Bélyegvilág, 2015 (68. évfolyam, 1-12. szám)

2015-05-01 / 5. szám

PHILAGVNAKKALE 2015 NEMZETKÖZI Bélyegkiállítás 1914 végére Nyugat-Európában a frontvonalak megmereved­tek, kialakult az állóháború. Az antant katonai tervezői a hiábava­ló áttörési kísérletek miatt egyre inkább úgy látták, hogy erőfölé­nyüket csak a császári német haderő megosztásával lehetnek ké­pesek érvényesíteni. Új frontot kellett hát nyitni, amely német erőket vonna el nyugatról és csökkentené a Franciaországra ne­hezedő nyomást. A briteket 1914 végén Schleswig-Holstein tartomány ostromá­nak gondolata foglalkoztatta, de születtek tervek egy Bréma elle­ni akcióra is. Nagy-Britannia figyelme akkor fordult a Balkán fe­lé, amikor 1914 novemberében Törökország hadba lépett a köz­ponti hatalmak oldalán, veszélyeztetve ezzel Egyiptomot és az India felé vezető hajózó utat. A Gallipoli-félsziget megszállását Winston Churchill javasolta, ötlete gyorsan népszerűvé vált a brit hadvezetésben. A Gallipoli-félsziget ostroma 1915. február 18-tól 1916. január 9-ig tartó csata volt, melynek során a védekező török hadsereg si­kerrel védte meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőkkel szemben. Az Oszmán Birodalommal szemben óriási erők vonultak fel a másik oldalon, Franciaország, az Egye­sült Királyság, Ausztrália, Új-Fundland, Új-Zéland seregei. Az an­tant erők között gyarmati egységek, a franciák oldalán szenegáliak, a britek mellett pedig indiaiak, szudániak és egyiptomiak voltak. Részt vett az akcióban a később Palesztinában, egy török erőd be­vételénél legendássá vált ausztrál könnyűlovasság több alakulata is. A legnagyobb ütközetre 1915. március 18-án került sor, amelyben mind a brit, mind a francia haditengerészet századok Ptt/FDC Canakkale Savallanian 100* Anniversary 18.032015 / Qanakkale óta a legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A flottát ért csapást látván kezdték tervezni a britek a félsziget elleni szárazföldi táma­dást. A közel egy évig tartó háború az Antant vereségével végző­dött. Mindkét oldalon jelentős áldozatokat követeltek a harcok, 44 ezer halott a támadó erők együttes vesztesége, míg az oszmá­nok közel 87 ezer embert veszítettek, nem beszélve mindkét olda­lon a kétszer annyi sebesültről. Bélyegkiállítás magyar résztvevőkkel A március 18-i nagy győzelem 100. évfordulója emlékére nagyszabású nemzetközi bélyegkiállítást rendezett a Török Bé­lyeggyűjtő Szövetség március 18. és 25. között, a Dardanellák szoros ázsiai oldalán fekvő Qanakkale (ejtsd Csanakkále) város­ában, amely fontos szerephez jutott az ostrom során. A kiállításra Ausztria, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Görögország, Bulgária, Ausztrália, Új-Zéland, Pakisztán és Ma­gyarország nemzeti bélyeggyűjtő szövetsége kapott meghívást, amelyre csak az I. világháború témáját feldolgozó gyűjtemények­kel lehetett nevezni. A kiállításon hazánkat 3 kiállító 4 gyűjteménnyel, valamint galántai barátunk, Fekete László képviselte két anyagával (lásd a táblázatot). A 74 gyűjteményt és 4 irodalmi művet 6 fős nemzetközi zsűri értékelte, 3 török, 1-1 ausztrál, osztrák és francia tag mellett. Érdekessége volt a zsűrizésnek, hogy a hagyományos 100 pon­tos értékelési rendszerben a FIP kiállításokon alkalmazott díjakat ítélte oda zsűri, azaz pl. 80-84 pont vermeil, 85-89 pont nagy 4. A 100. évforduló alkalmából megjelent blokk 2. 2. A 100. évforduló alkalmából megjelent FDC 3. A 100. évforduló alkalmából megjelent blokk 1. 18 BÉLYEGVILÁG - FI­LATÉLI­AI ÉS NUMIZMATIKAI SZEMLE 2015/05

Next