Bélyegvilág, 1997 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
Változatok egy témára A BÉLYEGVILÁG 97/4. számában Hrabál László a „Repüléstörténet” sorozat 4,- Ft-os értékének 1996-ban forgalomba hozott változatáról ír. Az 1997. január 1-i postai díjszabás-változás sok korábban megjelent forgalmi bélyeg címletének új kiadását kívánta meg, ezek az értékek ugyanis az új „Népművészet” sorozatból kimaradtak. (Gondoljunk csak a helyi levél, vagy a távolsági lap 20,- Ft-os tarifájára.) „Újranyomatként” forgalomban van a „Kastélyok” sorozat 20,- Ftos értékének matt változata, finomabb rajzolattal, mint az 1992. előtt megjelent matt kiadás (Filatéliai Szemle 1992/XI. szám.) Az eltérés jól látható a felnagyított ábrán. E mellett megjelent ennek a sorozatnak a 7,- Ft-os értéke is matt változatban. Ez tapasztalatom szerint már a harmadik típus, mert eredeti kiadása fényes képoldallal, matt gumizással jelent meg, és találkoztam 1996-ban fényes gumizású, világosabb alapszínű példányokkal is. Forgalomban van továbbra is a „Repüléstörténet” 10, és a már említett,- Ft-os értéke hasonlóan matt hatású képoldallal és matt gumizással. Ez tehát már a harmadik változata a korábban ritka 4,- Ft-os értéknek. Hasonló kivitelű a levélfelvevő ablakoknál kapható „Postatörténet” sor 5,- Ft-os értéke, és felhívom a Figyelmet a „Népművészet” sorozat 50,-, 40,- és 16,- Ft-os címleteinek - az eredeti kiadástól eltérő - matt változatára is. Szőke László Sopron TARKA OLDAL - HÍREK Az 1992. előtt megjelent 20,- Ft-os és az 1997. évi matt változat „Kastélyok forgalmi bélyeg A Bélyegvilág márciusi számának hátoldalán láttam a Philatelia Hungarica hirdetését az idén augusztusban megjelenő új katalógusról. Ezzel kapcsolatban egy alapvető megjegyzésem van. Remélem előbb-utóbb megjavítják a bélyegek leírását és a tárgymutatót. A probléma a katalógussal az, hogy amíg a korábbi - mondjuk 1970-ig - kiadott bélyegeknél azok röviden ismertetve vannak, az utolsó 20-25 év bélyegeinél ez teljesen hiányzik, így tehát ha az olvasó valamit keres, a katalógus használhatatlan. Találomra néhány példát felsorolok: • Az 1952-es, 1959-es és 1962-es madarakat ábrázoló soroknál mindegyik madár neve szerepel (sok helyen még latinul is!), de az 1973-as, 1977-es, 1980-as, 1983-as és 1985-ös soroknál egyik madár sincsen identifikálva. • Hasonló a helyzet a virágokkal is. Például az 1973-as sornál még a latin nevük is szerepel, azonban a „földrészek virágaiból” egyik sincsen identifikálva. • Az 1959-es lepkesor mindegyik lepkéje identifikálva van, azonban az 1984-es lepke sornál ez hiányzik. • A legtöbb festmény sornál egyik Megszívlelendő kép sincsen identifikálva, legtöbbször még a festő sem. Ez még a történelmi évfordulókkal kapcsolatos soroknál is hiányzik: például az 1976-os II. Rákóczi Ferenc sornál nem lehet tudni, hogy a két bélyeg Zrínyi Ilonát és Rákóczi Ferencet ábrázolja. • Hogyan tudja a katalógust használó, hogy az 1977-es „léghajó története” sor melyik bélyege kit ábrázol? • Az 1969-es bélyegnapi sor népművészeti tárgyai ismertetve vannak, azonban az 1984-es a honfoglaló magyarok művészetét bemutató sornál, illetve az 1987-es régészet sornál ez hiányzik. • Miért nincsenek a Duna hidak megnevezve az 1964-es és 1988-as soroknál? • Az 1958-as repülő sornál mindegyik épület identifikálva van, de az 1966/67-es sornál nem. • Az 1971-es zeneszerző sor mindegyik bélyegénél megadták, hogy kit ábrázol, de az 1985-ös zeneszerző sornál nem. • Hogyan tudja az olvasó, hogy az 1986-os, 1989-es, 1990-es, illetve 1992-es történelmi arcképcsarnok egyes bélyegei, vagy az 1987-es, illetve 1989-es orvosokat ábrázoló sorok bélyegei kiket ábrázolnak? • Az utóbbi 20 év alatt számos Budapest nevezetességeit ábrázoló bélyeget adtak ki, anélkül azonban, hogy megmondották volna, hogy milyen nevezetességeket ábrázolnak a bélyegek. • Kik az 1988-as sor bélyegein ábrázolt Nobel-díjas tudósok? • Az 1980-as évek kastélysorának a legtöbb bélyegénél nincsen megadva, hogy melyik kastélyt ábrázolja, ugyanakkor viszont az 1960- tól kiadott várakat ábrázoló bélyegeken mindegyik vár precízen le van írva. A tárgymutató is pocsék. Csak két példa: a budavári gótikus szobrok (3127-3130) „G” (gótikus) alatt vannak, de az őket bemutató blokk (3112) „M” (MABÉOSZ) alatt. A Székesfehérvár alapításának 1000. évfordulójára kiadott sor „Alba Regia” alatt van, és „Székesfehérvár” alatt nem lehet megtalálni, holott a katalógus szövegében így (és nem „Alba Regia”-ként) van megadva. A világ összes katalógusa egykét szóban leírja a bélyegeket, sőt még az árjegyzékek is vigyáznak erre. Miért nem követi a magyar kiadó a világon mindenhol használt példát? Dr. Ettre László USA