Bélyegvilág, 2009 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2009-03-01 / 3. szám
2009/3 BÉLYEGVILÁG - IMIDMA»1® 1 Kedves Mindenki! Szándékaim szerint ezzel a kis sorozattal igyekszem bevezetni a nagyérdeműt a turulmadaras bélyegek világába. Próbálom ezt úgy tenni, hogy mindenki számára élvezetes, vidám olvasni való is legyen, s ne csak pusztán a száraz, sokak számára érthetetlen „magas filatélia” mutassa be az immáron klasszikus korban lévő turulos bélyegeinket. De ennek ellenére nyújtson szakmailag is valami pluszt. Nézzük akkor először, mi is az a turul? Ezt kérem szépen nem egyszerű megválaszolni! Ahány válaszadó, annyi válasz. A legszebb az egészben, hogy ezek a válaszok még csak nem is hamisak. Mindben van igazság, attól függően, hogy madarászt, bélyegészt, történészt vagy a szomszéd bácsit kérdezi az ember. Az ornitológus szerint: altaji havasi sólyom, vagyis Falco rusticolus altaicus. Más madarászok szerint nem kétséges, hogy kerecsen sólyom őkelme, vagyis Falco cherrug. Flegy sas vagy sólyom-e az a múlt kegyes ködébe vész. Ma már nem lehet eldönteni biztosan. Kézai Simon (Szabó János féle fordítása) szerint, a magyarok hadijelvénye (1. ábra), legalább is Attilától Géza fejedelemig követhetően tutira. Mint magyar szót, Arany vetette először papírra Keveháza című versében 1853- ban, emígyen: Anonymus szerint i. sz. 819-ben Magóg király nemzetségéből a Szkítiák vezére belehabarodott Önedbelia vezér lányába. Oly annyira, hogy egy hirtelen mozdulattal feleségül is vette Dentu-megyerben. Az ara neve Emese. Emese fiút szült. A fiú az Almos nevet kapta. Méghozzá azon csuda miatt, miszerint Emesének, míg terhes volt, álmában egy turul madár jelent meg, aki teherbe ejtette. Én Turulmánia érthető filatélia (Mi is az a Turul?) a mai világban már ezen nem csodálkozom, de mindenesetre akkoriban ez még bőven csodának számított! Hlogy mit szólt ehhez a szkíta vezér, arról nem szólnak a krónikák. Sajnos szegény nevesincs Anonymus az eredeti kéziratban nem turult, nem héját, hanem sast (asturis) írt. A mindenhol ez helyett szerepeltetett turul puszta belemagyarázás. Valószínűleg Arany János sugallata lehet. Az ok pedig roppant egyszerű. Arany és az emlegetett Szabó nevű kézai fordító, jó barátok voltak anno. Azóta már nem sas, hanem turul szerepel mindenhol, ami természetesen nem von le semmit sem a magyarság nemzettudatában betöltött szerepéből. Sőt jobb is, mint a sas, mert az az osztrákoknak is van, sőt annak két fej is jutott. Tekintve, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal címerében ’90 óta szerepel, ’98-ban megfordították, addigra balra nézett. Nagyjából ennyi jutott eszembe róla. Meg még annyi, hogy az IBK „totemállata”, már a kezdetek óta forgolódik az IBK-n belül. Még mikor a legelső szárnypróbálgatások voltak, valami őrült turulos gyűjtő Baluval becsempésztette az IBK jelképhalmazába (2. ábra). Na így azután a Turul motívum kitörölhetetlenül rátapadt az IBK-logóra. S hogy az esetleg latin szóra vágyók étvágyát is kielégítsem, íme az Anonymus szöveg latinul is: „Anno dominice incarnationis DCCCXVIIIP Ugek ... duxit sibi uxorem in Dentumoger filiam Eunedubeliani ducis, nomine Emesu, de qua genuit filium, qui agnominatus est Almus. Séd ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri eius pregnanti per sompnium apparuit divina visio in forma asturis, que quasi veniens earn gravidavit; et innotuit ei, quod de utero eius egrederetur torrens et de lumbis eius reges gloriosi propagarentur, séd non in sua multiplicarentur terra. Quia ergo sompnium in lingua Hungarica dicitur, almu’et illius ortus per sompnium fűit pronosticatum, ideo ipse vocatus est Almus. Vei ideo vocatus est Almus, id est sanctus, quia ex progenie eius sancti reges et duces erant nascituri. ” QeHk cPétek „Mért vijjog a saskeselyű? Mért szállong a turul sölyű, Hadintéző, baljós madár, Széles Dunának partinál? Azér’ vijjog a keselyű, Azér’ szállong turul sölyű, Mert holnap ilyenkor, halott, Százezrivel fog veszni ott.” Anno, 1853 2. ábra