Filatéliai Szemle, 1986 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1986-08-01 / 8. szám
jén meggyengült az ország, a török trónra pedig 1520-ban a legbecsvágyóbb uralkodó, II. Szolimán (Törökország 1890, 1892, 1959, 2005) lépett. Első hadjárata során 1521-ben elfoglalta Nádorfehérvárt (Jugoszlávia 758), s néhány év múlva Buda (Magyarország 2218, 2624) ellen indult. A döntő csatára 1526-ban Mohácsnál került sor, amelyben a magyar és szövetséges sereg királyostul (Magyarország 3109) elveszett. II. Lajos halála utáni kettős királyság jó alkalmat teremtett a törököknek újabb hódításokhoz és az ország területe állandó hadszíntérré vált. Fényes lapja a török elleni harcok történetének Kőszeg megvédése (Magyarország 1661, 3296) 1532-ben. 1541-ben azonban harc nélkül elesett Buda, majd az esztergomi vár (Magyarország 2851) és a visegrádi vár (Magyarország 3042). Török kézre került a siklósi vár (Magyarország 1648) és Simontornya (Magyarország 1732). 1552-ben két nagy török sereg indult meg a magyarországi várak elfoglalására. Erre az évre esik Eger várának hősi helytállása (Magyarország 1739) Szokulu Mehmed pasa (Törökország 1928) ostromával szemben. A következő évben azonban a törökök elfoglalják Veszprémet (Magyarország 2852). A század közepén az Adriától a balatoni felvidéken át a Duna-kanyarig, majd a Kárpátok lábainál a Tiszáig kiépült végvárrendszer mentén a török terjeszkedés megtorpant. 1566-ban II. Szolimán személyesen állt a hadak élére, célja Bécs elfoglalása volt. E felvonuláshoz építtette a mosztori hidat (Jugoszlávia 1254), amely erre az évre készült el. A török sereg csak Szigetvárig jutott el, amelyet Zrínyi Miklós, a hadvezér (Magyarország 712, 2229) védett. A vár elesett, de ezt megelőzőleg a várostrom közben váratlanul meghalt a dicső szultán (Törökország 1891) is. Az új szultán, II. Szelim (Törökország 1960) belső okok miatt nem folytatta apja hódító politikáját. Magyarország szétszakítottsága azonban tartóssá vált. Jelentős városaink: Buda és Pest (Magyarország 2625, 2626), Pécs (Magyarország 2980) török városokká lettek, amelyeket számos minaret és mecset ékesített. Evlia Cselebi (Törökország 1485) török történész és utazó lelkes szavakkal emlékezett meg ez idő tájt Buda és más magyar városok szépségéről. Béke, persze, nem volt, állandósultak a végvárakért: Szigliget (Magyarország 1731), Sümeg (Magyarország 1653), Somló (Magyarország 1659), Sárvár (Magyarország 1662), Csesznek (Magyarország 1660), Tata (Magyarország 1654), Hollókő (Magyarország 1739), Diósgyőr (Magyarország 1655) birtoklásáért folyó harcok. E harcokban névtelen magyar hősök (Magyarország 3236) vírtuskodtak, de sor került — ha kellett — a népi fortélyra is, mint például a mohácsi busókéra (Magyarország 2813—9). Az 1591-1606 közötti időszakot a 15 éves török háború néven tartja számon a történetírás. Ez is váltakozó szerencsével folyt: Eger (Magyarország 1739) és Sirok (Magyarország 1736) elesett, Győr (Magyarország 2635) és Nagyvázsony (Magyarország 1660) felszabadult. Legfőbb „eredmény” az lett, hogy az ország annyira elpusztult, hogy már nem tudta eltartani a török katonaságot (Csehszlovákia 1989) és igazgatási aparátust, így a magyar lakosság nagyobb fokú önigazgatáshoz jutott. Sajátos magyar—török kondominium alakult ki. Ezek az idők szülték Gülbaba, a rózsák atyja kedves történetét, akit bélyegen II. Bajazid szultán társaságában láthatunk (Törökország 1981). A török csak 1663-ban indult újabb támadásba. A Bécset fenyegető nagyvezért Zrínyi Miklós, a költő hadvezér (Magyarország 1278) kényszerítette visszavonulásra, sőt Budáig üldözte. Győzelem született Szentgotthárdnál is (Magyarország 3577), de a győzelmeket politikailag és katonailag Bécs nem használta ki. Annál nagyobb hasznot húzott a töröktől kicsikart kereskedelmi kedvezményekből. A magyar főurak elégedetlensége előbb 1670-ben a Wesselényi összesküvésben, majd 1678-ban Thököly Imre (Magyarország 3293) fegyveres felkelésében robbant ki. Az összeesküvés résztvevőit: Zrínyi Pétert (Horvátország 104) és Frangepán Kristófot (Horvátország 103) kivégezték. Új fejezetet nyitott a török elleni harcban az, hogy 1683-ban a törökök ismét Bécs ellen vonultak. Az ostrom Lotharingiai Károly (Ausztria 534, Belgium 580, 922) és Sobieski János lengyel király (Lengyelország 280, 241, 861, 2781—4) csapatai döntő győzelmével és Bécs felmentésével (Ausztria 1726, Lengyelország 297, 308, 352, 2785) végződött. A győzelemben a lengyel hadaknak (Lengyelország 2772-6) oroszlánrésze volt. Erre mutat a bécsi csatára emlékeztető sok lengyel bélyeg. Utána egyik csapást a másik után szenvedte el a török sereg. 1686- ban visszafoglalták Budát is (Magyarország 538—42). Budavár bevételénél tűnt ki Bottyán János, a későbbi kuruc generális (Magyarország 1280). Szavolyai Jenő (Ausztria 590, 1112, Németország 689, 782) hadvezetésével 1699-re Magyarország területe - Temesvár és környéke kivételével - véglegesen felszabadult a török iga alól. Az ára a Habsburgok örökös magyar királyságának elismerése lett. Ez azonban már más lapja történelmünknek. Az évforduló küszöbén a magyar bélyeggyűjtők várják a Magyar Posta eseményhez illő filatelista megemlékezését Budavára és a hódoltsági területek 300 éve történt felszabadításáról. dr. Sóky Dezső 2V. - ■ Ш MV.UR POST s, Motívumfilatélia