Bélyegvilág, 2009 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2009-05-01 / 5. szám

2009/5 BÉLYEGVILÁG - ficulta! »ni« 11­ ­. A turul sólyom-e, sas-e? Kétségtelen, hogy Emesének, a magyar nemzet, az Árpád­ház ősanyjának álmában - Anonymus előadásában - sas (as­­turis) jelent meg. Belső-Ázsiában Kirgiziában járva, láttam vadászatra betanított sasokat és sólymokat (falco). A lényeg tehát nem egyik vagy másik, hanem a ragadozó madár és az ősanya (Emese, emse, sokszor szarvas és más patás állat) égi eredetű násza. Ismerjük máshonnan is ezt a Gelle Péter ál­tal felvetett vagylagosságot, mely nem valódi kérdés. Han­goztatása megfigyelhetően rosszindulatú és a dehonesztálás célját szolgálja. Ez akkor is így van, ha a szerzőnek nem állt szándékában. Érdekes felvetése, hogy Kézai Simon krónikájának Szabó János féle fordításába Arany János jó barát késztetésére került bele a sas helyett a turul. Finom és megalapozott irodalomtör­téneti kutatás és elemzés bizonyíthatná be ezt az állítást, ami azonban már nem tartozik a Bélyegvilág lapjaira. A turul madárról leírt egy megdöbbentő mondatot, melyet idéznünk kell: „Mint magyar szót, Arany vetette először pa­pírra Keveháza című versében 1853-ban”. 2. A turul magyar szó előfordulásai írott forrásokban A teljesség igénye nélkül felsorolunk a középkorból, tehát év­századokkal 1853 előttről, Turul nevű várakat, településeket, személyeket stb., akik, amelyek írott forrásban szerepelnek, II. András királyunk 1217 nyarán indult a Szentföldre a magyar keresztes haddal. Kíséretében volt Turul ispán, aki Zágrábban elindulás előtt meggyónt és a Zala megyei Tapol­cát a veszprémi káptalannak hagyta örökül, arra az esetre, ha nem térne vissza.­ A Hontpázmány nembeli Ivánka fia András 1242— 1243 között építette fel Turul várát, melynek neve később Turóc lett. IV. Béla és fia, István között a viszály 1264-ben ki­újult, amikor a király mellett harcoló leánya, Anna elfogta Ist­ván családját és fogságba, Turul várába küldte.3 Turul nevű falu szerepel oklevelekben 1292-ben és 1299- ben.­ A Turul nevű nemzetség a XIII. században kezdett fel­emelkedni. I. Gergely 1312-ben a király mellett oly vitézül harcolt a rozgonyi csatában, hogy Károly Róbert azonnal megjutalmazta Bihar megyei birtokokkal. A nemzetség Turul nevű tagja 1357-ben a nagyváradi Szent Kereszt oltárnak igazgatója volt stb., nem folytatjuk tovább, ennyi is elég, hogy bizonyítsuk turul magyar szavunk jelenlétét az írott forrásokban. Nem emelhető ellene az a kifogás,­­ már szinte látom­­, hogy ezek latin oklevelekből vannak, mert a turul szó minden esetben magyar nyelvű szórványként fordul elő bennük. 2 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. I-II. Bp., 1899.11. 301. 3 Erdélyi László: Árpádkor. Bp., 1922. 227. 4 Szamota István: Magyar oklevél-szótár. Bp., 1902.1019. és Korai magyar történeti lexikon (9-14. századi). Főszerkesztő: Kristó Gyula Bp., 1994. 693. 5 Dr. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század kö­zepéig. Bp., 1900. 1028-1031. Az írott forrásokhoz hozzásorolhatjuk a régészeti tárgyi forrásokat is. Különösen a domborított ezüst és arany lemeze­ket, melyek kialakításához vésőket, poncoló vasakat is hasz­náltak. Közismert a rakamazi haj­fonat korong, amelyiken tu­rul madarat ábrázoltak, ahogy zsákmány állatokat ragad meg. (l. az 1984-ben megjelent MPIK 3629. sz. bélyegen). Az Árpád-vezette nép honfoglalása utáni évtizedekben kerülhe­tett sírba egy előkelő nő ékszereként. Ez az időszak a X. szá­zad első fele. Bizonyítja ez a lelet, hogy Emese álma, a turul­mondakör élő-eleven volt már a latin írásbeliség elterjedése előtti évszázadokban is. 3. Nem vagyunk egyedül a turullal, sólyommal, a sassal Belső-Ázsia története tele van ragadozó madarak tiszteleté­vel, mende­mondáival máiglan, ott ez még ma is virágzó ha­gyomány. Lényege az égi eredet, az uralkodó a ragadozó ma­darak égből való leszállásának aktusával jelöltetik ki, bizatik meg a nép vezetésével. A hatalom csak akkor legitim, ha égi eredetű. Sok keleti uralkodó éppen ezért a nevében is felvette a „tu­rul” szó nyelvi formáit. A Szeldzsuk-dinasztia megalapítója Tugril bég volt (1038-1063), aki egyben elsőként használta a szultán titulust az iszlám világában. Irakban és Nyugat-Perzsi­­ában további Tugril nevű uralkodók léteztek.6 A mongol történelem a XIII. század első felében tele van a Tooril kán, Tooril Ong kán, Tooril a Szügeen nemzetségből stb. típusú nevekkel.7 A magyar történelemből hódítóként is­mert Oszmán-dinasztia alapítója, I. Oszmán Ertugrul fia volt, aki türkmén törzsfőnök volt Nyugat-Anatóliában 1280 körül. A szlávok körében a nemzeti ébredés kora, a XIX. század óta divatos „szokol” szervezetek neve ugyancsak a sólyom megnevezésből ered. A szláv anyák évezred óta becézik gye­rekeiket a szokolicska, szokolicska megszólítással. Csak em­lékeztetném idősebb kortársaimat, hogy a szovjet légierő gé­peit a II. világháborúban Sztálin sólymainak nevezték. Kifo­gásolta valaki? A turul tehát sajátosan magyar, melyet a Belső-Ázsia nagy kultúrköréből hoztunk a Kárpátmedencébe történő hun, avar és magyar betelepedésekkor. Ezért is nem vagyunk egyedül vele, számos nép történetében, kultúrájában máiglan helye van a ragadozó madarak kultuszának. Ehhez a kultúrkörhöz, gondolkodásmódhoz még más ne­vek is tartoznak a turulon felül. Ákos , Fehér sólyom, Károly = Kami, Karvaly, Kusaly = Keselyű, Üllő = Ölyv, Ölyv, Bese = Sas. Ezeken kívül: Csongor, Zsongor, Torontál stb.­ Végül is nem indultam a cikk elolvasásakor. De azt azért elismerem, hogy Gelle úrnak a „magas filatéliát” sikerült el­kerülnie. 6 John E. Morby: A világ királyai és királynői. Bp., 1991. 263, 271, 272. 7 A mongolok titkos története. Közreadja: Ligeti Lajos. Bp., 1962. 232. 8 Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Bp., 1994. 180-181.

Next