Bélyegvilág, 2012 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2012-09-01 / 9. szám
Festékanyag - mit érdemes gyűjteménybe tenni? - kettős és ál-kettősnyomatokrólfutott darabok Borvörös, turul rajzú bélyegek nyomás- és lemezhibái Már 1900 után sem volt egyenletes festék-1. ábra Czollner Vince 1848. március 5. - 1908. május 19. Az elsők közt kísérletezett az anilinfestékek felhasználásával. ellátás, több helyről is szereztek be festéket, és ekkor kezd megjelenni a nyomdaiparban a magasnyomáshoz is az anilinfesték. (korábban 1890 körül a mélynyomó eljáráshoz használt festékanyagnál már használták (lásd 5-kr-os) Ez tapasztalható az 1900-as 10 filléreseknél, de az 1 filléresnél is a hátoldalra átszívódott lilás szín megjelenésével. Tehát a borvörös 50 filléres nem egyedi eset, a korábbi hagyományos festékhasználatot felváltotta az anilinfesték ÉRDEKESSÉG Czollner Vince patikus eredeti anilin bélyegzőfesték receptje 1899. 75 súlyrész vízhez 7 rész glycerint, 3 rész czukorszörpöt, 15 rész anilinfestéket keverünk. A keveréket felfőzzük, de az anilin festéket csak akkor öntjük a vízbe vegyített glycerinhez és szörphöz, mikor ezek már forrnak, ily módon az anilinfesték nem száll az edény fenekére és feloldódik Turulmánia érthető filatélia ennél a címletnél. (1. ábra) Fontos megemlíteni, hogy a borvörös színű 50 filléres nem színtérnyomat! Hogy miért? Azért, mert ebben az esetben nem arról van szó, hogy az eredetileg előírt színt valamely oknál fogva eltévesztették volna. Mind a próba, mind a kész nyomatok elkészítésük után az előírásnak megfelelő 2. ábra Az E30 lemezhiba barnás/kármin színt mutatták. A borvörös szín a festékanyag vegyi bomlása-változása révén keletkezett. A helyzet az, hogy az anilinfesték tulajdonságaival akkoriban már sokan tisztában voltak. Az anilinnal való kísérletezés egyik úttörője Czollner Vince patikus volt. Pozsonyban a Lőrinczkapu úton lévő üzletében a Magdahajkenőcstől kezdve sok mindent lehetett venni. Azt viszont a betérő hölgyvásárlók nem tudták, hogy Czollner nem pusztán hajkenőcsöket, hanem anilinfestékeket is keverget az edényeiben. Sok szak és egyéb könyvben az olvasható, hogy ügyesebb üzletpolitikával értékes bélyeget lehetett volna „faragni” , de sajnos viszonylag értéktelen bélyegünk lett. Lehetséges, hogy a katalógusárakat tekintve nem a legértékesebb turul rajzú bélyegünk. Viszont értéke nem is az árában 12 rejlik. Sokkal inkább abban, hogy ezek a bélyegek rengeteg információval bővíthetik a turul rajzú bélyegeket kutatókat. Jogos a kérdés, hogy akkor mit érdemes gyűjteménybe tenni? (2-3-4 ábra) Elvileg mindent, ami az egyén számára valamiért érdekes. Azonban gyakran a mennyiség a gyűjtői szempontok okán „szortírozni” kell. A határeseteket mindjobban megközelítő darabokat mindenképp. Egyébiránt természetesen mindenki egyéni ízlése szerint dönthet. Hasznos és az ilyen jellegű gyűjtést nagyban könnyíti, ha valamilyen rendszert alakítunk ki (vagy veszünk mintául), és ebben azonosítva osztályozzuk a lemezhibákat. Ki ne szeretne ezek után egy szép bélyegzett darabot, egy komplettpostai utat valóban bejárt darabot a gyűjteményébe?) Egy ideje a piacon gyakoriak a Budapest 556, 55E postai lebélyegzések borvörös turul rajzú önálló és összefüggő bélyegeken. (csinálmányok???) Ezek jellemzően Budapest 55 bélyegzésű, 1905. évi felhasználásúak. (5. ábra) Néhány példa az ilyen bélyegzésre: Kettős és ál-kettősnyomatok (6. ábra): Sok gyűjteményben és az aukciós házak kínálatában is ez a fajta „hiba” álkettős vagy kettősnyomat jelzéssel szerepel. Saj- L t , / * .... .... jpm ti j| Budapest 905. ápr. 24. -É9 556 Budapest 905. jún. 25. -É9 55E Budapest 905. jún. 26. -É8 55E Budapest 905. jún. 26. -É8 55E