Filatéliai Szemle, 1962 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1962-05-01 / 5. szám

hogy az 1914. évi fekvőkeresztes Turul sorozat úgy ke­letkezett, hogy a papírgyár olyan méretű papírt szállí­tott, melyből három­ egymás mellé helyezett álló bélyegív- és két alulfekvő került a nyomógépbe. Az alsó kettőből keletkezett a fekvőkeresztes vízjelű kiadás, mely azért ritka, mert a nyomda tiltakozása után a papírgyár már szabályos íveket szállított. Ez vonatkozik az 1914. évi ritka 20 filléres portóbélyegre is, ez is így keletkezett. Az 1921/25. évi kiadású Madonna sorozatban találjuk a legritkább magyar tévnyomatot: az 5000 koronás bélye­get fordított középrésszel. Egy­­ százas ív került így ki a nyomdából és csak akkor vették észre a tévnyomatot, amikor már nagyrésze forgalomban volt felhasználva is. A legtöbb darabon alul törés látható, sok darabnál a fogazás sem kifogástalan a gyenge papírfajta miatt. Postatiszta, kifogástalan és szépen, tisztán bélyegzett alig található. Az 1920. évi kiadá­sú búzakalász felülnyo­mást hamisították. Az 1924. évi jótékonysági sorozat 1000 koronás értéke előfordul zöldes papíron is, a 300 koro­nás 11-es fogazással. Utóbbi elég ritka. Az 1925. évi Jókai sorozat mindhárom értéke előfordul hátoldali tükörlenyomattal. Nem ritka. Az 1926. évi pengő­filléres sorozat 8, 16, 32 és 40 fil­léres értékeit a posta kárára hamisították. A 32 és 40 filléresből csak kevés került forgalomba. Az 1931. évi provizórium jobb értékeit hamisították. Főleg a 6/8-on 8-as vízjel 14 fogat, mert ez a legritkább. Az 1932. évi Nagy Madonna sorozat 10 pengősét nagy mennyiségben használták lila bélyegzővel. Ezt a hamisí­tók kihasználták, a lila festéket lemosták és utángumiz­­ták. Rengeteg került forgalomba. Jól vigyázzunk, mert nagy szakértelemmel hamisították a gumit. Az 1938. évi 625. számú bélyegnél lemaradt a felül­nyomás egy ívről. Ezt is csak akkor vették észre, ami­kor a legtöbb már forgalomban volt és egy része fel­használva. Az ív a nagymányai postánál került forga­lomba, innen hívták vissza a megmaradt darabokat. A magyar gyűjtemény hasonló nagy ritkasága, mint a for­dított Madonna. A VII. A FELSZABADULÁS UTÁNI BÉLYEGEK Az 1945. évi kisegítő sorozatból több érték létezik for­dított felülnyomással, a 10 pengősből csak egy ív fordult elő. Ezt is hamisították, de a többi értékből is létezik hamis. Az 1945. évi Béke 1. sorozatból létezik a 4 P. + 12 P., a 4 filléresen a Népszó N betűje tükörnyomással szere­pel. Elég ritka. Az 1946. évi Vasút sorozat 40 000 adópengő, harmin színű bélyegről lemaradt az értékszám egy ívről, a mil­liós sorozat 1 milliós bélyegéről az értékszám. Mindkettő ritka. Az 1950. évi Gyermek sorozat 60 filléres értéke hely­telen szöveggel is megjelent. Az 1952. évi kiadású MaBeOSz bélyeg egy ivén a fe­lülnyomás duplán szerepel. A magyar gyűjteményben még sok apró lemezhiba szerepel, mint pl. az 1. Rákóczi sorozatnál a 10 filléres hiányzó bajusszal, a 630. számú bélyeg 40 f. előtt egy mínusz jel stb. A hivatalos bélyegek között létezik egy nagy ritkaság: a fordított 20 filléres. Ezt azonban kevesen keresik. Vili. A PORTO- ÉS EGYÉB BÉLYEGEK Külön fejezetet képeznek a magyar gyűjteményben a ritka portóbélyegek. Mint már említettem, már ritkaság­nak számítanak az első portósor fil/s fogazású változa­tából a 12, 20 és 50 filléres értékek. Mivel ezeket normál sor értékeiből utánfogazták, figyelni kell a bélyegek két­oldali fogazását, összhangban vannak-e a vízszintes fo­gazással és méretük megfelelő-e, mivel a hamisítás úgy történt, hogy két oldalt a fogakat levágták és új ll1/* fogazást készítettek. Nagy ritkaság az 1914. évi 20 filléres portó állókeresz­tes vízjellel. Ezt is hamisították többféleképpen még vízjeles papíron is. Több portóbélyeg létezik fordított számjeggyel. Így az 1908-as sorozatból a 20 filléres, az 1915-ös sorozatból a 15 és 50 filléres, az 1919-es sorozatból az 50 filléres fekete és az 50 filléres, továbbá a 40 filléres piros számú portó­­bélyegek. A 60. számú 3 filléres bélyeg létezik „KÖZ­TÁRSASÁG" felülnyomás nélkül. Úgy keletkezett, hogy két ív összeragadt. Forgalomban csak felülnyomással volt. Az 1920 évi sorozatban előfordul a 2 filléres 65 szá­mú bélyeg fordított számmal. A Búzakalász portáit, valamint a teljes sort is hamisí­tották. Ajánlatos az eredetinek elismert példányokkal összehasonlítani. Az eltérést nem nehéz felismerni. A távirda bélyegek előbb kő, majd réznyomással ké­szültek 6­-f1-es, a réznyomásúak 13-as fogazással. A kő­nyomásnak ritkák szépen bélyegezve, tökéletes fogazás­sal. Ezek között is sok az utánfogazott, javított darab. A réznyomású 1 forintos létezik 9b­-es fogazással is. Ritka bélyeg, ezért vigyázzunk, mert ezt is utánfogazták a 13 fogazásúból. A Hirlapilleték bélyegek között ritka a vörösbarna színű. Ez a bélyeg kétféle változatban fordul elő: kár­­minvörös és rozsdavörös színben, az utóbbi értéke lénye­gesen kevesebb. Nagy ritkaságnak számít az ún. határőrvidéki 1 Kr-os kékszínű bélyeg, melyből csak néhány példány létezik. IX. NÉHÁNY JÓTANÁCS És végül néhány jótanács a magyar bélyegek gyűjté­séhez­ határozzuk meg, hogy melyik területet óhajtjuk gyűjteni és milyen sorrendben. Használtan, avagy hasz­nálatlanul, esetleg vegyesen, vagy így is, úgy is. Vegyük számba a vagyoni forrásokat, melyet erre szá­nunk, prémiumot, megtakarítandó összegeket, stb. Gyűjthetünk más országokat, más területeket, esetleg újdonságokat, melyeket később magyarra átcserélni szán­dékozunk. Külföldi jó bélyeggel magyar ritkaság kön­­­nyebben szerezhető, mint pénzzel. Készítsünk hiánylistát, több példányban, azokat adjuk át megbízható cserepartnereknek. Minden beérkező bé­lyeget vizsgáljunk meg alaposan minőségre é­s valódiság­ra és a gyűjteménybe csak kifogástalan darabokat he­lyezzünk el. A gyűjtés nincs időhöz kötve, néhány év múlva örömmel fogjuk megállapítani, hogy gyűjtésünk eredményes volt. És évtizedek múlva a befektetett tőke sokszorosa fog mutatkozni, mert a jó bélyeg értéke ál­landóan emelkedik és minél ritkább, annál jobban. A gyűjtés takarékosságra ösztönöz, jó időtöltés és idegcsil­­lapító. Öt évtized tapasztalata alapján adom e tanácsokat a fiatal magyar bélyeggyűjtőknek, remélem lesz, aki meg­szívleli azokat. Most pedig néhány szót a gyűjtés technikájáról és­ a gyűjtemény elkészítéséről a kiállításra. A legszebb gyűj­tés kartonlapokon és ha ezt mindjárt rendesen csináljuk, kiállításra alkalmas. Gyűjthetjük a postatiszta bélyege­ket berakóban is, de csak úgy, hogy minden bélyeg lát­ható legyen. A hiányzó bélyegnek hagyjunk helyet, hogy ha megszerezzük, mindjárt betehessük a helyére. Nem használ a bélyegnek, ha ki és betesszük a celofán alá, könnyen megsérülhet. Ha mindjárt kartonra aplikáljuk, tegyük saját gyártotta filába. Fekete, vagy más sötét kemény kartonra helyezzük a bélyegeket, éles ollóval kö­rülvágjuk a kartont szorosan a bélyeg mellett, maximum 1/1 mm távolságban, a bélyeget letéve a kartonlapocs­kára pergamenpapírt helyezünk, melyet alul-felül rá­hajtunk, két oldalt pontosan a karton széleinél levág­juk. Erre most ráhelyezzük a bélyeget és sima, nem túl vékony celofánnal bevonjuk. Erre csipesszel kétfelől összehajtott ragasztópapírt ragasztunk és így fekete pa­pírra erősítjük, majd ezt, maximum 1 mm keretet hagyva körülvágjuk. A használatlan bélyeg szépen kiemelkedik és a kartonlapon ízlésesen elhelyezve (a bélyegek egy­mástól cca. 1 cm távolságban) a sorozatok külön-külön jó benyomást keltenek. A felirat kizárólag évszám, foga­zat és esetleg a különlegesség megjelölése. Egy karton­lapra túl sok bélyeget ne ragasszunk. Levelek és levél­darabok elhelyezése ugyanígy történik, de ezekre nem kell cellofánt tenni. Itt is vigyázzunk, nehogy a fekete alap 1 mm-nél nagyobb legyen, mint a ráhelyezett levél. (Vége) 6

Next