Bereg, 1891 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

42. szám. XVII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1891. október 18. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. BEREGVÁRMEGYE, HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. — Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. — Hirdetési bélyegdíj 30 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: MATAVOVSZKY BÉLA Szerkesztői iroda : Beregszász, barát-utcza 25. sz. Előfizetés és hirdetés díjai a kiadóhivatalban, Beregszász, Namény-utcza 492. szám fizetendők. Hirdetések árszabály szerint jutányos áron számíttatnak. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG­, A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET­ ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK A nemzetiségi eszme. Az emberiség rohanó léptekkel halad előre. Eszméket, meggyőződéseket, — mint ócska ruhát — vet le magáról s a forrongás, melyet a modern társadalom élete felmutat, uj eszméket, a jogról, kötelességről új fo­galmakat vet felszínre, amelyek saturálják az emberiséget. E forrongások a haladás jeleit képezik. Konstatálhatók ugyan e tünetek a múlt korok történetében is, de alig mutatkozik gyorsabb fejlődés mint most, a gőz és villám korszaká­ban. A világ dermedtsége Constantinustól a keresztes háborúkig több évszázadig tartott, úgyszólván minden epochális változás nél­kül, ennek utána a tudományok feléledése, a nyugati városok alakulása s civilisáció­­juk kifejlődése, a szélesebb körbe eljutott ismeretek folytán előkészült talajban a val­lási reformátió létrejötte, végre a franczia forradalom mind emberöltők, sőt évszázadok múlva következtek egymásra, s valam­eny­­nyien az emberiség elhaladásának egy-egy fokát jelentik. Egyik a másik korába át­­megy, egyik a másikat módosítja s vala­mennyi közösen üdvös hatást gyakorolt arra, hogy mai európai civilisatiónk, alkotmányos és nemzetközi jogunk kifejlődjék. A haladás mindeme lépésfokai közül bennünket — magyarokat — a franczia forradalom által felkeltett nemzetiségi eszme érdekel legjobban, mert hatása legszéle­sebb körre terjed ki s szorosan egybe­függ nemzetünk létkérdéseivel. A reformatio háromszázados társadalmi átalakító befolyása immár szünőfélben van s reformált egyhá­zaink — hitelveik tételes megállapodásával — ezentúl hovatovább csakis a szorosan vett val­lási vigaszt fogják nyújtani az emberiségnek minden társadalmi reformáló hatás nélkül, de a nemzetiségi eszme forrongása még java erejében működik. Meg vagyunk győződve felőle, hogy idők múltával ez is fog veszteni erejéből s lesz idő, amidőn a jövő korok ifjú nemze­déke már csak a történelemből fogja ismerni az eszméket, melyek ma e világrészben mil­liókat állítanak hadi készenlétbe! A közlekedés könnyűsége, — a hírla­pok és könyvek elterjedése, a kötelező ok­tatás folytán a miveltségnek a nép legalsó rétegéig való eljutása, — mindezek folytán a gondolkodás és eszmék új iránya megvál­toztatja az emberiség társadalmi helyzetét s amint a szabadság fokról-fokra az oligar­cháktól a köznemességig, innen a népig el­jutott, a mint a műveltség a papi kaszttól a világi elem jelesebbjeire, innen a nemze­tek összeségére átöröklődött, úgy fogytak el fokról-fokra az emberiség különböző ele­meit szétválasztó kasztok, — s most, midőn már nemcsak egyesek, nemcsak rokonok, nemcsak ugyanazon nemzethez tartozók lép­nek egymással szorosabb érintkezésbe, — de távol idegen nemzetek menesztenek egy­máshoz társadalmi küldöttségeket, megisme­rik egymást messze lakó különféle népek, megismerik egymás jó tulajdonságait s meg­szűnik köztük az idegenkedés. Annál inkább biztosra vehető, hogy hazánk — velünk egy nemzetet képező — különböző fajai is a magyar nemzeti kapocs által testvéries frigyre fognak lépni s közösen, vállvetve fogják művelni az egész haza és egymás érdekeit, így lassankint a feledés homályába lesz boritva a nemzetiségi ellentét, épugy mint már ma komolyan számba nem vehető a vallási különbség. Az emberi fejlődés majd fog új, — s talán nem kevesebb lázt okozó problémákat felszínre vetni, ahol nem a val­lások, nem a nemzetiségek állandónak egy­mással szemközt, s amelyek nem kevesebb rázkódtatást fognak okozni a társadalomban. Sőt e küzdelemnek­­­ mint a socialista mozgalmak mutatják — talán közelebb van­nak, mint gondolnánk. Azért kell nekünk fokozott erővel törekednünk arra, hogy ez uj irány uralkodása előtt nemzetiségünk s nemzetünk teljesen megszilárduljon s együvé forrasztassék. Bármennyire kecsegtető volna is az, hogy a magyar nemzet nem magyar ajkú népfajai, illetőleg azok egy csekély fan­­tasta töredéke ne fenyegessen bennünket a „római légiókkal“ magunk sem óhajtjuk még a nemzetiségi eszme uralkodásának hirtelen megszűntét. Nekünk van magyarok­nak nagy szükségünk arra, mert saját fa­junk sok tekintetben nélkülözi azt a faji energiát, amely a jövő társadalmi problé­mák között való győzedelmes szereplésre szükséges volna. Ezért óhajtjuk, hogy nem­zetünk minden fia, sőt államhatalmunk, hi­vatalaink stb. is oltassanak kissé be a chau­­vinismussal, hogy tartsák meg e tekintetben kitartó nemzeti érzésüket akkor is, ha nem lesz, ami erre serkentse őket; ha messze lesz Arad emléke, elfelejtve Zalathna véres napjai, homályba boritva Szent­ Tamás és Rukavina, s a bécsi múzeumban a Iientzi­­szobor. Mert félünk, hogy mai még gyenge nemzeti érzésünkkel, mely nem tévesztendő össze a régi táblabirós világ „Extra Hun­­gariam“-jával, ha a „magyar testőrség“-féle intézmények új kiadásban találnának fel­lépni, nem állhatnók meg a sarat! De elég erősek vagyunk, hogy igazsá­gosak legyünk. Elfogadva a magyar állam és nemzet fogalmát minden consequentiájá­­val együtt, igyekezzünk megadni a módot arra, hogy nemzeti nyelvünk nem magyar ajkú polgártársaink családi tűzhelyéhez be­juthasson; legyünk következetesek, amel­lett, hogy ne riadjunk vissza az áldozatok­tól, tegyünk le ama rossz szokásunkról, hogy a nemzetiséget a vallás szerint osz­tályozzuk s azt quasi „monopóliumának tekintsük. Ezzel sok keserűséget fogunk kikerülni. Hitler: Beregvármegye közgyűlése. (1891. október 6. és 7-én) Folytatás. Az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában a belügyminisztérium rendelete fel­olvastatván, kiadatik az e tárgyban kiküldött bizottság elnökének, az alispánnak oly czélból, hogy az ebadó tételeknek és az adómentes ku­tyák számának meghatározása iránti javaslatát f. é. nov. 20-ig terjes­sze be. A vármegye alispánjának előterjesztésére, miután a választott közigazgatási bizottsági tagok közül Peterdy Károly, Gulácsy Dezső, Uray Imre, Forgách János és Nedeczey János megbí­zatása a­z. év­­ végével megszűnik, elrendeltet­vén a szavazás, kitűnt, hogy közigazgatási bi­zottsági tagokul Nedeczey János 63, Uray Imre 60, Peterdy Károly 60, Forgách János 49 és Gulácsy Dezső 49 szavazattal újólag megválasz­tattak. A megyei főszámvevőnek a betegápolási alapról szerkesztett jelentésével kapcsolatban a betegápolási pótadónak — a vármegye állandó választmányának javaslata szerint — az 1892. évre 5%-tól­ban megállapitása iránt elrendel­tetvén a névszerinti szavazás, a javaslat mellett szavaztak 42-en, ellene 3-an; ehhez képest a ne­vezett pótadó az 1892. évre is 5 °/0-tók­ban álla­pi­ttatik meg. Munkács város képviselőtestületének hatá­rozata az áll. iskolák fentartására kötelezett s 20,539 frt 50 frt tevő hátraléknak kölcsön fel­vételével törlesztése iránt. A határozat tekin­tettel arra, hogy a minisztérium az összegnek birói uton való behajtása iránt intézkedett s igy az késedelmet nem tűr, kivételesen jóváha­­gyatik. A vármegye igazoló választmányának je­lentése a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1892. évi névjegyzékének összeállításáról s a Ferge József elhalálozása, Klimkó Ede, Teodo­­rovics János, Orosz László eltávozása és Varga Józsefnek jogerejü határozattal történt vád alá helyeztetése miatt üresedésbe jött n.-beregi, a.-vereczkei, vám­i, kis-almási és kálniki kerü­leti bizottsági tagsági helyek betöltése iránt. Az igazoló választmány jelentése, hogy Buzáth Károly a névjegyzékből kihagyatott, ellenben Szeles Károly abba pótlólag felvétetett, tudo­másul vétetvén, egyidejűleg a nevezett bizott­sági tagsági helyek választás utján leendő be­töltése elrendeltetik s a választás napjául f. évi nov. 12-ike kitüzetik s annak azonnali kihirde­tésére a főszolgabirók utasittatnak. Választási elnökül a n.-beregi kerületbe Berzsenyi Antal, az alsó-vereczkeibe Komka Ervin, a várisba Warga Sándor, a k.-almásiba Ferencsik Miklós és a kálnikiba Ferenczy Lajos bizottsági tagok megválasztattak. Tárgyaltatott a Berzsenyi Pál és neje szül. Vass Terézia ellen fennálló nemesi kölcsön pénztári követelés behajtása körül elkövetett mu­lasztás miatti felelősség megállapítására­ kikül­dött bizottság jelentése. Tekintettel arra, hogy a bizottság azon megbízatásának, miszerint ál­lapítsa me­g, hogy az elveszett követelés biz­tosítása s behajtása körül elkövetett mulasztás miatt a felelősség s a kártérítési kötelezettség kit terhel, egészben véve meg nem felelt, az

Next