Filatéliai Szemle, 1992 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

Az immár három éve működő Magyar Filatéliai Tudományos Társaság szep­tember 25-27. között bemutatót rendez. Ez az esemény az Eurofilex-kiállításhoz kapcsolódik, és szervezői tisztelgésnek szánják a 125 éve függetlenné vált Ma­gyar Posta évfordulóján. Szeptember utolsó hetének végén három napig fo­gadja a szalon az érdeklődőket a budai várban, a Magyar Tudományos Akadé­mia budavári kongresszusi termében, az Országház utcában (Országház utca 28.), a Mátyás-templom és a Bécsi kapu között félúton. A bemutató a Mafitt tagjainak mun­kásságát tárja a közönség elé, elsősor­ban azokat a kiállítási anyagokat, ame­lyek a társaság tagjainak a feldolgozá­sai. Ezek között számos nemzetközileg elismert gyűjtemény esszenciája látha­tó. Ugyanakkor a látogató képet kap a külföldi és hazai tagok publikációs mun­kájáról, a megjelent irodalmi művekről, a külföldi magyar vonatkozású folyóiratok­ról, illusztrálva a Mafitt ama célkitűzését, hogy nemzetközi síkon fogja össze a magyar filatélia legkiválóbb művelőit. A félszáznál több Mafitt-tag a magyar bé­lyeggyűjtésnek szinte valamennyi ágát képviseli. Ezt mutatják a kiállított keretek is, amelyek között az Eurofilexen már bemutatott válogatások is lesznek, ám ilyen összetételben, a magyar filatélia­­történet keretei közé illesztve bizonyára méltóak lesznek egy újbóli végignézésre - akár G. S. Ryan klasszikus magyar feldolgozását, akár a bécsi dr. Nagy Ferenc egyedülálló 67/69-es válogatá­sát ragadjuk ki (ez utóbbi a romániai magyar postahivatalok dokumentumait mutatja be) a többi, hasonlóan érdekes kollekció közül. Az Eurofilex-kiállításon bemutatott gyűjtemények mellett sok más anyag is látható ebben az összeállí­tásban, így Rákóczi postájának doku­mentumai, válogatott színes számú krajcáros bérmentesítések, a legérde­kesebb magyar tévnyomatok és nyo­mási különlegességek, mindenféle ér­dekesség a bélyegek világából stb. A Mafitt-szalon ’92 vendégei között ott üdvözölhetjük a Magyar Postát, a Mabéoszt, a Postai és Távközlési Mú­zeumi Alapítvány múzeumait, a Posta­bankot, akik mindannyian tevőleges tá­mogatói, ill. résztvevői a rendezvény­nek - nem beszélve a Magyar Tudomá­­nyos Akadémiáról, segítsége nélkül erre az eseményre nem kerülhetne sor ilyen nagyszerű feltételek mellett. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 25-én, pénteken délután 16 órakor lesz a kongresszusi terem előterében. A sza­lon nyitvatartási ideje: péntek (25.) 10- 18 óráig, szombaton (26.) hasonló idő­ben, vasárnap, 27-én pedig ugyancsak 10 órai nyitással, de 16 órai zárással. A nyitva tartás három napja alatt a posta a helyszínen alkalmi hivatalt biz­tosít, kiadványárusítással és alkalmi bélyegzéssel. A megnyitóra jelenik meg a posta d­íjjegyes képeslapja az 1867-es kiadás évfordulójára. Érdekesnek ígérkeznek a Mafitt kiad­ványai is. A tervezett két emlékív egyike - amelyet itt is bemutatunk - csak kis példányszámban készül, és a kiállítás katalógusával együtt vásárolható meg a helyszínen­­ a készlet kifogytáig. A kis emléklap „rejtett” számozást tartalmaz. A rajta látható gyönyörű 2 Ft 50 kr-os okmánybélyeg díszíti azt az okmánybé­­lyeg-katalógust, amelyet Magyarorszá­gon csak most kezdenek árusítani, és amely a rendezvényen is kapható lesz (a belépő felmutatása mellett kedvez­ménnyel). A másik emlékív a '67-es kiadást idézi, ennek példányszáma na­gyobb, valószínűleg még a zárás előtt is hozzájuthatnak majd a vásárolni szán­dékozó látogatók. A legfontosabb mégis talán az, hogy mindazok, akik ezen a szeptemberi hét­végén ellátogatnak a budai várba és végignézik a szalon kiállított tárgyait, nem mindennapos élménnyel gazda­godnak majd. A Mafitt-szalon '92 szeretettel várja tehát a látogatókat. Aki eljön, nem fogja megbánni. További adatok a fekvő vízjeles Turulhoz A Filatéliai Szemle 1988. évi májusi számában megjelent tanulmányom egyik lényeges része az álló és fekvő vízjeles bélyegek arányának kiszámításához a nagyobb tömegű bélyeg között található postai bélyegzési időpont vizsgálata, ada­ta. Abban a cikkben az 1913. évi Turul 2 filléres címleténél vizsgáltam az arányt, most a 10 filléres címlettel foglalkozom. Előzmény az, hogy néhány éve hozzá­jutottam 33 db 10 filléres Turul-köteghez, valamint 25 db 5 filléres Turul-köteghez. A kötegek IV., V., VI., VII. vízjel jelzéssel voltak ellátva. Három köteg VlI-es vízje­les, egy köteg Vll/A vízjeles volt. Feltéte­lezem, hogy a korábbi tulajdonostól VII. vízjeles kötegeket megvásároltak, vagy a tulajdonos elcserélt, mert az hihetetlen lenne, hogy 400 db tömegbélyegből - 1913-as Turult értek alatta - 300 db fekvő vízjeles legyen. A Vll/A jelzésű köteg megoszlása a következő: 1913. évi bélyegzésű 15 1914. évi bélyegzésé 32 Évszám nem olvasható 49 Korábbi évek kiadásai 4 Összesen: 100 db Az 1913. évből olvasható hónap: 1913. november 1 1913. december 9 Az 1914. évből olvasható hónap: 1914. január 18 1914. február 6 1914. március 3 1914. április 2 1914. szeptember 1 1914. október 1 Összesen: 41 db Az idézett tanulmányom szerint a 2 filléres címletnél az összevontan számolt 1913-1914 év olvasható bélyegzési ará­nya 55% volt, itt a 10 filléresnél (47,96 , 49) 49%, ami arányában meg­közelítően azonos, így alátámasztja, hogy az 1914. év végétől már nem gyár­tottak fekvő vízjeles turulást. A bélyegzési idők adatai mutatják, hogy forgalomban 1913. december és 1914. február között voltak zömével a fekvő vízjelesek. Mivel a forgalmi időt megelőzi a gyár­tás, a fekvő vízjelesek gyártását feltehe­tően nem az 1914. év végéig, hanem esetleg csak a közepéig végezték, így a korábbi tanulmányomban feltételezett 12 hónapos gyártási időtartam talán a 8 hó­napra rövidül, ennek következtében a szorzószám 30—40-szeresre emelkedik, ahogyan azt az 1920-1938. közötti kata­lógusok (lásd a korábbi tanulmányomat) az árak megállapításánál érzékeltették: dr. Mocsáry Lajos Tata .

Next