Filatéliai Szemle, 1990 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3. szám
A Bélyegek és Események című tájékoztató a keresztény motívumú bélyegekről, amelyet a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület ad ki - felelős szerkesztő, Hahót Ferenc ny. lelkész elérkezett a IV. évfolyam 4. számához. Ez összesítetten a 16. szám. Beszámol dr. Walter Stephan, a Szent Gábor Világszövetség elnöke (NSZK) mohácsi látogatásáról. A jeles vendég a kapcsolatfelvételről és -bővítésről folytatott eszmecserét a házigazdával, Hahót tisztelendő úrral. „Az egyesületnek ez idő szerint mintegy harminc tagja van - írja dr. Walter Stephan. - A vallásos élet szemmel láthatóan felvirágzásában van. Elvárható, hogy a taglétszám gyorsan növekszik.” Filatéliai dokumentumot közöl az igen örvendetes hazai eseményről: először használt rajzos karácsonyi témájú alkalmi bélyegzőt a nagykarácsonyi postahivatal. Itt jegyezzük meg, hogy ennek mindenkit meglepő óriási sikere volt, az egyszemélyes postahivatal alig győzte a felgyülemlett hatalmas igényt kielégíteni. Úgy értesült a Filatéliai Szemle, hogy 1990-ben már gépi alkalmi bélyegzőt használ karácsony tiszteletére Nagykarácsony. A Bélyegek és Események című tájékoztató ebben az új számában hírül adja olvasóinak és köszönettel nyugtázza, hogy a Filatéliai Szemle felelős szerkesztője a Katolikus Szóban (XXXIII. évfolyam, 26. szám) — Szent Gábor nevét vette föl az első új bélyeggyűjtő egyesület címmel — méltatta e filatelista egyesület megalakulását, a szervezet nemes, szép, szerc Böngésző tetteljes törekvéseit és őszinte nyitottságát. Részletes ismertető foglalkozik a Karácsony '89 elnevezésű bélyeggel, amelyet George Hámori, az Ausztráliában élő világhírű magyar grafikusművész és formatervező alkotott a Magyar Postának (ebben nem kis szerepe volt a Filatéliai Szemlének). A tájékoztatóban gazdag beszámolót találunk a keresztény motívumú bélyegújdonságokról. Béni József, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület ügyvezető elnöke közvetlen hangú beszámolót ad a Madéosz 1989. október 28-i küldöttközgyűléséről, amelyen mint meghívott vett részt. Meglepő, de Érd-Postástelepen minden hónap első vasárnapján „bélyegnapot" tart Horváth János minorita. A plébános úr a litánia után a hittanosokkal átmegy a hittanterembe, ahol egy nagy doboz használt keresztény motívumú bélyeget kiömleszt a nyolc méter hosszú asztalra. A gyerekek nagy érdeklődéssel válogatnak. A növény- és állatmotívumú bélyegeket külön is összeszedegetik és elviszik a biológus tanáruknak, aki aztán mindegyikről ír tíz-tizenöt soros ismertetést. A hittanosok hallgatnak a szóra és követik azt: „Menjetek, tanítsatok!” Érdeklődéssel várjuk a Bélyegek és Események további számait. BÉLYEGEK ES ESEMÉNYEK Tájékoztató kereszténymotívumú bélyegekről IV. évfolyam 1989* dec. 25. 4*/16./szára. Szili József publikál A postai levélgyűjtő szekrények története címmel érdekes, átfogó, hézagpótló tanulmányt a Postamúzeumi Közlemények 1989. évi 4. számában. (Az 1989. évi összevont 1—2. számban Fucskó Lajos értekezése, Az adóállomás műszaki története 1928—1968. és a 3. számban Kisfaludi Júlia publikációja. A Budapesti Posta- és Távirdatisztviselők Sportegyesületének története 1899- 1920 olvasható.) A postai levélszekrény — levélgyűjtő szekrény történetét a Postamúzeum tárgyi és írásos emlékei alapján, valamint a hazai és más, külföldi postaigazgatások vonatkozó objektumairól készített fotográfiák segítségével ismerhetjük meg. Az első levélszekrényről pontos tudomása nincs a kutatásnak. Följegyzések vannak, hogy az olaszországi Florenzben, 1529-ben több helyütt, főként a templomoknál, bedobónyílásos fa levélszekrényeket helyeztek el, amelyek azonban csak részben voltak postai rendeltetésűek. Másrészt ugyanis a tervezett merényletekről ezekbe dobhatták a névtelen feljelentők a jelzéseiket. A kutatás azt is számon tartja, hogy Afrikában, a Jóreménység fokán, a XVII. században kő levélszekrényeket állítottak fel. Az Indiába tartó hajósok ebbe dobták az Európába címzett leveleiket, amelyeket az Indiából Európába tartó hajók továbbítottak a címkörletbe. Vannak adatok, amelyek szerint az első igazi levélszekrényeket Párizsban működtették 1653-ban, kettős feladattal: ne kelljen sok postahivatalt fenntartani, és a feladók inkognitójának szigorú betartásával senki se tudja, ki, kivel folytat levelezést. A levélbélyeg bevezetése, 1840-ben, szükségessé tette - ki kellett küszöbölni a rendellenességeket, hogy a levélszekrénybe betétdobozt — bádogdobozt — helyezzenek, mivel azt felnyitás nélkül lehetett cserélni és a postahivatalba szállítani. Ez a betétdobozos levélszekrény éppen hazánkban honosodott meg, miután az 1867- es kiegyezést követően önállósodott a magyar postaigazgatás. A postahivatalba gyűjtőkocsival szállított betétdobozt az illetékes postatisztviselő nyitotta fel. 1893-ban állították fel Budapest utcáin és terein az állványos levélszekrényt. Ez már természetesen nem kulcsra nyílt, hanem géprendszerű volt. A géprendszerű levélszekrénytípusok többször is változásokon mentek át, de ami a rendszerüket illeti, ma is ez a rendszer használatos. Az 1910-es években a levélgyűjtő szekrényeket általában kétóránként, vidéken pedig a mozgóposták indulási idejét figyelembe véve ürítették ki. Az utcai levélszekrényeket a fővárosban a budapesti Levélfeldolgozó üzem, a megyei és egyéb városokban, ahol pályaudvari postahivatal működik, a pályaudvari postahivatal üríti. Más városokban és a községekben ennek a feladatnak a kézbesítőszolgálatot is ellátó postahivatal tesz eleget. 10