Filatéliai Szemle, 1988 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

bizonyos szempontból jogos trónkö­vetelő volt. — Istvánt 1083. augusztus 20-án avat­ták szentté, augusztus 20. ezért Szent István napja. Ő 1038. augusz­tus 15-én halt meg. Visszatérve most már a bélyeggyűjte­ményre: az Árpád-házi királyainkat, az Árpád-házi szenteket ábrázoló magyar bélyegekből, azok érdekes bérmente­sítéseiből, a tévnyomatokból (KELETű), elfogadott bélyegekből, az alkalmi és hirdetőbélyegzésekből sikerült szép összeállítást készíteni (előbb-utóbb ki­derül, hogy mégis gyűjtöm a magyar bélyegeket, ha nem is mindet). Itt csak néhány érdekességről szólok:­­ A budapesti Szent István-szobrot díjjegyes levelezőlapok és a Szent István Társulat használt borítékja se­gítségével mutatom be. A Szentist­­ván és Királyszentistván községekben feladott, Istvánt ábrázoló bélyegek­kel bérmentesített ajánlott levelek színesítik a gyűjteményt. Argentína és Brazília alkalmi bélyegzéssel, a Vatikán bélyeggel emlékezett meg első királyunkról. — Árpád-házi Szent Erzsébetről Magyar­­országon kívül Németország, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Nyugat- Berlin, Ausztria, Monaco, Kolumbia és Fernando Poo adott ki bélyege­ket. Fernando Poo fővárosa is a mi Árpád-házunkról kapta a nevét; en­nek bélyegzését elég nehéz volt megszerezni levélen, mert az utód­állam, Egyenlítői Guinea megváltoz­tatta azt. Itt említem meg, hogy inflációs levelekkel is érdekesebbé lehet tenni ezt a gyűjteményt, hiszen egy tematikus gyűjtemény elsősorban bélyeggyűjtemény, amelyben a fila­­téliának kell dominálnia.­­ A monda szerint Árpád-házi Boldog Kinga, IV. Béla leánya, Boleszláv lengyel herceg felesége fedezte föl a wieliczkai sóbányát. Wieliczka kü­lönleges, a sóbánya motívumait áb­rázoló hely-kelet bélyegzése jól do­kumentálja ezt.­­Jolántól, II. Endre leányától szárma­zik a portugál Aragon-ház. Leszár­mazottja Szent Izabella (portugál és zöld-foki bélyegek ábrázolják), aki­nek férje, I. Dénes (1261-1325) és fia, IV. Alfonz (1291-1357) szerepel portugál bélyegeken. Ugorjunk most vissza a VII. század­ba. Attila fia Imik leszármazottja, Kor­­vát fejedelem 635 körül szabadította fel onogur-bolgár népét az avar ura­lom alól. Öt fia közül a harmadik, Isz­­perik, 681-ben alapította meg a mai Bulgária területén bolgár birodalmát (Kovrátot egy, Iszperiket 3 bolgár bé­lyeg ábrázolja). Kovrát negyedik fia, Csaba 677-ben a Kárpát-medencébe költözött népével, ahonnan az avar kagánnal vívott csaták után Bizáncba távozott (a magyar krónika feljegyzése szerint is 677-ben történt a „magya­rok első bejövetele" a Kárpát-meden­cébe). Az ő népének utóda a szé­­kelység. Csabát négy magyar bélyeg ábrázolja. Korrát legidősebb fia, Bat­­baján, népével kazár uralom alá ke­rült 668-ban, ami alól az ő egyenes­ági leszármazottja, Álmos idejében szabadult fel a mi hét törzsünk. A 433-tól 453-ig uralkodó Attilát egy török és öt vatikáni bélyegen ábrázol­ják. Magyarországon a Somogy me­gyei Attala község őrzi a nevét. A Turul-nemzetség története a távoli múltba nyúlik. Kínai évkönyvek írják le a hun birodalomalapító történetét, az ő nevét kínai átírásból ismerjük: Mao­­tun (uralkodott i.e. 204-től 174-ig). Neve Mótun vagy Mete lehetett, az őt ábrázoló török bélyeg Mete néven is­mert. Mete apja is ismert a kínai év­könyvekből, az i.e. 204-ig uralkodó T’ou-man. A hunok gyakori betörései ellen épült ki i.e. 221 és 210 között a kínai Nagy Fal; az ezt bemutató bélyeggel indul a gyűjtemény, amely — és ezt hangsúlyoznom kell — nem a magyar­ság történetével, hanem az Árpád-ház, illetve tágabb értelemben a Turul-nem­zetség történetével foglalkozik. Nem vállalkoztam a több mint 100 albumlapnyi gyűjtemény teljes bemu­tatására, mindössze a keretet igyekez­tem fölvillantani, tulajdonképpen csak azt bizonyítandó, hogy a tematikus gyűjtésnek nem kell megrekednie a szabványtémáknál. Ebbe a gyűjte­ménybe klasszikus darabok is beépít­hetők: a Géza fejedelem alapította Székesfehérvár bélyeg előtti levele, vagy például egy 1871-es esztergomi bé­­lyegzésű (Vajk születési helye, szüle­tésének 900. évfordulója) levél vagy le­velezőlap. dr. Simády Béla Gyűjteménybemutató Szent István (997-1031) .

Next