Bélyegvilág, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2019-09-01 / 9. szám
2019. SZEPTEMBER POSTATÖRTÉNET Postatörténet - forgalmi bélyegsorozat tárgyairól 2017-ben, fennállásának 150 éves jubileumi évében a Magyar Posta Zrt. postatörténeti témájú forgalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdte meg. Az alapos egyeztető- és tervezőmunka nyomán ötéves ciklusra elnyújtva, évente hat címlet megjelentetése átfogó képet nyújt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegzetes vagy éppen különleges tárgyakról, munkaeszközökről, a posta arculatának változásáról - mindezt kronologikus rendben. A bélyegsorozat elemeit Baticz Barnabás grafikusművész tervezi a Postamúzeumban őrzött tárgyak alapján, a bélyegek a Pátria Nyomda Zrt.-ben készülnek. Az első 6 címlet 2017. május 4-én, a második 2018. május 2-án, a harmadik 2019. május 9-én került forgalomba. E cikksorozatban írásonként három-három bélyegen megjelenő tárgyról kívánok szólni, hogy a bélyeggyűjtők ne csak a képében gyönyörködhessenek, hanem a tárgy, a tárgytípus jelentőségével, használatának módjával és egyéb érdekességekkel is tisztában legyenek. Az 5 forintos címlet kompozíciójában a bélyegzőpárnán kerékrendszerű hely-keletbélyegző áll, egyike azoknak, melyek az 1867. április 29-én megjelent rendelet szerint már magyar nyelvűek. Első Magyar Bélyegzőgyár néven Klassohn Antal cége készítette a posta számára nemcsak a kezelési, hanem a hivatali és iratbélyegzőket is. A gyár EMB betűkből álló logója a bélyegzőfejeken megjelenik, gyűjteményünkben ilyenből mintegy 50 darabot őrzünk. A bélyegzőpárnára feltámasztva az egykori Budapesti Postaigazgatóságtól származó ,,Indítás után" kezelési bélyegző van, képviselve a rendkívül sokféle szövegű, célú és kivitelezésű kezelési bélyegzők sokaságát. A Bélyegvilág 2018. májusi és júniusi számában részletesen írtam e gyűjteményrészekről. A bélyegzőpárnától jobbra fekvő vésett pecsétnyomó szintén az 1867-ben meghatározott, egyértelműen a M. kir. Postára utaló szimbólummal, a koronás postakürttel van ellátva. Az 1989-ben magánembertől vásárolt pecsétnyomót Rákóczifalva település postamestere használta. A 10 forintos címlet olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsit ábrázol, amilyet a vasúttal el nem látott területeken a kezdetektől 1960-ig használtak postaszállításra, kisebb változatait nagyvárosokban levélgyűjtésre, nagyobb változatait csomagkézbesítésre. A laprugókkal ellátott, forgózsámolyos alvázra a postai cél függvényében különböző méretű kocsiszekrények kerültek, melyek 1867-től kezdve sötétzöld színükkel, a széleken keskeny piros-fehér színű keretekkel a M. kir. Posta nemzeti jellegét hirdették. A csomagkézbesítő kocsik tetejére alacsony korlát került a csomagok felhalmozását segítendő, a kocsiszekrényt hátul egy lépcsőkkel is ellátott nagy ajtó zárta le. Gyűjteményünkbe jórészt az 1919 és 1959 között a fővárosban működött Postaállomásról kerültek be kocsik, de találtunk még 1991-ben és 1997-ben is magánháznál járműroncsot. Összesen öt eredeti, szabványos csomagkézbesítő, két levélgyűjtő és két egyedi kivitelezésű egylovas, az alföldi tanyavilágban kézbesítésre használt kocsit őrzünk, melyek balatonszemesi és nagyvázsonyi kiállítóhelyeinken tekinthetők meg. Az egyik levélgyűjtő Balatonszemesen a főút melletti emelvényen már nemcsak a Postamúzeum, hanem jószerivel a településnek is szimbóluma. A 30 forintos címleten egy 1894-ben rendszeresített, ún. gépi ürítésű levélszekrény látható. A levélgyűjtés folyamatát meggyorsító és megkönnyítő berendezést Wleck Vendel grazi lakatosmester tervezte, az ő szabadalmát és gyártási technológiáját vásárolta meg több európai ország. A M. kir. Posta 1894-ben 500 darabot szerelt fel Budapest utcáin, melyek piros színükkel, sátortetős és oromdíszes alakjukkal a magyar posta jellegzetes berendezésévé váltak, még ma is használatban vannak. A vaslemezből készült levélszekrények alja két részből áll, melyeket az ürítéskor betolt vaskeret kinyit, miközben a keretre erősített, kezdetben bőr, később vászonzsák is kinyílik, így a levelek az ürítést végző postaalkalmazott érintése nélkül hullanak a zsákba. Egy zsákot több szekrény tartalmának begyűjtésére is fel lehetett használni. A Postamúzeum 16 darab ilyen levélszekrényt őriz, közülük az egyik legértékesebb - jelenleg is állandó kiállításunk része - már 1896-ban, a M. kir. Posta Millenniumi kiállításán is szerepelt, akkor elülső lemezét üvegre cserélték, hogy az ürítés folyamata, a benne gyűlő levelek lehullása szemmel is érzékelhető legyen. [Folytatjuk. ■* Kisfaludi Júlia Levélszekrény-ürítés a fővárosban az 1920-as években, Erdélyi Mór felvétele Postatörténet sor Az 1899. évi postai szabvány szerint gyártott levélgyűjtő kartotkocsi a balatonszemesi Postamúzeumban Az Első Magyar Bélyegzőgyár logója az 1997-ig használt vajai hely-, keletbélyegzőn