Bercsényi 28-30 Összefoglaló, 1983-1987
Tartalomjegyzék
Jankovics Tibor kezdte a szervezést és egyre többször keresett fel engem Pesten, hogy menjek le hozzájuk. Aggodalmakkal, elvállaltam a - ha úgy tetszik - a vezető építész ideológus szerepkört, ez nyolc pécsi albérletet és nyolc évi ingázást jelentett Budapest és Pécs között. Itthon csak afféle vasárnapi apuka voltam. A nagyobbik fiam 5, a kisebbik 3 éves volt akkor. De Pécsért mindenki meghozta a személyes áldozatot, de ez nem panasz, csak tény, volt aki felbomlott házasságával fizetett érte. Lényegében 1971-ben megalakították a "Pécsi Ifjúsági Irodát", s először a BARANYATERV majd a PÉCSI TERV adminisztratív keretei között, a kitűnő, becsületes kommunista vezető, Mischl Róbert igazgató és Eördögh István irodavezető védőszárnyai alatt kezdte meg működését és az első napoktól kezdve kivívva a kollegák gúnyolódó vigyorgását - de csakhamar . arcukra fagyott a mosoly - s ezt a gyűlölettel vegyes ellenszenv és irigység váltotta fel. Nevünk először: "ámokfutók", később: "farkas falka". Ma bánom, hogy olyan szelíd farkasok voltunk és ökölbe szorul a kezem, ha a bennünket később finoman, bürokratikusan, tehát szabályosan "kinyiró" Vállalati Műszaki Tanács néhány tagjának, ezeknek az ártalmas senkiknek az arca felködlik előttem. Tudom az indulatosság nem szimpatikus vonás, de a miskolci Bodonyi Csaba mondta egyszer, hogy annyi kés van a hátamban, hogy úgy nézek ki, mint egy sündisznó, ezért jogom van egyet-egyet kihúzva visszaadni. De hát dolgozzunk. Az Ifjúsági Iroda építésztagjai: Blazsek Gyöngyvér, Csete György, Deák László, Dulánszky Jenő, Jankovics Tibor, Kistelegdi István, Kovács Attila, Nyári József, Oltai Péter és Pálfi Miklósné. Az építészekhez egy statikus és gépészcsoport kapcsolódott, s a bennünket végig segítő szerkesztőink és rajzolóink. Együtt 50 fős komplex iroda. Valamit a sokat emlegetett csoportmunkáról. Igazi csoportmunka nem létezik közösen elfogadott építészeti - ideológiai alapok nélkül. Enélkül csak széthúzás van, vagy egymás melletti, de nem együttes munka.Sokhelyütt tevékenykednek ma már építészcsoportok, de olyan felismerhető arculatuk nincs, mint volt a pécsieknek. Ezt formai tekintetben stílusegységnek nevezik. Ott úgy folyt a munka a legjobb napokban, hogy az egyes tervezői témákat együtt indítottuk. A koncepcióalkotás közös volt, a tervek vázlat, skicc-szinten közösen készültek, majd valaki közülünk feldolgozta ebből a legjobbat. A tervezés ott vált személyes üggyé. Mégis ma is mind úgy érezzük, hogy valamennyi épület a sajátunk. Előfordult, hogy valaki közülünk külföldre utazott, a félig kész tervet más fejezte be, ma vezette helyette. Fél szavakból is értettük egymást, így készültek közös művek. Az "anyanyelvd építéssat" vágya A Pocal Terveny Vállalatnál Csata György oetatásával alakult Ifjúsági Iroda a saját hagyományainkon alapuló,nemzeti jellegű építészet megteremtését tűzte ki célul.Indulatukat a sország szétesett képe hevítette,s az össznépi igénytelenséggel és a szakma epigonismusával Bartók Béla és Sós Károly példáját állították szembe.Épületeik formavilágát elsősorban a magyar népi építésnek egészen az Őstörténetig visszavezetett hagyományai, /jurta forma,tankönpontúság stb./ határozták meg,de hatott rájuk a 77. snd-i organikus építéssel és Buckminster-Puller geodétikus kupolái is.Legérdekesebb épületeik /Csete György-Dulánszki Jenő:Fortásház, Pécs-Orfű,1971-7*1 Kistelegdi István:Ravatalozó,Siklós 1971-72/ természeti környezetben állnak, a nemcsak közvetlen környezetükhöz, hanem a kozmoszhoz is igyekeznek igazodni.Ha módjuk volt rá, az épület berendezését,még a használati tárgyakat is a csoport tagjai vagy hozzájuk közel álló iparművészek tervezték /pl.a fadddombori üdülő esetében/.Az "anyanyelvű vizuális kultúra" létrehozásának becsülendő szándéka két dolgon bicsaklott meg:az egyik a túl szoros kötődés a népművészethez, a másik az olykor a hitelvesztésig túlzó formálás. Már Fülep Lajos figyelmeztetett arra,hogy a folklórból kiinduló művészet csak reflektált művészet marad.A Csete által is gyakran idézett finn példa pedig inkább azt bizonyítja,hogy a népi építésből és a háziiparból csak általános tanulságokat lehet átvenni.A finnek sikerét éppen az biztosította,hogy a humánumot őrző hagyományok szellemét sikerült a korszerűséggel /még a gyártással is/párosítani. Jellemző a magyar viszonyokra, hogy a pécsiek paksi házait bíráló szakmai kritika "tulipános vitává" kerekedett,s a paksi kísérlet felszámolásához,majd az egész csoport feloszlatásához vezetett.Az Ifjúsági Iroda volt tagjai szétszóródtak az országban, de stílusukat Budapesten,Szolnokon és Keszthelyen is megőrizték,sőt Pécsett is tovább él hatásuk." /Perkai András:Az utóbbi évek magyar építészetéről Művészet 1986 szeptember/ "A 60-as évek közepétől épületekben próbáltam megfogalmazni mindazt, amit a "néptől”,a sas saját magunktól tanultam.Az engedélyezett,támogatott "hagyományápolás",as"Tbl-^lijaa né— plesohség",a nádtetős parasztromantika nem érdekel.” Csete György /Menyhárt László:Leveles ágból. •• Művészet 1981 március/ 297