Filatéliai Szemle, 1962 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-01 / 5. szám
hogy az 1914. évi fekvőkeresztes Turul sorozat úgy keletkezett, hogy a papírgyár olyan méretű papírt szállított, melyből három egymás mellé helyezett álló bélyegív- és két alulfekvő került a nyomógépbe. Az alsó kettőből keletkezett a fekvőkeresztes vízjelű kiadás, mely azért ritka, mert a nyomda tiltakozása után a papírgyár már szabályos íveket szállított. Ez vonatkozik az 1914. évi ritka 20 filléres portóbélyegre is, ez is így keletkezett. Az 1921/25. évi kiadású Madonna sorozatban találjuk a legritkább magyar tévnyomatot: az 5000 koronás bélyeget fordított középrésszel. Egy százas ív került így ki a nyomdából és csak akkor vették észre a tévnyomatot, amikor már nagyrésze forgalomban volt felhasználva is. A legtöbb darabon alul törés látható, sok darabnál a fogazás sem kifogástalan a gyenge papírfajta miatt. Postatiszta, kifogástalan és szépen, tisztán bélyegzett alig található. Az 1920. évi kiadású búzakalász felülnyomást hamisították. Az 1924. évi jótékonysági sorozat 1000 koronás értéke előfordul zöldes papíron is, a 300 koronás 11-es fogazással. Utóbbi elég ritka. Az 1925. évi Jókai sorozat mindhárom értéke előfordul hátoldali tükörlenyomattal. Nem ritka. Az 1926. évi pengőfilléres sorozat 8, 16, 32 és 40 filléres értékeit a posta kárára hamisították. A 32 és 40 filléresből csak kevés került forgalomba. Az 1931. évi provizórium jobb értékeit hamisították. Főleg a 6/8-on 8-as vízjel 14 fogat, mert ez a legritkább. Az 1932. évi Nagy Madonna sorozat 10 pengősét nagy mennyiségben használták lila bélyegzővel. Ezt a hamisítók kihasználták, a lila festéket lemosták és utángumizták. Rengeteg került forgalomba. Jól vigyázzunk, mert nagy szakértelemmel hamisították a gumit. Az 1938. évi 625. számú bélyegnél lemaradt a felülnyomás egy ívről. Ezt is csak akkor vették észre, amikor a legtöbb már forgalomban volt és egy része felhasználva. Az ív a nagymányai postánál került forgalomba, innen hívták vissza a megmaradt darabokat. A magyar gyűjtemény hasonló nagy ritkasága, mint a fordított Madonna. A VII. A FELSZABADULÁS UTÁNI BÉLYEGEK Az 1945. évi kisegítő sorozatból több érték létezik fordított felülnyomással, a 10 pengősből csak egy ív fordult elő. Ezt is hamisították, de a többi értékből is létezik hamis. Az 1945. évi Béke 1. sorozatból létezik a 4 P. + 12 P., a 4 filléresen a Népszó N betűje tükörnyomással szerepel. Elég ritka. Az 1946. évi Vasút sorozat 40 000 adópengő, harmin színű bélyegről lemaradt az értékszám egy ívről, a milliós sorozat 1 milliós bélyegéről az értékszám. Mindkettő ritka. Az 1950. évi Gyermek sorozat 60 filléres értéke helytelen szöveggel is megjelent. Az 1952. évi kiadású MaBeOSz bélyeg egy ivén a felülnyomás duplán szerepel. A magyar gyűjteményben még sok apró lemezhiba szerepel, mint pl. az 1. Rákóczi sorozatnál a 10 filléres hiányzó bajusszal, a 630. számú bélyeg 40 f. előtt egy mínusz jel stb. A hivatalos bélyegek között létezik egy nagy ritkaság: a fordított 20 filléres. Ezt azonban kevesen keresik. Vili. A PORTO- ÉS EGYÉB BÉLYEGEK Külön fejezetet képeznek a magyar gyűjteményben a ritka portóbélyegek. Mint már említettem, már ritkaságnak számítanak az első portósor fil/s fogazású változatából a 12, 20 és 50 filléres értékek. Mivel ezeket normál sor értékeiből utánfogazták, figyelni kell a bélyegek kétoldali fogazását, összhangban vannak-e a vízszintes fogazással és méretük megfelelő-e, mivel a hamisítás úgy történt, hogy két oldalt a fogakat levágták és új ll1/* fogazást készítettek. Nagy ritkaság az 1914. évi 20 filléres portó állókeresztes vízjellel. Ezt is hamisították többféleképpen még vízjeles papíron is. Több portóbélyeg létezik fordított számjeggyel. Így az 1908-as sorozatból a 20 filléres, az 1915-ös sorozatból a 15 és 50 filléres, az 1919-es sorozatból az 50 filléres fekete és az 50 filléres, továbbá a 40 filléres piros számú portóbélyegek. A 60. számú 3 filléres bélyeg létezik „KÖZTÁRSASÁG" felülnyomás nélkül. Úgy keletkezett, hogy két ív összeragadt. Forgalomban csak felülnyomással volt. Az 1920 évi sorozatban előfordul a 2 filléres 65 számú bélyeg fordított számmal. A Búzakalász portáit, valamint a teljes sort is hamisították. Ajánlatos az eredetinek elismert példányokkal összehasonlítani. Az eltérést nem nehéz felismerni. A távirda bélyegek előbb kő, majd réznyomással készültek 6-f1-es, a réznyomásúak 13-as fogazással. A kőnyomásnak ritkák szépen bélyegezve, tökéletes fogazással. Ezek között is sok az utánfogazott, javított darab. A réznyomású 1 forintos létezik 9b-es fogazással is. Ritka bélyeg, ezért vigyázzunk, mert ezt is utánfogazták a 13 fogazásúból. A Hirlapilleték bélyegek között ritka a vörösbarna színű. Ez a bélyeg kétféle változatban fordul elő: kárminvörös és rozsdavörös színben, az utóbbi értéke lényegesen kevesebb. Nagy ritkaságnak számít az ún. határőrvidéki 1 Kr-os kékszínű bélyeg, melyből csak néhány példány létezik. IX. NÉHÁNY JÓTANÁCS És végül néhány jótanács a magyar bélyegek gyűjtéséhez határozzuk meg, hogy melyik területet óhajtjuk gyűjteni és milyen sorrendben. Használtan, avagy használatlanul, esetleg vegyesen, vagy így is, úgy is. Vegyük számba a vagyoni forrásokat, melyet erre szánunk, prémiumot, megtakarítandó összegeket, stb. Gyűjthetünk más országokat, más területeket, esetleg újdonságokat, melyeket később magyarra átcserélni szándékozunk. Külföldi jó bélyeggel magyar ritkaság könnyebben szerezhető, mint pénzzel. Készítsünk hiánylistát, több példányban, azokat adjuk át megbízható cserepartnereknek. Minden beérkező bélyeget vizsgáljunk meg alaposan minőségre és valódiságra és a gyűjteménybe csak kifogástalan darabokat helyezzünk el. A gyűjtés nincs időhöz kötve, néhány év múlva örömmel fogjuk megállapítani, hogy gyűjtésünk eredményes volt. És évtizedek múlva a befektetett tőke sokszorosa fog mutatkozni, mert a jó bélyeg értéke állandóan emelkedik és minél ritkább, annál jobban. A gyűjtés takarékosságra ösztönöz, jó időtöltés és idegcsillapító. Öt évtized tapasztalata alapján adom e tanácsokat a fiatal magyar bélyeggyűjtőknek, remélem lesz, aki megszívleli azokat. Most pedig néhány szót a gyűjtés technikájáról és a gyűjtemény elkészítéséről a kiállításra. A legszebb gyűjtés kartonlapokon és ha ezt mindjárt rendesen csináljuk, kiállításra alkalmas. Gyűjthetjük a postatiszta bélyegeket berakóban is, de csak úgy, hogy minden bélyeg látható legyen. A hiányzó bélyegnek hagyjunk helyet, hogy ha megszerezzük, mindjárt betehessük a helyére. Nem használ a bélyegnek, ha ki és betesszük a celofán alá, könnyen megsérülhet. Ha mindjárt kartonra aplikáljuk, tegyük saját gyártotta filába. Fekete, vagy más sötét kemény kartonra helyezzük a bélyegeket, éles ollóval körülvágjuk a kartont szorosan a bélyeg mellett, maximum 1/1 mm távolságban, a bélyeget letéve a kartonlapocskára pergamenpapírt helyezünk, melyet alul-felül ráhajtunk, két oldalt pontosan a karton széleinél levágjuk. Erre most ráhelyezzük a bélyeget és sima, nem túl vékony celofánnal bevonjuk. Erre csipesszel kétfelől összehajtott ragasztópapírt ragasztunk és így fekete papírra erősítjük, majd ezt, maximum 1 mm keretet hagyva körülvágjuk. A használatlan bélyeg szépen kiemelkedik és a kartonlapon ízlésesen elhelyezve (a bélyegek egymástól cca. 1 cm távolságban) a sorozatok külön-külön jó benyomást keltenek. A felirat kizárólag évszám, fogazat és esetleg a különlegesség megjelölése. Egy kartonlapra túl sok bélyeget ne ragasszunk. Levelek és levéldarabok elhelyezése ugyanígy történik, de ezekre nem kell cellofánt tenni. Itt is vigyázzunk, nehogy a fekete alap 1 mm-nél nagyobb legyen, mint a ráhelyezett levél. (Vége) 6