Bélyegvilág, 2015 (68. évfolyam, 1-12. szám)

2015-05-01 / 5. szám

Voloncs Gábor 2014 nyarán egyik utol­só írásában felhívta a figyelmet a pa­pírvízjelek ismeretének fontosságára, különös tekintettel a bélyeg előtti kor­szakban. Horváth József ugyanebben az időben Misztótfalusi Kis Miklós víz­jel-monogramját publikálta jeles fóru­mon. Mondhatjuk, hogy növekszik az érdeklődés a papírvízjelek iránt. 1. A Szentendrei Papírgyár Rt. turultól galambig A szentendrei Papírgyárat 1936-ban alapí­tották, 1937-ben kezdte meg a termelést. Az 1945. évi dunai árvíz nagy károkat okozott benne. Államosították 1948-ban. Hallomásból származó régi ismeretem, hogy a nevezett papírgyár kezdetben turu­­los vízjelet alkalmazott termékein. Ez a madár a kommunista hatalomátvételkor 1. ábra. A Szentendrei Papírgyár vízjele: turul hármashalmon, 1937. betiltatott, mint „fasiszta” szervezetek szimbóluma. Betiltották a Turul című fo­lyóiratot is, a Magyar Heraldikai és Gene­alógiai Társaság Közlönyét. Ez az eljárás az akkori döntéshozók szellemi színvonalára vet fényt és nemzetidegenségére mutat. A turul madár ugyanis az Árpád-dinasztia totem állata! A szentendrei turulos vízjelű írópapírt, borítékot stb. beszerezni szinte lehetetlen. Feltételezhetően az államosí­táskor a gyár raktárában megszerzett kész­letet bezúzták és újrahasznosították. A szentendrei turul ábráját közli a Magyar Országos Levéltár honlapja. A turul ma­dár mintegy fészekre száll a hármas­­ halomra. Valószínűleg 1937-1948 között készültek papírok vele (1. ábra). A turult 1948-ban váltotta a galamb, a békegalamb a szentendrei papírgyár vízjeleként és álta­lában, ennek szimbolikája, a béke, hatal­mas hazugság volt, tekintve azt, hogy a hatalom háborúba kezdett a nép ellen (2. ábra). 2. Bélyegvízjelek a kettőskereszttől az ötágú csillagig Az 1926-os pénzreform, a pengő­ fillér bevezetése után az 1928-tól új vízjellel ké­szültek a magyar postabélyegek. Ez a kettőskeresztes vízjel a IX. számon szere­pel katalógusainkban. Továbbra is az MPIK római számai szerint hivatkozom a vízjelek tekintetében. Ezzel a papírvízjellel utoljára 1947-ben jelent meg magyar pos­tabélyeg. A következő pajzsos kettőske­resztes vízjel a X. számot kapta és legelő­ször 1941-ben került forgalomba. Haszná­lata 1947-ben véget ért a Béke (II) kibocsátással, amelyik a párizsi magyar békeszerződés életbelépésének (1947. szept. 15.) alkalmából jelent meg. A Kossuth-címer 1947-ben indult el pályájára vízjelként is a XI. számon nyil­vántartva, mégpedig a Szovjetunió 30 éves 2. ábra. A Szentendrei Papírgyár vízjele: galamb kettős körrel, 1959. BÉLYEGVILÁG fennállása alkalmából. (A SZU-t 1922. dec. 30-án kiáltották ki! Legfeljebb 25 éves lehetett 1947-ben) Figyelemreméltó, hogy a Sztálin 70. születésnapjára kiadott bélyeg vízjel nél­küli papírra készült. Nyilván óvatosságból. Hátha a Kossuth-címer nem tetszene neki. A Kossuth-címeres papírvízjel utoljára 1950. márc. 12-i kibocsátású postabélyeg­hez kellett. Mint tudjuk, 1949-ben alkot­mány­címert kapott a magyar állam, népi nevén Rákosi-címert. Ez kiszorította a Kossuth-címert a hivatalos használatból az élet minden területén. A Kossuth-cí­­mernek mennie kellett a papírvízjelek te­rületéről is. A hatalomátvétel markáns jelképe az ötágú csillag két variációban is papírvíz­jelként funkcionált ezután 1950-1962-ig (XII. és XIII.). Az 1962. évet követően megszűnt a vízjeles papírok felhasználása a magyar bélyegek kiadásában. Apróságnak látszhat a téma, amit vázol­tunk. Ám ez is postatörténet. Fajsúlyos is, hiszen önmaga bizonyítja fontosságát az­zal, hogy a hatalom szükségesnek látta beavatkozni a papírvízjelek használatának rendjébe is. Horváth Lajos az Országgyűlés Hivatalának ny. szakfőtanácsosa Felhasznált irodalom Papírvízjelek és politika Jegyzetek Horváth Lajos: Papírvízjelekről és erkölcsről. Szabolcsi Bélyegújság 2014. 3. szám 6. oldal. Horváth József: Künstlerné Virág Éva: Vízjeltörté­neti érdekesség Misztófalusi Kis Miklós levelén. Turul 2014. 1.. füzet 30-31 Révai Új lexikon. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2006. XVIII. 238. Papírvízjelek és politika BÉLYEGVILÁG - FILATÉLIAI ÉS NUMIZMATIKAI SZEMLE 2015/05 vízjel számatéve ÁBRÁJA MPIK SZÁMA(megjegyzés IX. 1947 kettőskereszt 1045-1046 XI. vízjellel is X. 1947 kettőskereszt pajzson 1041 XI. 1947 Kossuth-címer 1042-1044 -1949-1122-11224 Sztálin vízjel nélkül! XI. 1950 Kossuth-címer 1142-1143 XII. 1950 nagycsillag 1148-1150 XIII. 1951 kiscsillag 1226-1242 XII. vízjellel is XIII. 1962 kiscsillag 1874 Az utolsó vízjeles bélyeg 9

Next