Bélyegvilág, 2014 (67. évfolyam, 1-12. szám)

2014-09-01 / 9. szám

26 A paksi postamester a kuruckorban Bajay István, a Koháry birtokok tiszttartója Budán 1709. má­jus 13-án tollat ragadott, hogy tájékoztassa földesurát a bu­dai és környékbeli hadi és egyéb eseményekről. A levél leg­elején, minden más hírt megelőzve, ezt olvashatjuk, mint nyilván a legfontosabbat:„Excellentiádnak alázatosan adom értésére, hogy ma öt és hat óra közöt Daróczy István Uram és Kegyelme ez árnikvilágból boldogul kimúlt. Holnap négy óra tájban fogják meghidegedet testit az Szent István Temp­lomában elltemetni.1­1. Ki volt Daróczy István? A királydaróczi Daróczy család a Felső-Tisza vidékén volt ősho­nos. Nevezett Daróczy István 1689. július 29-én Budán Pest-Pilis- Solt megye közgyűlésén érdektársaival együtt tiltakozott a kalo­csai érsekség eljárása ellen, mely Pataj (Dunapataj) mezőváros felét jogtalanul használja. Ugyancsak tiltakozott Daróczy 1690. február 13-án Kunszentmiklós lakói ellen, akik jogtalanul hasz­nálták Egyházi és Apostag pusztákat. Ezek a legelső feljegyzések Daróczy Istvánról Pest megye közéletben. Működéséhez termé­szetesen hozzájárult, hogy 1686 őszén a keresztény seregek visz­­szavették a töröktől Budát és az ország középső részét, Patajjal, azután Apostag pusztával stb. együtt. Sőtér István alispán 1691. április 26-án Pesten tartott közgyűlésen panaszolta, hogy Daróczy István, akit szolgabírónak választott meg nem akarja a tisztséget elvállalni. Mindezt pedig azért, mert a paksiak Daróczyt kapi­tánynak választották. A megye álláspontja szerint csak címzetes kapitány, nem valóságos. Ezért a szolgabíróságot el kell vállalnia. Tovább evvel a huzavonával nem foglalkozunk, mert nem érinti a postatörténetet. Minden esetre Daróczyt 1698-ban paksi örökös főkapitánynak nevezték.2­2. A paksi postaállomás megszervezése Az európai, a Habsburg-posta 1686 előtt nem funkcionálhatott Pest-Pilis-Solt vagy Tolna megye területén, mert az az Oszmán Birodalom része volt. Buda felszabadításával azonban megnyílt az út a török kiszorítására a Kárpát-medence központi területe­iről. A sikeres hadműveletek során el nem odázható igényként, feladatként jelentkezett a posta­szervezet kiterjesztése a töröktől megszabadított vidékekre is. I. Lipót király 1690-ben Paar Kár­oly Józsefnek, az osztrák tartományok örökös főpostamesteré­nek és öccsének, valamint utódaiknak a Magyarországon és kapcsolt részein létesítendő és létező összes postát örökölhető hűbérként odaajándékozta. Paksot 1686 őszén vették vissza a töröktől. A posta szervezése 1687-től mehetett végbe. Daróczy Istvánt az írott források legelőször 1696. november 12-én neve­zik a király paksi postamesterének, mégpedig Tolna megye tisztújító közgyűlésén, ahol jelen volt Újpalánkán. Ez a település Újvidéktől nyugatra a Duna bal partján mai is létezik. A paksi postaállomást tehát 1687-1696 között szervezték meg. Tolna megye 1698. december 15-16-án Tamásiban tartotta közgyűlés­ét, amikor jelen volt Daróczy István, paksi örökös főkapitány, paksi postamester. Tolna megye közgyűlése és tisztújtó ülése 1699. február 9-én Tolna városában a jelen volt Daróczy Istvánt így határozta meg: a paksi javadalmak örököse, a király paksi örökös főkapitánya, paksi postamester. Ezen a gyűlésen Daróczy Istvánt Tolna megye alispánjává választották egyöntetű szava­zással. Daróczy azonban előadta indokait, melyek távol tartják Tolna megyétől, ezért csak helyettes alispánnak iktatták be a hivatalban. Ám, 1699. május 19-22-én Simontornyán tartott közgyűlésén ismét Daróczyt választották meg alispánnak „mint már annyiszor”, aki most az alispáni esküt le is tette. Ami elszó­lította Daróczyt az alispáni széktől Tolnában, az a paksi posta­­mesteri hivatal volt. Tolna megye közgyűlése levelet menesztett, hogy a „főpostamester címet viselő gróf” engedélyezze Daróczy számára az alispáni tisztség vállalását. Úgy látszik tehát, hogy a meg nem nevezett gróf felettese volt a postai hierarchiában Daróczy Istvánnak, aki paksi postamester volt. I. Lipót második posta-pátense 1698-ban ugyan megszüntette a Magyarország főpostamestere elnevezést. A többi főpostamestert a magyar kamara fennhatósága alól felmentve a Paar-család főpostames­terei alá rendelte, eskütételi kötelezettséggel. A megye jegyző­könyve azért nem tartalmazza Paar Károly József főpostamester nevét, mert a friss intézkedések még csak részben jutottak a tu­domására. De azért be akarja tartani a hivatali utat, mintegy kikéri Daróczyt az alispánságra. 3. A postamester presztízse Királydaróci Daróczy István a Felső-Tisza vidékéről szárma­zott közép-nemesi család sarja volt. Nyilván érdemeire tekin­tettel Pest megyében szolgabíróvá akarták választani, amit nem fogadott el. Tolna megyében többszöri nekifutással alispánná tették. Idő közben már a paksi javak örököse, Paks kapitánya tisztséget töltött be. Pest megye hiába akarta degradálni, mikor azt állította, hogy csak névlegesen. Valóságosan is katonai tisztséget töltött be, ami abban az időben, a török kiverése ko­rában megterhelő lehetett. Daróczy István benősült az arisz­tokráciába emelkedett Paksy (Pakosi, Paxy stb.) családba, amelyik 1665 táján fiúágon kihalt, első felesége Nyakas Anna volt, így jutott hozzá a paksi birtok örökségéhez. Daróczy leá­nya, Klára Julianna pedig Petrovay Lászlóhoz, Pest megye la­banc alispánjához ment férjhez, 1708-ban már özvegy volt. A tárgyalt tisztségviselők mindvégig megmaradtak a császár pártján, a labanc oldalon. Presztízsükre rávilágít temetkező helyük is. Petrovay László utószülött fiát 1707. szeptember 30-án keresztelték a budavári Nagyboldogasszony templomban. Itt helyezték örök nyugalom­ra apját, Petrovay László alispánt 1707. május 17-én a Szent István király oltára alatti sírboltban. Daróczy István postamestert, alis­pánt 1709 május 14-én ugyancsak a Nagyboldogasszony templo­mának Szent István oltára alatti kriptába engedték le, veje mellé. Ezek a tények bizonyítják, hogy a hivatali középnemesség presz­tízséhez hozzá tartozott a postai hivatal vállalása, a budai Nagyboldogasszony templomban a hitélet gyakorlása és a végső nyughely elfoglalása. Sajnos, egy felújítás alkalmával 1889-ben már a sírköveket nem találták meg, sőt azt sem sikerült felkutat­ni, hol állt Szent István oltára a templomon belüli BÉLYEGVILÁG - FILATÉLIAI ÉS NUMIZMATIKAI SZERV

Next