Bereg, 1886 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1886-02-14 / 7. szám
hetségétől s buzgalmától függ. Ahol a vezér gyönge vagy lelkesedés nélküli, a hadsereg sem fog bizonyára diadalt aratni! Midőn az üdvös mozgalomnak, az alakulandó egyesületnek őszinte szívvel kívánunk szép jövőt, sikeres eredményt: kötelességünknek tartjuk megyénk összes gazdáit s előhaladásunk iránt érdeklődő minden megyei polgárt ekként is felhívni, hogy a folyó hó 11-én d. e. 16 órakor a megyeháza nagytermében tartandó »megyei gazdasági egyesületi« alakuló közgyűlésre mindnyájan megjelenni szíveskedjenek, hogy igy mintegy demonstrative bizonyittassék be az, hogy közös bajainkat mindnyájan érezzük s azokon mindnyájan „egyesült erővel”f lehetőleg segíteni önmagunk iránti kötelességünknek ismerjük. Úgy legyen !... J. S. Nyílt levél Tekintetes dr. Fedák István megyei főorvos úrhoz. Mióta dr. Nagy Ignácz járásunkbeli körorvos úr a múlt év derekán körünkből eltávozott, semmiféle jelenség nincs olyan, miből következtetni lehetne, hogy közegészségügyi tekintetben valaki törődik velünk, kivéve azt, hogy talán azóta lett törvénnyé a kényszer-orvoshtatás, — mint lehet gondolni — anélkül, hogy legkevésbé is megvalósíttatott volna! Feleslegesnek vélem tek, főorvos úr előtt csak kérdésbe is tenni, annyival kevésbé feszegetni azt, hogy mi módon lehet kényszerorvosoltatás, ha mindjárt kínpadra vonják* is az orvos segítsége nélkül betegeskedőt — akkor, midőn egész környéken alig van orvos — mert hiszen az, hogy a Kaszonyban székelő két orvos az ily területen, mint a kaszonyi járásé, az egész járásban eleget nem tehet, köztudomású dolog!? Csupán a lényeges dolgot végezem, midőn az elhagyott vidék érdekében s nem várhatva tovább a tekintélyesebb egyének ébredésére, kötelességemnek tartom megszólalni s felkérni tek. főorvos urat, mint a megyei közegészségügy vezetőjét: méltóztassék a t.-dobronyi orvosi járás érdekében valamit kezdeményezni, mert most, midőn a járást képező községek valamennyire megszokták már a körorvosi intézményt s némileg kezdtek is törődni eféle ügyekkel, e járásnak orvos nélkül hagyása nem lenne egyéb, mint visszalökni a környék közegészségi ügyét oda, hol tiz év előtt volt s mi, kik oly kevesen vagyunk e vidéken, kik a nép szellemi és anyagi mivelődését eszközölni hivatva vagyunk, érdemeljük-e a szüntelenül hangoztató vádakat akkor, midőn a megye központján úgy tekintetünk, mintha nem is élnénk! Kérésem mellett tisztelettel maradtam a tek. főorvos urnak: Bátyún, 1986 febr. 12. tisztelője Bíri Sándor, ref. lelkész. Ármentesitési ügyek. (Vége.) A töltés teljes kiépítése után, midőn vállalkozó az összes felszereléseit már elszállította, felsőbb utasítás folytán újból rendeltetett el a 8517. 55. m.’ padka kiépítése, tekintettel tehát arra, hogy a felszerelés ismételten szállitatott, továbbá, hogy a padka kiépítését aratás ideje alatt kellett teljesíteni, végre hogy az anyagot a már kész töltésre át kellett hordani — mind oly körülmények, melyek a vállalat önhibáján kívül keletkeztek; — e czimen 500 frt kárpótlás hozatott számításba. — Az 5-ik tételre vonatkozólag felhozatik, hogy vállalkozó tartozik a munkahelyet minden kártérítés nélkül kitisztítni, a fa tönköket kiirtani, szerződésszerű kötelességének tett tehát elegen, midőn a benki erdőben levő töltés és padka helyét kiirtotta, minthogy azonban ezen munkálat befejezte után a padkák kiépítésének elhagyására utasitatott, s ez által 13459. m. 2 erdő területének teljes kiirtását, kitisztítását, azontúl pedig még 37 nagyobb tönknek eltávolítását önhibáján kívül feleslegesen eszközölte: e szinten keletkezett költségekért 434 frt 1 krral kárpótoltatott. A 6-ik tétel vonatkozik a 80760. 80880-ik számi szelvények közti anyaghiány miatt szükségessé vált nagyobb távszállításra, ott ugyanis a munkavezetőség által csak 128 m. távolságra eső 1—6-ik számi köbgödrökben volt a megkivántató anyag termelhető, e szerint 4810. 41. m. 3 után 78. m. nagyobb távszállításért — köbméterenként 10. 56 krt számítva 518 frt 54 kr volt felveendő. — A 7 tételt illetőleg előadatik, miszerint a 84,050, 84,280, 84,360 szelvények között helyi körülmények miatt a töltés irányának eltolása vált szükségessé, minek eszközlése végett a régi töltés mentett oldaláról 190 m. hosszban 285 m.* levágatván, az igy nyert anyag a vizfelőli oldal rézsűjében használtatott fel, ilynemű munkálat egységáráról a szerződésben gondoskodva nincs, az a 38.8 kr egységű ár helyett 29,88 krral hozatott számításba, összesen tehát 85 frt 16 krral dijaztatott. A 8-ik tételnél a 89,260. és 89,280. sz. szelvények közt a régi töltéstestben szivárgás észleltetvén, az kivágatott és uj anyaggal bedöngöltetett; minthogy pedig a szerződésben se a kivágott földnek deponálására, sem pedig döngölésre az egység megállapítva nincs, evégből árelemzés szerint a deponálás egységára 29.88 krba, a döngölés pedig 7.2 krban állapíttatott meg, mely szerint 158 16 m.* után jár 58 frt 65 krajezár. Vélemény: A leletben előadottak szerint a felülvizsgálat tárgyát képező vállalati munkálatok a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően s egyebekben teljesen kifogástalanul végrehajtottaknak találtatván, a leszámolást illetőleg észrevétel fel nem merült; ennélfogva a munkálatok ezennel felülvizsgáltaknak jelentetnek ki s ebből kifolyólag vállalkozónak óvadéka kiadandó. — K. m. f. Bertalan Lajos s. k., mint felülvizsgáló; Halácsy Kálmán s. k., mint Halácsy Sándor örökösei teljhatalmú képviselője; Némethy János s. k., kir. folyammérnök; Meczner Gyula s. k., kormánybiztos; Hunyady Béla s. k., igazgató. Zárszó: A töljésmunkálatok felülvizsgálását minél nagyobb nyilvánossággal kívántam foganatosítani, miért is annak megkezdési határideje közhírré tétetett a czélból, hogy annál minden érdekelt fél jelen lehessen és netáni észrevételeit figyelembe vehessem. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy a felülvizsgálatnál csakis egyetlenegy érdekeltségi tag jelent meg minden észrevétel megtevése nélkül s csak oly rövid időre, hogy jelenléte számbavehető se volt. Minthogy tehát e szerint a felülvizsgálás az érdekeltség részvétele nélkül foganatosíttatott, e helyen hozom nyilvánosságra azon eljárást, mely jelen felülvizsgálati jegyzőkönyv alapját képezi. Elsősorban az eredeti tervek hasonlíttattak össze a kiviteli tervekkel, mely alkalommal kitűnt, hogy több oly helyeken, hol az eredeti tervekben csak kismérvű töltésemelések és padkák voltak tervezve, azok nem lettek kiépítve; ez intézkedést részemről is helyeslem, mert nagyobb biztosítékot nyújt a már teljesen megülepedett és tömören begyepesedett régi töltés, mintha arról a jó felület eltávolittatik s csekély méretű uj földdel borítva, a réginél valamivel nagyobb méretre építtetik ki a töltés, mely munkálatnál a csekély méret miatt az előverés nem alkalmazható s igy a laza földet részben az eső moshatja le, hullámverés esetében pedig az egészen elhaboltatik. A tervek összehasonlítása után foganatosíttattak a helyszínen a próba-utánmérések, mely alkalommal az egész töltés hossza beméretett, korona magassága lejtmérettetett s sok keresztszelvény felvétetett és az igy talált eredmények a tervezetbe kék színnel berajzoltattak. Itt megjegyzem, hogy a korona magasságot feltüntető eredmény nem képez egy egyenletes, hanem hullámzó vonalat, mi onnan ered, mert a feltöltési magasság nem egyenlő, hanem majd minden szelvénynél más-más. Hogy a felhordott anyagnak bekövetkező ülepedése után egyenletes korona álljon elő, a szelvények kitűzésénél, tekintettel az ülepedésre, minden egyes magasság 10 ° C-kal magasabbra tűzetett ki, miáltal hullámzás jön létre, mely azonban a töltés megülepedése után elenyészik. Ezen 10 ° C túlmagasítás a vállalatnak se előnyére, se hátrányára nem eshetik, mert a szerződés értelme szerint vállalkozónak nem a töltés mérete szerint fizettetik a munka, hanem a kiásott köbgödrök mérete szerint. A t ’téstesten megejtett próbamérések alkalmával egyes’ még ép állapotban talált köbgödrök egyes méretei is utánmérettek s miután ezeknél számbavehető eltérés nem mutatkozott, a köbgödrökre vonatkozólag észrevétel se tétetett mindaddig, míg a badaló-gergelyi töltésvonal felülvizsgálására került a sor. Ekkor kijelentette a vállalat, hogy a badaló-gergelyi vonalon a köbgödrök felvételénél meg lett károsítva, mert azok nagyon szűken mérettek be s kérte annak utánmérések általi konstatálását. Ezen körülményt különben vállalkozó még a felülvizsgálás megkezdése előtt jelezte nekem, mit én azonban a kérdéses vonal felülvizsgálásának megkezdése előtt figyelembe nem vehettem, de midőn a próbamérések e szakaszon eszközt lettek, személyesen győződtem meg a panasz alaposságáról. Erről kormánybiztos úrnak szóbeli jelentést téve, felkértem őt oly intézkedések megtételére, melyek által ezen panaszos ügy békés megoldást nyerjen, annyival inkább, mert nem tartottam a társulat méltóságával megegyeztethetőnek, hogy a vállalat, ellene, helytelen bemérések általi megkárosítását jogosan követelhesse ; egyúttal jelentettem kormánybiztos úrnak, miszerint én nem rendelkezem annyi idővel, hogy a panaszos vonalon még ép állapotban meglevő összes gödröket utánmérjem s e végből megbíztam a v.naményi folyammérnöki hivatal főnökét, hogy ő személyesen, a társulati munkavezető mérnök és a vállalat megbízottjának közbejöttével minden ép gödröt újból mérjen be s az eredményt mutassa ki. Időközben a felülvizsgálati számtiszt által átvizsgáltattak az összes köbgödörkönyvek, ezek közt a panaszolt vonalra vonatkozók is, avégből, hogy esetleges számítási hibák kiigazíttassanak. Ennek megtörténte után ugyancsak számtiszt által átvizsgáltattak a VIII. számú mellékletben foglalt s a v. naményi hivatal főnöke által a fent előadott megbízatás szerint foganatosított utánmérések eredménye , összehasonlítva az utánmérések eredményét, a panaszolt szakaszra vonatkozó gödörkönyvek megfelelő tételeivel: kitűnik, hogy azoknál a vállalatnak átlagban 5.676 °/o krral kevesebb méretett be, mint őtet tényleg megilletné. Minthogy pedig panaszolt szakaszon talált összes ép gödrök bemérettek s ezen 310 gödör azt igazolja, hogy vállalat panasza alapos, arra nézve pedig, hogy a most már után nem mérhető gödröknél egyetlenegy adattal sem lehet azt igazolni, hogy azoknál panaszra ok nincs, ezen ügyet úgy vélem megoldandónak, hogy a panaszolt szakaszon kimutatott egész köbmennyiség, az utánmérések által megállapított százalékkal növeltessék. Ennyit tartottam a vállalati munkálatokra vonatkozólag felemlítendőnek, az ezzel kapcsolatos többi költséget illetőleg megjegyzem, hogy a kisajátítások részletes elszámolása még befejezve nincsen s így annak költségei csak pótlólag lesznek kimutathatók. A gergelyi országút felmagasítása által a kőtest eltávolítása és a felmagasítás után újbóli elhelyezés költségekhez való járulás XIII. számú melléklet szerint 1926 frt 52 krral van kimutatva. A töltésépítésnél pedig a régió-költségek XIV. számi mellékletben 12,072 frt 63 krral vannak feltüntetve s miután azok csak 3 , 3 °/C -kát képezik az építkezési tőkének, ezáltal a helyes és gazdaságos adminisztráczió igazoltatik. Végre kellemes kötelességet teljesítek, midőn kiemelem, hogy egy oly nagyobb szabású munkálat, mint a beregi ármentesitő társulat Borzsa-Tisza védtöltéseé, csak úgy volt minden tekintetben kifogástalanul létesíthető, ha mindazon egyesek, kiknek hivatásuk volt közreműködni, a legnagyobb odaadással, vállvetve igyekeztek kötelességüknek megfelelni és hogy ez tényleg így történt, arról mindenki meggyőződhetik, ki fáradtságot vesz magának a társulat hivatalos helyiségében körültekinteni. Adatokat fog ott találni, melyek azt igazolják, hogy úgy a legfőbb intézkedés, a sok fáradtsággal járó igazgatás, pénztári kezelés, műszaki teendők s azok ellenőrzése oly lelkiismeretességgel és pontossággal kezeltetik, mely nemcsak teljes elismerésre méltó, de biztosítékot is nyújt az érdekeltségnek arra nézve, hogy a szabályozási munkálatok eredményesen fognak befejeztetni. Bertalan Lajos s. k. A másolat hiteléül: Csáthy Kálmán, irodavezető körű arany fiatalság, azután Vulkán a tűzkirály ragadta bámulatra a kisvárosi közönséget. Ennek elvégzése után kiugratott magyar huszár ruhában a komédiásdirektor fogadott fia (kutyája), a kis Caesar. A szép kis fiúnak már megjelenését is zajos tapssal fogadta a közönség; mutatványát pedig a legzajosabb újrázással. Ismét visszatért s festetlen halvány arcza kipirult, kék szeme köszöntve pihent a közönségen. A kis fiú gyönyörűen nézett ki s a közönség osztatlan érdeklődése mellett tánczoltatta lovát. Néha-néha kék szeme sóváron pihent a kijáráson. Vájjon odateszi-e Herman a deszkát, hogy átugrassa? vájjon kinyitja-e a kaput? A csárdás vége felé a lovász csakugyan deszkát tett a kijárás elé s int Caesarnak, hogy menet ugrasson és egyúttal kinyitotta a szabadra nyíló ajtót, nehogy a sebes rohamban belevágódjanak. Caesar átugratta a korlátot s a sebes rohamban túlment a kapun, ki a szabadba. A közönség zajosan éljenez s hívta vissza, legalább látni akarta hirtelen lett kedvenezét. Elmúlt egy negyed, egy félpercz s még sem jön. Hosszantartó morgás keletkezett, melyből e szó volt kivehető: megszökött. — Herman — kiáltott harsányan az igazgató — üljön a Balfra és fogja el. A borzas Herman kegyetlenül vigyorgott.: „majd arra a szép pofájára fogok ütni most,“ — mormogó irigységgel eltelve s az ólba ment, s nem sokára hallatszott a zajos lódobogás. A közönség nagy része szintén eltávozott s az ott maradtakat egy pár mutatvánnyal kielégítve, haza küldték. — — — A kis Caesar a város főutczáján vágtatva rohant a ló lábára kötött csörgők zaja által megállított járókelők között. A járókelők pár percz múlva egy másik lovast is láthattak ugyanazon irányban elvágtatni. Caesar a városon kivül megállitá lovát, leszedte a csörgőket lábáról s azután felugorva még sebesebb nyargalásra ösztönző. Néha-néha füléhez hajolt s nevét susogta. Az, mintha sejtené gazdája félelmét, mintha értené akaratát, sebesebben rohan. Amint egyszer hátranézett az egyenes országúton, mintegy 200 lépésre másik lovat vélt látni. — Ez Herman — mormogta a kis fiú ijedten s kétségbeesetten vágta a sarkantyút a ló oldalába. Egy nagyot ugrott az s azután még sebesebben rohant, hanem az a másik is sarkantyúzta lovát s a mint Caesár hátra nézett, még közelebb látta őt. Akkor a kis Caesár oldal útra vágott, épen a Tisza felé, a másik ugyanazon útra tért. A tér kisebbedett. Caesár egyenesen a Tiszának tartott; inkább akarta a szőke folyamban a halált, mint amott a megutált irgalmat. Amint ismét visszanézett, látni vélte, miként emeli ütésre korbácsát a borzas Herman. A folyam már alig volt 25 lépésre, Herman pedig 50-re. Caesar egyenesen vágtatott a folyam partjához s nem gondolva az 5 ölnyi parttal, megsarkantyúzta lovát és ugratott. Herman a sebes rohamban csak a part szélén vette észre annak magasságát s megrettenve egész erővel rántotta meg a Half kantárát; fájdalmában nyerítve ágaskodott az fel s hátra zuhant, maga alá döntve az üldözőt. A ló felkapaszkodott s még egyet rúgva az eszméletet vesztett emberen — elvágtatott. A direktor hiába várta Hermant s végre megunva a várakozást, utánna mentek s reggel 4 órakor rá is akadtak a Tisza partján. Még mindig ájult volt. A hogár esett, fejét belevágta egy köbe s a kifolyó, megaludt vér odaragasztotta hajánál fogva s úgy kellett onnan elránczigálni. Az igazgató nem is kapta meg többet soha Caesart, de nem is kereste, annak be kellett fúlnia a Tiszába, ahogy Herman elbeszélte. Pedig Caesar nem halt meg. Amint a folyóba ugratott s a viz alá merült, pillanatra eszméletét veszte és leesett a lóról, de szerencsére görcsösen tarta a kantárt. Armida prüszkölve húzta maga után. Amint felmerült, a ló hátára kapaszkodott. Bár nyári idő volt, fázott. Minden pillanatban látni vélte üldözőjét a parton. A kisfiú remegett és más felé akarta fordítani a lovat, de az ösztönét követve egyenesen a partra úszott vele. Kilépve a partra félénken nézett körül, hogy nem látja-e valaki, azután a túlsó partra. Ott egy óriási sötét alakot látott, amint hosszú karjaival utána akar nyúlni a folyamon keresztül — egy vízbe hajló füzet. — Gyorsan Armida — sikolta a kis fiú — s a ló vágtatva kezdett haladni. Fázott és éhes volt, már alig birt a lovon maradni és mégis ösztönző. Minél messzebb, annál biztosabb. Feje szédülni kezdett, agyára ólomsuly nehezedett, torka kiszáradt s már csak alig hallható susogással ösztönző lovát. Minél meszszebb az utána nyúló kéz elöl. Egyszerre egy paraszt szekér állt előtt Egy férfi a lőcsön igazitott valamit és szidta a két álmos gebét, hogy minek ránczigálják úgy a szekeret. Caesar megállitá lovát mellette, a paraszt)