Bereg, 1888 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-03 / 23. szám
23. szám. XIV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1888. június 3. Szerkesztőség : hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal: hová az előfizetés, hirdetés és nyilttér dijai küldendők: Beregszász, Namény-utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési dijak: Egész évre..........................4 frt. Félévre................................2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak égész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI, A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megyei hivatalos közlemény. 5146/1888. K. I. szám. Beregvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabírónak. Beregszász és Munkács városok rend. tanácsának. A népfölkelő tiszti állás elnyerése körül követett feltételekre és az évenként junius hó 17-től kezdve 3. heti időtartammal felállítandó népfelkelő tisztképző tanfolyamba való felvételre vonatkozó határozványokat tartalmazó Hirdetményt — a nagym. m. kir. honvédelmi minister urnak f. évi május hó 11-én 2387. sz. magas rendelete folytán a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett, a tek. czimnek ezennel megküldöm. Beregszász, 1888. évi május hó 26-án Alispán helyett: Tájel Ödön, főjegyző, 2387. sz./H. E. M. 1888. Magy. kir. honvédelmi minister. Hirdetmény. Azon tekintetből, hogy a népfölkelő tiszti (tisztviselői) helyekre kijelöltek számában időnkint bekövetkező fogyatékokat a szükséghez képest pótolni lehessen, a népfölkelésről szóló 1886. évi XX. t.-czikk 9. §-a és a népfölkelési utasítás 5. §-a alapján : a népfölkelő tiszti kijelölésre önként jelentkező állampolgárokkal követendő eljárást a folyó évre, valamint a jövőre nézve is következőleg szabályozom : I. A népfölkelő tiszti kijelölésre megkövetelt föltételek. Népfölkelő tisztül való kijelölésnél az „Utasítás a népfölkelésre vonatkozólag a magyar korona országaiban“ 5. §. 86. pontja 3 — 6. tételeinek határozványai szolgálnak alapul, erre való tekintettel az alább felsorolt feltételek szerint érdemesnek talált egyének közül, a tiszti kijelölésre igényt nyerendnek: A) Volt tisztek és altisztek. B) Katonailag kiképezett és ki nem képezett egyéb állampolgárok, kik a népfölkelő tisztképző tanfolyamot megfelelő eredménnyel végzik. Mindazon állampolgárok tehát, kik tisztek vagy altisztek voltak és népfölkelő tisztekül ajánlati lapokkal még kijelölve nincsenek, a kijelölésre vonatkozó kérelmüket legkésőbb minden év október hó 1-ig azon népfölkelési járásparancsnoksághoz lehetőleg személyesen nyújtsák be, melynek területén állandóan tartózkodnak. Azon állampolgárok részéről pedig, a kiknek a népfölkelő tisztül való kijelölhetés czéljából egy népfölkelő tisztképző tanfolyamot kell elvégezniük (1. fenti), folyamodványaiknak előterjesztésére nézve a II. fejezetben körvonalazott eljárás követendő. Mindkét rendbeli folyamodványok mellékleteikkel együtt bélyegmentesek. Az érdekeltek általános tájékozásául a következők szolgáljanak: 1. A népfölkelő tiszti rendfokozatba való előjegyeztetésre, a törvény értelmében általában csak azon állampolgárok pályázhatnak, kik sem a közös hadsereg (hadtengerészet) és a póttartalék, sem a honvédség vagy a csendőrség kötelékében nem állanak és hadkötelezettségüknek eleget tettek, azaz akik sorozás alá már nem kerülnek, továbbá a pénzügyőrség, vagy az állami erdészet személyzetéhez nem tartoznak, és akik népfölkelő szolgálat alól ideiglenesen fölmentve nincsenek. 2. A kineveztetésnek mellőzhetlen föltételét az említett utasítás 5-ik §-ához képest, minden körülmények között a polgári becsület és joggyakorlat teljes élvezete képezi. 3. Minden pályázótól okvetlenül megkövetelted, hogy a népfölkelő tiszti állás betöltésére szükséges minősültséggel bírjon. Azon állampolgárok tehát, kik tisztek vagy altisztek nem voltak, a népfölkelő tiszti állásra csak azon esetben tarthatnak igényt, ha az alább bővebben ismertetett népfölkelő tisztképző tanfolyam befejezése után a népfölkelő tiszti kijelölésre alkalmasnak találtatnak. 4. A pályázás a népfölkelő gyalogság vagy lovassághoz történhetik. A lovassághoz pályázótól különösen megkivántatik, hogy tökéletesen lovagolni tudjanak és a lóismében is jártasak legyenek. 5. Magyarországi pályázóktól a magyar, horvátszlavonországi illetőségű pályázóktól pedig a horvát nyelvnek szóban és írásban való tökéletes ismerete követeltetik. 6. A kérvények csak azon mérvben vétetnek tekintetbe, amint azt a népfölkelő tiszti szükségletnek fedezése igényli. 7. Minden pályázótól megköveteltetik, hogy általában a tiszti állásnál megkövetelt polgári foglalkozással bírjon, azaz hogy életfentartásból oly foglalkozásokat nem teljesít, melyek a kézmívessegédek, vagy szolgáknak tekintett egyének által végeztetnek és hogy egészségileg a csapatszolgálatra alkalmazható legyen. Ezen általános föltételek mellett a népfölkelő tiszti kijelölést pályázat utján elnyerhetik. A) Volt tisztek és altisztek közül: 1. Azon volt tisztek és altisztek, kik védkötelezettségük teljesítése után, kényszerítő indok nélkül leköszöntek, illetve elbocsáttattak és népfölkelési kötelezettségnek alávetve már nincsenek, azonban a népfölkeléshez önként jelentkeznek s előbb viselt, tiszti rendfokozatukba, a volt altisztek pedig hadnaggyá előjegyeztetni óhajtanak. 2. Ugyanily minősültséggel biró volt tisztek és altisztek, kik koruknál fogva még népfölkelési kötelezettségben állanak, és a védkötelezettségük teljesítése után a hadseregből vagy honvédségből kiléptek, illetve elbocsáttattak és kikről kiváló tulajdonságaik és előbbi katonai szolgálatuknál fogva feltételezhető, hogy mint népfölkelő tisztek is a követelményeknek megfelelni képesek leendnek. 3. Volt altisztek, kik azon honvéd zászlóaljnál, melynek területén tartózkodási helyük fekszik, a népfölkelő tiszti kijelölésre vonatkozó pályázatokat megelőző őszi fegyvergyakorlat alkalmával önként és saját költségükön 1í napi szolgálatot teljesítenek és ez alkalommal beigazolják, hogy a szolgálati nyelven vezényelni képesek: a népfölkelő tiszti kijelölésnél az altisztek között elsőbbségben részesülnek. 4. Népfölkelő tisztül kijelölt volt tisztek és altisztek, a honvédség őszi fegyvergyakorlatain önként és saját költségükön résztvehetnek ; ez alkalommal valamint a 6 napi szolgálat teljesítése alkalmával is, a II. 4. p. alatti kedvezményekben és ha kívánják, kincstári beszállásolásban is részesülnek. B) Egyéb állampolgárok közül: Azon rendfokozat nélküli volt katonák, vagy pedig katonailag ki nem képezett egyének, kik a fentebb általánosan felsorolt követelményeknek megfelelnek és a kik a hadkötelezettségüknek is eleget tettek, azaz a kik sorozás alá már nem kerülnek és kiváló feddhetlen jellem, hazafias érzület és magatartás folytán köztiszteletben részesülnek, népfölkelő tiszti kijelölés elnyerhetése czéljából megelőzőleg egy népfölkelő tisztképző-tanfolyamra jelentkezhetnek. Aki ezek közül a népfölkelő tisztképző-tanfolyamot megfelelő eredménnyel végzi és az illető tanfolyam zárvizsgáját megtartó bizottság által is tiszti állásra alkalmasnak találtatik, a népfölkeléshez egy bizonyos sorrend szerint hadnaggyá fog kijelöltetni. A kik közülök további kiképzésük czéljából, a tanfolyam elvégzése után következő öt év alatt kétszer a honvédség őszi gyakorlatain önként és saját költségükön részt vesznek, a lovasságbeliek pedig ezenfelül egy ízben, április 14-től 30-ig egy honvéd huszárszázadnál tiszthelyettesi szolgálatot önként teljesítenek, a népfölkelő hadnagyi kijelölésnél és kinevezésnél mindig elsőbbségben részesülnek. Ezen gyakorlatok alkalmával az illetők a II. 4. pont alatti kedvezményekben és ha kívánják, kincstári beszállásolásban is részesülnek. (Folyt. köv.) „Jó szív“. A mennyei Atya sokra becsülte a gyarló emberi nemet, felettébb nagy bizodalmat helyezett benne, midőn az embereket melegen érző, jó szívvel áldotta meg. Oh, hányszor megbánjuk, hogy engedtünk az érzékenység szavának, hogy jó szívünkre hallgattunk, hogy bizalmasak, szánakozók voltunk embertársaink iránt, kik aztán jóságunkkal visszaéltek? Hányan estek már áldozatául annak, hogy másokért sokat, mindent tettek, —még saját érdekeik figyelembevétele vagy legalább annak megóvása, biztosítása nélkül is ! Éles kard bizony a jó szív gyakran az emberekben, mellyel sokan önmagukat sebzik meg; mérges virág, melynek illatát édes kéjérzettel szívjuk be, nem gondolva, nem sejtve, hogy az halálunkat is okozhatja. De van-e oly veszélyes fegyver, melyet az ész vezérlete mellett okosan nem használhatnánk a maga kellő czéljaira? Van-e oly édes virágillat, mely mértékkel, észszerüleg használva, életünket veszélyeztetni képes volna?.. Van-e oly emberi szív, mely a meleg érzés, a könyörület hangjától, annak gyakorlásától teljesen elzárkózhatnék? Igen czélszerű: óvakodnunk a szerfelett való érzékenykedéstől, a meggondolatlan könnyelműségtől, még a szív érzelmeinek tényleges nyilatkozása, a jó cselekedetek gyakorlásánál is, hiszen oly sokan vannak, kik arra törekednek, hogy a jóindulatot saját önző czéljaikra kizsákmányolják, a kik a mások erkölcsi és anyagi romlásán törekszenek magasba jutni, a többi emberek fölé emelkedni; de midőn mindnyájunkat egy szent kötelesség parancsszava hív, midőn rendkivüli körülmények által embertársaink létérdekeit látjuk veszélyesen megtámadva ; midőn a boldogság és öröm hangjai helyett a csapás, szenvedés és siralom jajszavát halljuk körültünk szerte felhangzani, akkor nem szabad elzárni sziveinket, sőt inkább meg kell nyitnunk az önzetlen szeretet és könyörület nemes érzelmeinek, megmutatni jó szívünket nem csak szóval, de tettel is embertársainknak. Sok szerencsétlenség sújtotta már szegény hazánk népét. Ellenség, saját kezünk, számtalan elemi és természeti csapás vert meg bennünket. Azért élünk mégis. A nemzeti őserő megmentett bennünket az erőszakos törekvésektől; a nemesen érző kebel, az a jó magyar szív megmentett bennünket a belső veszélyektől, a csapásoktól, szenvedésektől. Ezer és ezer testvérkéz nyúlik azonnal a szenvedő felé, hogy nyomorát enyhítse; ezer- és ezeren sietnek a veszélybe jutott felé, hogy őt szerencsésen partra segítsék. lme az árvíz által szétdult Szegedet százszor fényesebben újra felépítette a királyi kegy s nemzeti áldozatkészség; Toroczkó, Eperjes, Nagy Károly füstölgő romhalmait a hazafias jótékonyság simította el jó részben. lm’ az idei tavaszi árvíz károsultak nyomorának, szenvedéseinek enyhítésére a »Jó szív” aegise alatt az egész ország egy megtestesült áldozatkészséggé válik, elő’ljárva a nemes példában hazánk szive, országunk fővárosának magas rangú és alsóbb rendű női- és férfi-társadalma, hogy megmutassák, miszerint a veszély esetén nincs áldozat, melytől visszariadni tudnának. És az egész haza követi a fényes példát. Tehetsége szerint kiki áldozik : a gazdag elhozza aranyait, a szegény filléreit, a közös oltárra, melynek neve: emberszeretet, könyörületesség. Hozzátok el ti is megyénk s városunk fiai és leányai e nemes czélra szigetek legdrágább gyöngyeit, nemesen érző lelketek áldozatát, azon napon, melyet városunk intelligens közönsége részéről e czélra megbízott rendező bizottság tűzött ki, midőn folyó hó i6-án a városi fürdőkertben b. Perényi Zsigmondné ő méltóságának védnöksége alatt egy *jó szivü« nyári mulatságot rendez, hogy benneteket jó kedélyre derítsen s minél nagyobb áldozatkészségre buzdítson. A czél nemes s minden meg lesz téve, hogy a jelenlevők a csekély áldozatért bőséges szellemi és erkölcsi élvezetben részesüljenek. Jelenjünk meg ott mindnyájan szívesen, örömmel, hogy jó kedvvel, kedélyesen mulatva hozzuk meg áldozatainkat azok iránt, kik a sors csapásai által nyomorra, szenvedésre lettek kárhoztatva. Minél többen veszünk részt a »Jó szív” munkájában, annál kevesebb jut belőle egyikünkre s mégis annál fényesebb lesz az eredmény, annál több sajgó sebet kötözhetünk be ! . . . Vessünk félre ez alkalommal minden más kicsinyes érdeket s tekintsünk el még talán saját kisebb bajainktól is, midőn egy nemes czél: embertársaink szeretete tevékeny áldozatra hiv! Éegyünk egyek a jó szándékban s akkor lesz szándékunkon az Isten áldása ! . . ügy legyen ! . . — r.