Bereg, 1881 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1881-01-16 / 3. szám
3. szám. Beregszász, 1881. január 16. Vilik évfolyam. $ Előfizetési díjak: © [§1 Egész évre . . . 4 írt. ifi tit Félévre...................2 írt. ifi 51 Negyed évre ... 1 írt. Y © Községeknek egész évre, előre KJ gj beküldve . . . 2 frt 50 kr. A ffj Szerkesztőség: l|) ^j^Hová a lap szellemi részét illető^^ közlemények küldendők : Beregszász, Árok-utcza 43. sz. VBEEE&. ?„ . • fTÁRSADALMI és MEGYEI ÉRDEKU HETILAP. m Hova az előfizetési és hirdetési r £ i ^ dijak sreclamátiók intézendők:^ BEREGMEGYE IRDETÉSENEK ÉS A MEGYEI KIR. •$* Nagy Lajos és Sallay Gyula ^ (§) könyvnyomdája. [§] TAIFELÜGYELŐSÉGI HIVATALOS KÖZLttWYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. I Hirdetési dijak: ifi [f] Minden 50 szónál kisebb ifi | hirdetésnél 50 kr., 100 szóig ifj 1 frt, stb. aránylag. Y © BÉLYEGDÍJ: $ © Minden egyszeri hirdetésnél (?) 30 kr. © Hirdetések 8 a nyilttérbe szánt ©gj közlemények készpénz fizetése mellett fogadtatnak el. A Nyilttér sora 20 kr. $ ------ [1] I Egyes szám 10 kr.© Alakítsunk névmagyaritó egyletet! Aki a fővárosi napi sajtó működését figyelemmel kiséri, nem kerülhette ki figyelmét azon legújabb hazafias mozgalom, mely a főváros némely köreiben megindult, amelynek következése lett a budapesti „névmagyaritó egylet“ létrehozása. Első tekintetre sokak előtt talán kicsinyesnek fog feltűnni eme mozgalom, kik nem látják be annak gyakorlati fontosságát s hazafias irányát. De ha tekintetbe vesszük, hogy a polgáriasultság jelen korszakában mily nagy szerepet játszanak a nemzetiségi aspirációk ; ha figyelembe vesszük, hogy nemzeti törekvéseinkkel szemben mindannyiszor a magyar faj csekély számát vetik szemünkre; ha nem akarjuk kihagyni számításunkból, hogy az európai civilizált nemzetek között élünk, kiktől ha életképességünket be akarjuk bizonyítani, magunkat chinai falakkal elzárnunk nem lehet és nem szabad; s végre ha figyelembe vesszük azon körülményt, mily nagy szerepet játszanak a művelt világ politikai és kulturális mozgalmaiban a statisztikai számadások, melyekkel gyakran a legmeggyőzőbb elméleti fejtegetések halomra döntetnek: lehetetlen be nem látnunk, hogy az idegen hangzású családnevek magyarosítására törekvő mozgalom oly gyakorlati irányú hazafias törekvés, melyet kicsinyleni vagy épen gúnyolni valóságos nemzetellenes bűn. Mindenki előtt tudva van azon szomorú körülmény, hogy az elnyomatás korszakában az akkori tényleges hatalom mindent elkövetett arra nézve, hogy a külföld előtt úgy mutassa fel a magyar fajt, hogy az csupán egy néptöredék, melynek nincs jogosultsága Magyarország határain belül vezérszerepet játszani a túlnyomó idegen ajkúakkal szemben. Ismeretes a túlbuzgó germanizátorok akkori eljárása, kik az azon időben történt népszámlálás alkalmával minden kigondolható eszközt és cselfogást felhasználtak arra nézve, hogy a magyar faj számarányát minél kisebbnek tüntessék fel. Ha valakinek történetesen németes hangzású neve volt, elég volt nektek arra, hogy németnek tüntessék fel, habár az illetőben Rákóczy szelleme élt is. Ezrek és ezrek lettek ily módon tudtok és akaratjok ellenére idegen nemzetiségüeknek feltüntetve, kik idegen hangzású neveik dacára büszkén vallották magokat magyaroknak.*) / Es — fájdalm — a külföld előtt tendentiosusan hirdetett eme részakaratu statisztikai összeállitás nagy részben még ma is hitelesnek tartatik. , *) Számtalan adoma forog még ma is köznyelven a Bach korszak germanizitori működéséről. Onnan maradt fenn a következő épületes párbeszéd is: „Hódj hinak mókádat ? „Vizer Istvánnak! ,A tiedet nevedet fikzódik ! petü aisz megfagyolsz nimet ! * .Dehogy vagyok uram, nem is ismerem azt a madár nyelvet ! * „Halgas lenit ha mondok! Hól születték a mókádnak ?* .Becsben születtem. Az apára Eszterházinak hajdúja volt, egyszer fevitte anyámat Bécsbe, akkor születtem*. .Aha I Bécsbe születtélsz, csókadjan mekv&gyolsz nimet • . Hát a Krisztus — uram — az meg ugye istáléban születet, de azért ám nem volt bajom.* Igaz, hogy az utabbi statisztikai összeállításoknál ily anomáliák kevésbé történhetnek, de mind a mellett a családnevek magyarosítása még szükségesebbnek látszik ma, mint annak előtte. A társadalmi élet és kereskedelmi forgalom ma már a vasúti hálózatnál fogva a legkisebb városokba is hoz idegen nemzetbeli egyéneket. Az üzleti nyelv nálunk is — fájdalom — leginkább német. Mi a hozzánk vetődött külföldi emberekkel — szükségből, sőt udvariasságból is — németül beszélünk. Kérdem már most: az az idegen ember, kinek velünk nincs alkalma nemzeti nyelvünkön beszélni, honnan következtetheti azt, hogy mi magyarok vagyunk, ha nevünk hangzásáról nem ? Ezrek és ezrek élnek a hazában — kik hála az égnek — idegen hangzású neveik dacára szívvel és lélekkel magyarok, de akiket minden velük találkozó idegen minden más nemzetiségűnek tart inkább, mint magyarnak. Ezért áll fenn a közöttünk megjelenő idegenek között még ma is azon tévhit, hogy Magyarországon az ipar, kereskedelem, szóval a cultúra, nem a magyar faj kezében van. E tévhitnek a külföld előtti megcáfolása a névmagyarositó egyletnek egyik hazafias czélja, melyet minden igazán érző hazafinak pártolni szent kötelessége. E hazafias cél érdekében emelem szavamat e megye értelmiségéhez. Nem forog TÁRGYA. JI MESE ÁLMA. (Hasonezimü képhez.) Ott a történet, nézd, az majd megmutatja. Volt a magyarnak, mint más népnek, szép múltja; Még hosszabb mint másnak, Hejh, Sajó, Mohácsnál pedig nagy sirt ástak ! Éjfátyolt a gyászra..! lelkem gondolatban Század- s ezredeket átrepül, már ott van A Kaukáz mellett, Honnan mint forrásból ide folynunk kellett. A szilaj folyamok, az erdőség, róna Mintha mind megannyi ösmerősöm volna. Gyors képzeletemnek Mohosult sirhalmok susogva beszélnek. Szállók ... hol virágos dombok koszorúja A kanyargó érsek hangját visszazugja. be a Szent berekbe, Itt kegyelet, vallás van az emberekben. Hallga.. . a szent berek forrása tövében A forrás nymphája nyugszik talán épen ?! Kis keze kitárva. Mintha valakire öleléssel várni. Azt gondolnám, angyal, de egy szárnya sincsen, Hogy a halandókra vele áldást hintsen. Susog nyíló ajka. Szerelmes, titkos szók lebegnek ki rajta. A szép Emese ez. egyed ifjú párja. A nagy kerek földnek legszebbik leánya. Teljes kinyílt rózsa: A hajnal is sokszor álmodozik róla. Be szép álma lehet... mint szellem meglopom „Gerlepárra a mint sólymon elbocsátom, Selyem puha gyepre Heverek, a sólyom röptére figyelve. Al! nyílik a kék ég, a hajnal sugára Gyönyörű szép tündért hoz keblem havára. Két aranyos szárnnyal Oly égi kéjesen derékban átszárnyal. Szivárványszin ajka megcsókol mézesen. Ezt súgja, ezt mondja: szeretlek édesem. Még egy csók... s elszáll a ügy, mint jött, kínosan sohajték utána, Es forrás gyöngyözik keblem két halmából. Napszállaton egyben fut ki a hazából. Folydogál-folydogál, Ezeréves Turul felette lebeg,száll. Elnéztem... hiábsn kértem, hogy megálljon Végre hegyek között dús, tévés lapályon Négy folyó mentében Hármas halom körül lett óriás tengerszem,“ A míg eként alszik s álmodik Emese, Csatából tér egyed, a szép nő kedvese. Mentül gyöngédebben öleli, csókolja... az álom elrebben. „Hazája tengerszem, Magyar nép a patak Emese szülötte lesz vezére annak, így fejti egy Táltos. — Idő múltán fiat szült Emese, — Álmost. * * Hjc Szállók ama patak hullámos folytában, Fördik szellemszárnyam dicsőség habjában, Mely felcsap az égig, A honnan őseink gyönyörködve nézik... Mert hegyesit kopját, kelevórt a magyar? Mert kantároz, zajong mint tenger? mit akar? Tán gonosz szomszédi Ellen őshazáját végcsatában védi? Gyors nyilat mért lődöz vénje, ifja czélba? Mert pengeti vasát, s öltözik aczélba? .... Régi vágyuk tökéit Szándok, visszaveszik Atilla örökét. Szállók idős térhez magamat nem kötöm. Almos, Előd, Kund, Ond, Tas, Hubs, Töhötöm Hősies vezérek, Kik már a halállal annyit szembe néztek, És az egész nemzet szabad téren áll most Egy szívvel lélekkel kiáltják ki Álmost Fó* fővezérekül, Ki bölcs a tanácsban, és hős, bár öregül, (Vége köv.)