Belügyi Közlöny, 1953

1953-01-04 / 1. szám

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 23. számú törvényerejű rendelete a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV- törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában. I. FEJEZET. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása. A törvény hatálybalépése. í. §. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban Csjt.) az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. A házasságkötéshez szükséges okiratok. 2. §. (1) A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt lakóhelyét rendőri bejelentőlappal vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazolni. (2) A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni születési anyakönyvi kivonatát. Mentesül a házasuló a bemutatás alól, ha az anyakönyvi kivo­natot külföldről kellene megszereznie. Ebben az eset­ben a házasulónak az anyakönyvi kivonattal bizonyí­tandó körülményekre az anyakönyvvezető előtt sze­mélyes nyilatkozatot kell tennie. (3) A "házasuló köteles állampolgárságát az erre szolgáló okiratok bemutatásával, vagy az állampol­gárság megállapításának alapjául szolgáló körül­ményekről az anyakönyvvezető előtt tett személyes nyilatkozattal igazolni. (4) Ha a házasuló korábban már házasságban élt, köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni a volt házastársa halálát vagy a korábbi házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tanú­sító anyakönyvi kivonatot, illetőleg bírói határoza­tot. Ha azonban az említett okiratot külföldről kel­lene megszereznie, a házasuló az okirat bemutatása alól mentesül. Ebben az esetben azonban a házasu­lónak az egyébként okirattal igazolandó tényről az anyakönyvvezető előtt személyes nyilatkozatot kell tennie. (5) A rendőri bejelentőlapon ós a (2), esetleg a (4) bekezdésben említett, belföldön beszerezhető okiratokon felül a házasulóktól más, okiratot köve­telni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti azok­nak a jogszabályoknak hatályát, amelyek szerint a házasságkötéshez egyes esetekben a külföldi jogra vonatkozó igazolás [Csjt. 6. § (1) bek.], engedély [Csjt. 6. § (2) bek., 10. §] vagy felmentés [Csjt. 8. § (2) bek.] bemutatása szükséges. (6) A jelen § értelmében tett személyes nyilatko­zatot az anyakönyvvezető jegyzőkönyvbe foglalja. Engedély külföldivel tervezett házasságkötéshez. 3. §. Magyar állampolgárnak külföldivel tervezett házasságkötéséhez a Népköztársaság Elnöki Taná­csának engedélyét (Csjt. 6. §) az igazságügymi­niszter útján kell kérni. Az engedély hat hónapig érvényes. Felmentés rokoni kapcsolat esetén. 4. §. A testvér és testvérének vérszerinti leszárma­zója közt fennálló, valamint a házasuló és volt házastársának egyenesági rokona közt fennálló há­zassági akadály alól a járási (városi, városi kerü­leti) tanács végrehajtóbizottsága ad felmentést [Csjt. 8. § (2) bek.].' Eljárás nem jogeirős határozattal gondnokság alá helyezett házasuló esetében. 5. §. Ha a bíróság valamelyik házas.ulót nem jog­erős határozattal a cselekvőképességet kizáró gond­nokság alá helyezte, az anyakönyvvezető köteles a házasságkötésnél való közreműködést mindaddig megtagadni, míg az ügy jogerős befejezést nem nyer. Házasság érvényességének, létezésének és nemlétezésének megállapítása. 6. §. A házasság érvényességének, illetőleg léte­zésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jo­gosult keresetindításra, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik. A volt feleség és az özvegy nő névviselése. 7. §. (1) Az özvegy nő azt, hogy kizárólag a maga nevét viseli [Csjt. 26. § (2) bek.], annál az anya­könyvvezetőnél jelentheti be, akinek működési terü­letén a születésének bejegyzését tartalmazó anya­könyv van. A bejelentést a férj halálától, illetőleg az ezt tanúsító bírói határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kell megtenni. (2) Ha a születés bejegyzését tartalmazó anya­könyv külföldön van, a bejelentést a lakóhely sze­rint illetékes anyakönyvvezetőnél kell megtenni. (3) A bíróság azt az özvegy nőt, aki férje halála után annak nevét megtartotta, úgyszintén azt a volt feleséget, akit a házasságot -érvénytelenítő vagy fel­bontó ítélet volt férje nevének viselésére feljogosí­tott, a férj nevének viselésétől eltilthatja, ha a nő erre a névviselésre utóbb érdemtelenné vált. (4) Az eltiltás iránt a volt férj indíthat keresetet. Ha a férj nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, keresetindításra egyenesági rokonai, valamint az ügyész jogosultak; ugyanezek indíthatnak keresetet az özvegy nő ellen is. Házastársak ügyleteinek alakszerűsége. 8. §. (1) A házastársak egymással kötött adásvé­teli, csere-, kölcsön- és ajándékozási ügyleteinek, továbbá a közös vagyon megosztására, úgyszintén a bírói határozattal megszüntetett vagyonközösség visszaállítására vonatkozó szerződésüknek, valamint a házastársak közt létrejött tartozáselismerésnek ér­vényességéhez közokirat szükséges. (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik ingó dolog ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. (3) Közokirat szükséges a házastársak között ki­állított általános meghatalmazás érvényességéhez is.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék