Belügyi Közlöny, 1953
1953-01-04 / 1. szám
Ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó bírói határozat hatálya. 30. §. A gondnokság alá helyezést kimondó jogerős bírói ítélet hatályával azonos hatálya van a bíróság ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó jogerős vagy végrehajtható határozatának [1952. III. tv. 307. § (2) bek.]. A cselekvőképességet nem érintő gondnokság. 31. §. (1) A bíróság kérelemre gondnokság alá helyezi azt, aki vagyoni ügyeit azért nem tudja ellátni, mert a) ismeretlen helyen távol van vagy ismert helyen tartózkodik, de a visszatérésben akadályozva van, vagy "b) szabadságvesztés büntetését tölti. (2) Az előbbi bekezdés alapján a gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő házastársa, egyenesági rokona, vagy a volt lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti. (3) A jelen alapján történt gondnokság alá helyezés a gondnokság alá helyezett cselekvőképességét nem érinti. A gondnokság alá helyezés megszüntetése. « 32. §. (1) A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. (2) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, a gondnok és azok indíthatnak keresetet, akik a gondnokság alá helyezés iránt keresetindításra jogosultak (28. §). (3) A cselekvőképességet nem érintő gondnokság megszüntetésének van helye, ha ezt a gondnokság alá helyezett vagy az kéri, aki a gondnokság alá helyezést eredetileg kérte. Bírói határozattal gondnokság alá helyezett személyek gondnoka, 33. §. (1) A gyámhatóság a bíróság álal gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot rendel ki. (2) Gondnokká elsősorban a gondnokság alá helyezettel együttélő házastársat kell kirendelni. Ha ilyen házastárs nincs vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. A gondnok kirendelésénél a gondnokság ellátására alkalmas szülőket, egyéb rokonokat és más hozzátartozókat előnyben kell részesíteni. 34. §. (1) A gondnokságra — amennyiben a jelen törvényerejű rendelet máskép nem rendelkezik a gyámság szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezés (31. §) esetében a gondnok jogköre csak a gondnokság alatt álló személy vagyonának kezelésére terjed ki; a távollevő [31. § (1) bek. a)) pont] gondnoka azonban a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával a gondnoksága alatt álló személy, vagyonának elidegenítésére és megterhelésére is jogosult, ha ezáltal a gondnoksága alatt álló személyt jelentős károsodástól óvja meg. 35. §. A gondnok a gondnokság alá helyezett személyéről csak annyiban köteles gondoskodni, amenynyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges. 36. §: Korlátolt cselekvőképességgel járó, valamint cselekvőképességet kizáró gondnokság, úgyszintén távollét miatt [31. § (1) bek. a) pont] elrendelt gondnokság esetében a gondnok a gondnokság alá helyezett leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához vagy más létfontosságú cél eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás értéke a leszármazó köteles részét nem haladhatja meg. Eseti gondnokság, 37. §. (1) A gyámhatóság szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy részére is gondnokot rendel oly ügyek ellátása végett, a) amelyekben a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok akár a törvény vagy a gyámhatóság kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt nem járhat el; b) amelyekben sürgősen kell intézkedni és a kiskorúnak, illetőleg a gondnokság alatt állónak nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg. (2) Ha az előbbi rendelkezések értelmében gondnok kirendelése kizártság vagy tényleges akadály folytán szükséges, a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok köteles erről a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni. (3) Az előbbi rendelkezések alapján kirendelt eseti gondnok jogállása azokban az ügyekben, amelyek ellátására kirendelték, ugyanaz, mint a gyámé, illetőleg a gondnoké. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és az állandó gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekre az eseti gondnok kirendelése szól. 38. §. (1) A méhmagzatot élve születés esetére illető jogok megóvása végett a gyámhatóság szükség esetén a méhmagzat részére eseti gondnokot rendel. (2) A gondnok rendelést bármelyik szülő vagy nagyszülő, vagy pedig az anya lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van. (3) A méhmagzat gondnoka abban az ügyben, amelyben kirendelték, a méhmagzat törvényes képviselőjeként ugyanazon korlátok között járhat el, mint a gyám. "39. §. Elmebeteg részére a gyámhatóság arra az időre, amíg gondnokság alá helyezése meg nem történik, szükség esetén ideiglenes gondnokot ren-