Bélyegvilág, 2021 (74. évfolyam, 1-12. szám)
2021-02-01 / 2. szám
2021. FEBRUÁR BÉLYEGVILAG (Folytatás a 2. oldalról. Kossuth és Washington képeit mutatják be a jól sikerült Ízléses bélyegek, melyek nyolc kliséről a következő értékekkel készültek: 10, 15, 30, 50, 90 cent, 1, 12, és 2 dollár" - írta Örvös János az általa szerkesztett Filatéliai Kurír 1936. évi 10. számában. A Messenger-bélyegek kiviteli grafikáját ugyanaz a Bokros Ferenc készítette, aki az év tavaszán Marx és Engels bélyegképét is. Várady András bélyegkereskedő és lapkiadó, aki magát nevezi ötletadónak, 1920 nyarán publikált cikket az általa szerkesztett Bélyeg Hírek című lapban a Messenger-próbanyomatokról. Közlése szerint 300 sor készült belőlük kőnyomattal. Ezek nagyobb részét Bandholtz magával vitte az Amerikai Egyesült Államokba, a többi a kezdeményezés elfogadtatásában közvetítő Külföldi Magyarok Szövetsége birtokában maradt, s onnan jutott hozzá néhány élelmes hazai gyűjtő. E korábbi közlés alapján valószínűsíthető, hogy csak a próbanyomatokig jutott el az akció, amikor leállították. A Bélyegmúzeum is ekként tartja nyilván a birtokában lévő teljes sort. • Szabó Jenő é s Levélbélyeg-automata a pesti utcán A Pesti Hírlap munkatársa 1894-ben még azzal magyarázta a bélyegautomaták tengerentúli elterjedését, hogy az amerikaiak nem szeretnek sorban állni a postahivatalban. A századelőre azonban már Európa-szerte, így hazánkban is egyre markánsabban mutatkozott igény a modernizációra, és ez alól nem voltak kivételek a postai szolgáltatások sem. A 21 csőposta után a pesti utca embere hamarosan megismerkedhetett a bélyeget vagy levelezőlapot árusító automatákkal is. A Tolnai Világlapja arról tudósított, hogy a posta- és távírda igazgatóság 1908. szeptember 26-án a budapesti főposta épületének Koronaherczeg (ma Petőfi Sándor) utcai oldalán három automatát helyezett üzembe: az egyik tízfilléres, a másik ötfilléres bélyeget, a harmadik belföldi levelezőlapot árusított. Mindegyik automata tíz fillér bedobásával működött, így értelemszerűen az ötfilléres bélyegből és a levelezőlapokból kétkét darabot adott ki. Ezek közül a 10 filléres bélyeget árusító szerkezet szerepel a Postamúzeum állandó kiállításán. Az ott bemutatott példány hengereléssel, vaslemezből készült, Berlinben gyártotta az ABEL'sche Briefmarken-Automaten Vertriebs Gesellschaft. A tetszetős formájú szerkezet nem foglalt el nagy helyet (méretei: 168x42x35 cm), ezért bárhol felállíthatták. Anyagából adódóan viszont rendkívül súlyos volt, ami biztosítékot jelentett arra nézve, hogy egy olyan nagyvárosban. ..ahol még az utcza kövezetét is ellopták", a helyén marad. A zöldre festett berendezés eredetileg dísztelen volt, széleire a keskeny piros csíkokat az 1983. évi restauráláskor vitték fel. Az automata tetején fehér zománctáblán nevezték meg az árusított terméket, de valamivel lejjebb a bélyeg üveg mögé helyezett képe is látható. Az automata felső részében, koronás postakürt rézöntvénnyel díszített ajtó mögött rejtőzött a fémpénz haladási útját meghatározó mechanikai szerkezet. A jobb oldalra helyezett, táblával megjelölt nyílásba kellett bedobni 10 fillért, ezután a fogaskerekek működésbe hozták a bélyegtekercset, levágtak róla egyet, majd az apró görgőkkel ellátott kiadónyílásba továbbították. A pénzbedobó-nyílás alatt látható kicsi fekete bakelitgombra csak egy esetben volt szükség: „Ha bélyeg nem jön ki, a gomb megnyomandó. " A levélbélyeg-automatákról a Grafikai Szemle is megemlékezett, kiemelve azok praktikus voltát. Egyrészt a bedobott pénzt a postai alkalmazottaknak éjjelre nem kellett kiszedni, másrészt az automatát nem lehetett megtréfálni, mert ha nem a megfelelő pénzdarabot dobták bele, netán kabátgombbal próbálkoztak, akkor nem adott ki bélyeget. A találmány további hasznossága a Tolnai Világlapja szerint abban állt, hogy ,.megszünteti a várakozást a szűk hivatali helyiségben vagy a füstös dohánytőzsdében való tolakodást, a morózus tisztviselőkkel való érintkezést", és vasárnap is rendelkezésre áll. Mindeközben a postának is nagy szolgálatot tettek ezek az ügyes szerkezetek. ..A postaigazgatás a tisztviselői kart felmentheti a frankójegyeknek kicsiben való eladásával járó technikai unalmas munkájától, a drága emberi munkát más téren és jobban értékesítheti." Ezek után érthető, hogy a posta- és távirdaigazgatóság miért határozta el, hogy a főváros különböző postahivatalaiban és vidéken is felállít automatákat, levélgyűjtő szekrénnyel kiegészítve. Aki szeretné ezt az ötletes szerkezetet megtekinteni, az - amint a helyzet lehetővé teszi -látogasson el a Benczúr utca 27. szám alatti Postamúzeumba, melynek recepcióján vendégeinket a tízfilléres levélbélyeget árusító automata fogadja. Dr. Holló Szilvia-Andrea, PhD, Postamúzeum JEGYZET 1 Tolnai Világlapja 1908. október 11.1616-1618. oldal Budapesti levélbélyeg automata A Tolnai Világlapja Tolnai Világlapja 1908. október 11-i lapszámából