Bélyegvilág, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)

2019-09-01 / 9. szám

2019. SZEPTEMBER POSTATÖRTÉNET Postatörténet - forgalmi bélyegsorozat tárgyairól 2017-ben, fennállásának 150 éves jubileumi évében a Magyar Posta Zrt. postatörténeti témájú forgalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdte meg. Az alapos egyeztető- és tervezőmunka nyomán ötéves cik­lusra elnyújtva, évente hat címlet megjelentetése átfogó képet nyújt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegzetes vagy éppen különleges tárgyakról, munkaeszközökről, a posta arculatá­nak változásáról - mindezt kronologikus rendben. A bélyeg­sorozat elemeit Baticz Barnabás grafikusművész tervezi a Postamúzeumban őrzött tárgyak alapján, a bélyegek a Pát­ria Nyomda Zrt.-ben készülnek. Az első 6 címlet 2017. május 4-én, a második 2018. május 2-án, a harmadik 2019. május 9-én került forgalomba. E cikksorozatban írásonként há­rom-három bélyegen megjelenő tárgyról kívánok szólni, hogy a bélyeggyűjtők ne csak a képében gyönyörködhessenek, ha­nem a tárgy, a tárgytípus jelentőségével, használatának mód­jával és egyéb érdekességekkel is tisztában legyenek. Az 5 forintos címlet kompozíciójában a bélyegzőpárnán ke­rékrendszerű hely-keletbélyegző áll, egyike azoknak, melyek az 1867. április 29-én megjelent rendelet szerint már magyar nyelvűek. Első Magyar Bélyegzőgyár néven Klassohn Antal cége készítette a posta számára nemcsak a kezelési, hanem a hivatali és iratbélyegzőket is. A gyár EMB betűkből álló logó­ja a bélyegzőfejeken megjelenik, gyűjteményünkben ilyenből mintegy 50 darabot őrzünk. A bélyegzőpárnára feltámasztva az egykori Budapesti Postaigazgatóságtól származó ,,Indítás után" kezelési bélyegző van, képviselve a rendkívül sokféle szövegű, célú és kivitelezésű kezelési bélyegzők sokaságát. A Bélyegvilág 2018. májusi és júniusi számában részletesen írtam e gyűjteményrészekről. A bélyegzőpárnától jobbra fek­vő vésett pecsétnyomó szintén az 1867-ben meghatározott, egyértelműen a M. kir. Postára utaló szimbólummal, a koronás postakürttel van ellátva. Az 1989-ben magánembertől vásárolt pecsétnyomót Rákóczifalva település postamestere használta. A 10 forintos címlet olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsit ábrázol, amilyet a vasúttal el nem látott területeken a kezde­tektől 1960-ig használtak postaszállításra, kisebb változatait nagyvárosokban levélgyűjtésre, nagyobb változatait csomag­kézbesítésre. A laprugókkal ellátott, forgózsámolyos alvázra a postai cél függvényében különböző méretű kocsiszekré­nyek kerültek, melyek 1867-től kezdve sötétzöld színükkel, a széleken keskeny piros-fehér színű keretekkel a M. kir. Posta nemzeti jellegét hirdették. A csomagkézbesítő kocsik tete­jére alacsony korlát került a csomagok felhalmozását segí­tendő, a kocsiszekrényt hátul egy lépcsőkkel is ellátott nagy ajtó zárta le. Gyűjteményünkbe jórészt az 1919 és 1959 között a fővárosban működött Postaállomásról kerültek be kocsik, de találtunk még 1991-ben és 1997-ben is magánháznál jár­műroncsot. Összesen öt eredeti, szabványos csomagkézbe­sítő, két levélgyűjtő és két egyedi kivitelezésű egylovas, az alföldi tanyavilágban kézbesítésre használt kocsit őrzünk, melyek balatonszemesi és nagyvázsonyi kiállítóhelyeinken tekinthetők meg. Az egyik levélgyűjtő Balatonszemesen a főút melletti emelvényen már nemcsak a Postamúzeum, ha­nem jószerivel a településnek is szimbóluma. A 30 forintos címleten egy 1894-ben rendszeresített, ún. gépi ürítésű levélszekrény látható. A levélgyűjtés folyamatát meggyorsító és megkönnyítő berendezést Wleck Vendel grazi lakatosmester tervezte, az ő szabadalmát és gyártási tech­nológiáját vásárolta meg több európai ország. A M. kir. Posta 1894-ben 500 darabot szerelt fel Budapest utcáin, melyek piros színükkel, sátortetős és oromdíszes alakjukkal a magyar pos­ta jellegzetes berendezésévé váltak, még ma is használatban vannak. A vaslemezből készült levélszekrények alja két rész­ből áll, melyeket az ürítéskor betolt vaskeret kinyit, miközben a keretre erősített, kezdetben bőr, később vászonzsák is kinyílik, így a levelek az ürítést végző postaalkalmazott érintése nélkül hullanak a zsákba. Egy zsákot több szekrény tartalmának be­gyűjtésére is fel lehetett használni. A Postamúzeum 16 darab ilyen levélszekrényt őriz, közülük az egyik legértékesebb - je­lenleg is állandó kiállításunk része - már 1896-ban, a M. kir. Posta Millenniumi kiállításán is szerepelt, akkor elülső lemezét üvegre cserélték, hogy az ürítés folyamata, a benne gyűlő leve­lek lehullása szemmel is érzékelhető legyen. [Folytatjuk.­ ■* Kisfaludi Júlia Levélszekrény-ürítés a fővárosban az 1920-as években, Erdélyi Mór felvétele Postatörténet sor Az 1899. évi postai szabvány szerint gyártott levélgyűjtő kartotkocsi a balatonszemesi Postamúzeumban Az Első Magyar Bélyegzőgyár logója az 1997-ig használt vajai hely-, keletbélyegzőn

Next