Bereg, 1888 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-30 / 53. szám

53. szám. — XIV. évfolyam. Irodalom. * A Pesti Hírlap, mely immár tízéves múltra te­kinthet vissza, ez idő alatt oly mélyremenő gyökereket vert a magyar újságolvasó közönség minden rétegében, hogy ajánlásra nem szorul. Ha mégis ezt tesszük, arra az a gazdag programm indít minket, melyhez hasonlót egyetlen más lap sem hirdet ma olvasóink a jövő évre. A „Pesti Hírlap“, politikai iránya marad a régi­ ma­gyar nemzeti politika, független szabadelvű irány. Ez irányban írják vezércikkeiket a legelső publicisták, mint: Pulszky Ferencz, Schvarcz Gyula, Eötvös Károly, Tors Kálmán, stb. A szépirodalmi részre a „Pesti Hír­lap“ jövőre az eddiginél is több gondot fordít, annyi­ban, hogy nem fog többé hosszabb regényt közölni, csak 2—3 hétig tartót s annál többször fog eredeti novellákat hozni nem kissebb íróktól, mint Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, tehát napjaink két legelső és leg­népszerűbb írójától. Mikszáth Kálmán, ki immár 8 év óta tartozik a „Pesti Hírlap“ belső munkatársai közé, folytatni fogja a t. Házból való karcolatok és napi tárcák írását is. A „Pesti Hírlap“ rendes tárcaírói sorába fognak újévtől tartozni: Ágai Adolf, Ambrus Zoltán, Bartók Lajos, Beöthy Zoltán, Borostyáni Nándor, Eöt­vös Károly, Gozsdu Elek, Justh Zsigmond, Kenedy Géza, Kürthy Emil, Marczali Henrik, Mikszáth Kálmán, R­adó Antal, Reviczky Gyula, Sebeők Zsigmond, Szabó Endre, Szécsi Ferencz, Tolnai Lajos, Törzs Kálmán, stb. Valóban oly gárda, mel­lyel nem minden lap dicse­kedhetik. A „Pesti Hírlap“ színházi, napihír és távirat­rovatai ezentúl is, mint eddig, leggazdagabbak lesznek minden lap között. A lap úgy bel-, mint külföldi hírei nagyrészét saját tudósítóktól táviratilag kapja. A „Pesti Hírlap“ eddigi rendkívüli kedvezményét, melyet elő­fizetőinek nyújtott, ingyenes heti zenemellékletet újév­től kezdve havonként kétszer megjelenő sorsolási lap­pal fogja tetézni, mely az összes nevezetesebb sorsje­gyek húzási eredményeit közölni fogja s az előfizetőknek ingyen küldetik meg. Ismét egy oly újítás, melylyel a „Pesti Hírlap“ egyedül fog állani a napi­lapok közt. A „Pesti Hírlap“ most megindult uj regényei Ki a gyilkos? érdekfeszitő franczia regény. Ily lapért, mely ennyit nyújt előfizetőinek, valóban csekély árnak mondható a havi 1 frt 20 kr, s negyedévi 3 frt 50­ kr. előfizetési összeg, mely a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalába (Budapest, Nádor­ utcza 7 sz.) küldendő, honnét kívá­natra egy hétig mutatványszámokat is küldenek ingyen és bérmentve. Budapesti Hírlap. Szerkesztő : Csilkássi­­ József. A „Budapesti Hirlap“-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nem­zetünk­ és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb inteligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás tör­ténetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szer­kesztőségnek annyi belső tagja van, a­mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a B­E­R­E­O I­I távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy el­mondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a­nélkül, hogy a „ Budapesti Hírlap “ arról rögtön ne adjon h­i és kiner­tő tudósítást. A „ Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Haas Ivór báró, Rákosi Jenő, Grünwald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar pártér­deket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű össze­köttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési­­ tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szer­kesztik. Magyarország politikai és közélete felöl távirati értesülé­sekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap: a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metro­polisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a­kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudó­sítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetése tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a­mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsaban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ Tárczarovata a lap­nak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szer­kesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, keres­kedő megtalálja mindazt, a­mi tájékozására szükséges. A regény­­csarnokban csak kiváló írók legújabb műveit közöljük. De ezúttal még egy kedves meglepetéssel is szolgálunk olvasóinknak. 1889 január első napján, JÓKAI MÓR-tól kezdünk egy uj regényt, melyet koszorús írónk kizárólag a „Budapesti Hírlap“ számára irt. Jókai Mór uj regényének a czime­: AKI A SZIVÉT A HOMLOKÁN HORDJA, s mint a költő maga mondja, „egy modern ezeregyéji mese“. A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkotásainak, melyek már oly régóta az ő bűvös körébe vonták az olvasó közönséget, s Jókait oly népszerűvé, bálványozottá tették, a minő soha még ma­gyar író nem volt. A regény eleje Magyarországon, a vége Mek­kában játszik. Hőse egy nő. Jókai Mór uj regényének közlését 1889. január 1-sején kezdjük meg. Az előfizetési föltételek: Egész évre 14­ frt, félévre 7 frt, negyed évre 3 frt 50., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó­hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza k­i. szánt. ■ Beregszász, 1888. deczember 30. Megyei hivatalos körözvények. Bereg vármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Beregszász és Munkács városok rend. tanácsainak. 12457. Az alább felsorolt, s a magy. kir. 11 -ik honvéd gyalog féldandár parancsnoksága által f. évi okt. h­ó 11-ikén szökevényeknek nyilvánított honvédek szabályszerű körözte­­tését elrendelem u. m­ 1. Munkácsi illetőségű Salamon Tóbiás, ki 25 éves, iz­raelita, nőtlen bádogos, termete alacsony, haja és szemöldöke barna, szeme kék, orra és szája kicsi, álla rendes, arcza szé­les, beszéli a magyar és német nyelvet, magassága : 1.575 cm. 2. Balazséri illetőségű Orosz Sándor, ki 27 éves, gkath. nőtlen szolga, termete alacsony, haja és szemöldöke szőke, szemei szürkék, orra és szája rendes, álla tojásdad, arcza hosszas, különös ismertető jele, mérsékelt gyenge alvégtagok­­kal, beszél magyarul, magassága 1.560 cm. 3. Csornai (illetve Hedzepusztai) illetőségű Granilla Jó­zsef, ki 20 éves, g kath. nőtlen, kondás, termete közép, haja és szemöldöke barna, szeme kék, orra és szája rendes, álla és orra kerek, beszél magyarul, magassága 1.650 cm. 4. Benei illetőségű Becsei Lajos, ki 24 éves, ref. nőt­len, földmives, termete közép, haja és szemöldöke barna, szeme sárga, orra és szája rendes, álla kerek, arcza gömbölyű, be­szél magyarul, magassága 1.605 cm. 5 Tivadari illetőségű Vincze Sándor, 24 éves, ref. nőt­len, földmives, termete alacsony, haja barna, szeme szürke, szemöldöke szökés, orra és szája rendes, álla és arcza kerek, beszél magyarul, magassága 1.545 cm. Felhívom tehát a tek. czimet, hogy az illetőket feltalá­lásuk esetén azonnal tartóztassa le, s a 11-ik honvéd gyalog féldandár parancsnoksághoz kísértesse be. 12667. Szabályszerű közzététel czéljából tudatom, misze­rint Svimmer Amália munkácsi születésű és illetőségű elmebeteg , a beregszászi kir. törvényszéknek f. évi junius 6-án 5393 szám alatti ítéletével gondnokság alá helyeztetett. 12859. sz. A kaszonyi járás főszolgabirája jelenti, mi­szerint Zápszony községnek rendes postája nem lévén, hivatalos posta ki és beszálltását H.-Kaszony és Zápszony a között egyes községi lakosok, hol felkérésre, hol megbízás nélkül eszközölték. Folyó hó 17-én Grünberger Ignácz Zápszonyi lakos bí­zatott meg M-Kaszonyból a hivatalos posta átvételével, ki is úgy azt mint az egyes magán­lakosok postáját átvevén, való­színűleg ittas álapotában, elvesztette. Daczára annak, hogy a nyomozat mindkét, s a szomszédos Som községében is meges­­tetett, az eset közhirré tétetett, az elveszett posta ez ideig nem volt feltalálható. Amidőn ezen körülményt a szükséges nyomozás s köz­­hirrététel végett köztudomásra hozom, megjegyzem, miszerint a megtaláló az elveszett postai küldeményeket kézhez szolgál­tató Zápszony község részéről illő jutalomdijban fog része­­sittetni. 12367. sz. Szabályszerű közzététel végett tudatom, hogy Poloncsik András szolyvai lakos 1882 október 4-én 989 sz. a. kiállított cselédkönyve, a múlt évben egyéb ingóságai­val együtt ellopatott; továbbá : Dubiska Mihály ugyancsak szolyvai lakosnak 1883 évi márczius 3-án 1176. sz. a. kiállított cselédkönyve szoly­vai lakásáról ösmeretlen módon elveszett. Beregszász, 1888 deczember hó 12-én. Jobszty Gyula, alispán Szerkesztői üzenetek. Zem­plénijg­azd. egyesület. Az önök által közlés végett szerkesztőségünkhöz a czukorgyár felállítása tárg­yban beküldött felhívást és aláírási ívet — minthogy gazd. egyesületünk épen e tárgyban f. hó 28-án tartott értekezletet — felhasználás vé­gett átadtuk gazd. egyesületünk titkárjának s az a népes értekez­let előtt fel is olvastatott, mint az, ez összejövetelről írott közle­ményünkben jelezve van. Ez okból feleslegessé vált annak közlése annyival is inkább, mivel ugyanezen kérdés már lapunk múlt számában részletesen volt fejtegetve. „1889 évre“. 1889-ik évre, vagyis jövő számunkra maradt. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Janka Sándor. Főmunkatársi Kóródy Sándor. di isi q üv £ a. a, legAkred­ TreltelDlo és legelt­er­jedt aToTo lap!­íz éves múlt áll a Pesti Hirlap mögött. Tíz év alatt vívtál ki, hogy a legel­erjedtebb magyar lap lett. Ha leg­elterjedtebb, úgy önkényt érthetőleg a legkedveltebb is , mint lett azzá ? Erre méltán büszke lehet. Mert becsületesen és lankadatlanul lobogtatta, soha sem úszva a divatos áramlattal, azt a zászlót melyet tíz év előtt kitűzött a szabadelvűség zászlaját. Pedig a legutóbbi tíz év alatt is sokszor rossz idő járt erre a zászlóra S ha má­r rengeteg olvasó­táborral a háta mögött — diadalmasan tekinthet vissza a Pesti Hírlap e lobogó alatt kivívott sikereire: mél­tán tölti el megelégedés a múltra, bizalom a jövőre nézve. Szabadelvűség, függetlenség ! Ez volt s ez lesz jelszava és iránya jövőre is a Pesti Hírlapnak. Függetlenség minden irányban! Ebben rejlik a lap ereje melynél fogva minden kötelező tekintetek nélkül megmondhatja az igazat mindenkinek : a kormánynak és azt tá­mogató többségnek és úgy, mint az ellenzéknek. Sohasem hízelegve a közönség hullámzó szeszélyének sem ; sohasem a közönség után, de mindig előtte járva annak Ezt a programmot, ezt az irányt vallják magukénak azok a különböző pártállásu kitűnő publicisták, kik a Pesti Hirlap politikai és társadalmi cikkeit írják. A politikától eltekintve, a Pesti Hirlap tárcáit is legelső rendű szépirodalmi erők szolgáltatják, úgy, hogy ma nincs lap, mely tárcaközlemények tekintetében vetélkedhetnek Pesti Hírlappal. De nem vetélkedhetik — közelismerés szerint — a tartalom bősége, változatossága és élénkséga dolgában sem. Annyi szóra­koztató közleményt, tréfás karcolatot, pikantériát, s a mellett annyi hasz­nos ismeretterjesztő cikket ma kétségbevonhatlanul egy más lap sem hoz Egész évre 14 frt, fél évre ^frtp n­egyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr Elég legyen Mikszáth Kálmán ál­a­tal irt, — „A t. Házból“ című — közkedveltségű ország­­gyűlési karcolatokra, továbbá fővárosi közgyűlésekről és törvényszéki­­ esetekről írott mulattató rajzokra, tréfás le­írásokra, apróságokra, stb. hivatkozni A Pesti Hírlapnak van ma legbővebb napi hír-, színház- és törvénykezési rovata A távirati tudósításokra oly gondot fordít, hogy ma már a hírrovat (hazai hírek) nagyobb részét is sürgönyök képezik, mert a Pesti Hírlapnak már az express-levél sem jön elég gyorsan. A külföldi nevezetesebb politikai és nem politikai eseményekről pedig az összes európai fővárosokból saját megbízott tudósítói küldenek — költséget nem kímérve — mindig lehetőleg kimerítő sürgönyöket. Specialitását képezi még a Pesti Hírlapnak a mindenki által oly szívesen olvasott, anulságos és szórakoztató szerkesztői üzenetek rovata ,­­naponta több, mint az összes napilapoké egész héten át, mi a szerkesztőség és olvasó közönség között fennálló szívélyes, családias viszonyról tesz­, élénk tanúságot) S bár a legdíszesebb kiállításban naponta (a hétfőt kivéve) két teljes ívet — 16 oldal — fölvá­gott állapotban ad az olvasó kezébe, külön kedvezményül hetenkint még egy zenemellékletet is kapnak lap előfizetői, teljesen ingyen Oly kedvezmény, minőt ma egyetlen európai lap sem nyújt közönségének. Előfizetés — legcélszerűbben postautalván­nyal — a hó bármely napjától kezdve eszközölhető­k az előfizetési pénzek a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapest, nádor-utca 7. sz.) küldendők. Levelező lapon nyilvánított óhajra a Pesti Hirlap egy hétig ingyen és bérmentve kapható mutatványul. “9WQ w K - 2 Üfl 113

Next