Bereg, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 47. szám

47. szám. XVIII. évfolyam. B­E­R­E­Gr Beregszász, 1892. november 20. fődést egyre nagyobbá és bensőbbé tenni. Ha hozzátesszük még, hogy Beniczkyné regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a műveit közönség s adhatja kezébe serdült leá­nyainak is, ezzel nem mondunk újat, csak Be­­niczkyné Bajza Lenke tiszta, fennkölt minősé­gének hódoltunk. — Beniczkyné regényeit a Singer és Wolfner Budapesti könyvkiadó czég adja ki igen díszes kiállítású füzetekben, Linek Lajos rajzaival. — Egy-egy négy ives füzet ára 25 kr. Minden két hétben egy füzet jele­nik meg. A vállalatra, mint a füzet borítékján látjuk előfizetni is lehet és pedig 6 füzetre 1 frt 50 kr., 10 füzetre 2 frt 50 kr., 20 füzetre 5 írtjával. Előfizetés esetén bérmentve küldi a füzeteket a kiadóhivatal. Az első hivatalos szabadalmi katalógus meg­jelent. Az érdekelt körökben, főleg az iparvilág­ban általános és kellemes meglepetést szült a hivatalos szabadalmi katalógus megjelenése, melyet Bergl Sándor mérnök kezdeményezése folytán a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium adott ki. Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter hazafias éleslátásának és ressortjába tartozó magyar szabadalmazás-ügy iránt való meleg érdeklődésnek köszönhető e mű megjele­nése, mely egy új haladó lépést jelez a magyar szabadalmazás terén, annyival is inkább, mert már hosszú évek sora óta ez az első rendsze­resen kiadott hivatalos szabadalmi katalógus. Az 54 nyomtatott ívre terjedő mű felöleli az 1891. évben engedélyezett, érvényben tartott és érvénytelenné vált összes szabadalmakat és pedig tárgymutatóval és névjegyzékkel ellátva. E mű kiváló szolgálatokat van hivatva tenni az iparosoknak, iparvállalatoknak, ipartestüle­teknek, iparhatóságoknak és az ezekkel össze­köttetésben álló összes köröknek, továbbá a jogvédőknek, akik már rég érezik egy ilyen mű hiányát, minthogy az magában foglalja mind­azon adatokat, amelyek esetleges szabadalmi kihágások, egyáltalában szabadalmi peres ese­tekben mérvadók lehetnek. De sok érdekkel bírhat a katalógus a nagy közönségre nézve is, mert megismerteti az olvasót az emberi geni­­alitás legfrissebb termékeivel, melyeket még sem a lexikonokban, sem más ismerettárakban fel nem lelhet. A hivatalos szabadalmi kata­lógus terjesztésével a m. kir. kereskedelmi mi­nister a „Magyar Szabadalmi Közlönybe szak­lap szerkesztőségét (Bergl Sándor mérnöki- és szabadalmi irodáját, III. Andrássy ut 30.) bizta meg, mely a katalógust kizárólag a lap előfize­tőinek ingyen adja, minthogy a mű a könyvke­­reskedésben­ forgalom kizárásával jelent meg és más uton be sem szerezhető. Almanach: Az egyetemes Regénytár jól ismert Almanachja az év forgásának pon­tosságával jelent meg ismét a maga csinos, kedveltető külsejével és sokat ígérő tartalmával. Oly megszokott jelensége már ez az Almanach az irodalmi piacznak, hogy megjelenése semmi különös feltűnést sem kelt— és ez a legnagyobb bók, a­mit reá mondani lehet. Nem feltűnést keltő szokatlan, vagy ritka vendég, hanem szí­vesen látott és várt kedves ismerős köszönt be vele a házba, a­ki tovább fűzi a kellemes tár­salgást ott, a­hol a legutóbbi alkalommal el­hagyta s újabb élvezetes órákat igér és szerez azoknak, a­kik vele érintkeznek. Az idei Al­manach szintén Mikszáth Kálmán szerkesz­tésében és elmésségtől duzzadó előszavával jelent meg. Nem kevesebb, mint — a szerkesztőn kí­vül — tizenöt magyar író elbeszélése van benne megannyi eredeti, üde, friss termése az idei munkásságnak. Mint a korábbi években, ezúttal is régi és új nevek együttesen lépnek itt az olvasó­közönség elé. Jókai Mór, Beniczkyné Bajza Lenke, Tóth Béla, Vadnay Károly sora­koznak egymás után, majd Szalóczy Bertalan, Lipcsey Ádám, Kozma Andor mutatják be ma­gukat az Almanach közöségének, a vidám Rá­kosi Viktor mellett, a mély elméjű, merengő Justh Zsigmond, a sokat és méltán dicsért Her­­czeg Ferencz mellett a szerény, de magvas te­­­­hetségű Sebők Zsigmond kerül sorra, köztük a finom tollú Gyarmathy Zsigánéval, s végül Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor — oly dí­szes sorozata az Íróknak és oly magas színvo­nala az alkotásoknak, a­minőt csakis az Alma­nach kötetei mutatnak fel széles ez országban. A változatosság a tárgyakban, a különféleség a stílusokban oly sajátságos és vonzó karaktert ad e kötetnek, a­milyennel alig dicsekedhetik a könyvpiacznak bármely másik jelensége. Az egyes elbeszélések tartalmát vázolni annyi lenne mint elvenni az Almanach kiváló érdekességé­nek egy részét — dicsérni pedig ezt a nagy sor­szót így együttesen teljesen fölösleges volna. Megfejelnek ők magukért, pótolják, kiegészítik egymást, s az, a­mit együtt nyújtanak, a leg­szebb, legtökéletesebb ajándék az olvasó közön­ségnek, mely eddigelé is hálás elismeréssel fo­gadta szellemük nyilvánulásait. Az 1893-ik évi Almanach ép oly diadalmasan fogja megjárni évi pályafutását, mint előzői, és szintoly ma­radandó becsű darabja lesz a családi könyvtá­raknak, mint amazok. Az Almanachot megnyitó naptári részhez ezúttal rövid és velős ismerte­tése is csatlakozik az uj pénznek, mely a jövő évben már forgalomba jő. A díszes kötet ára 1 frt. A közszükséglet könyvéből, aminek az Athe­naeum Kézi Lexikonét méltán elnevezhetjük im­már a 27. és 28. füzetek is megjelentek, melyek az O betűig terjednek, úgy, hogy most már csak a P—- ig terjedő anyag, összesen 13 füzet van hátra, hogy a teljes mű közkézre kerülhessen. Néhány hónap múlva mindenki, a­kinek magyar Lexikonra szüksége van — és ki ki képezne kivételt? — az Acsády által szerkesztett Athe­naeum Kézi Lexikonét teljesen megszerezheti, még­pedig, úgy értesülünk, hogy a könyvke­reskedőknek módjukban lesz ezen munkát ked­vező részletfizetési feltételek mellett is szállít­hatni.­­ A most megjelent füzetek az eddigiek mértékét minden tekintetben megütik. Czikkeik jeles irályuk, szabatosságuk, arányos beosztá­suk, valamint alaposságuk által tűnnek ki. A füzeteket 2—2 melléklet díszíti. Minden füzet ára 30 kr. Az egész mű 40 füzetben, 2 kötet­ben jelenik meg és 1893. elején teljesen kapható lesz. Az első kötet már kötve is kapható 8 írtért. Megrendelhető minden könyvkereskedő­nél, valamint a kiadóhivataltól (Budapest, Fe­­rencziek tere 3.) VX\\^\\V\\X.\\V,\\X\\^\\^\\X.\\X.\\X.\XV\\X\\X\\V\\V\\X\\V\\V\\^\\^\\V\\V\\V\\X.\\X.U\X\\^\\X.\\^\\X.\\X\\X\\X.\\X\\V\ Üzlet-kivonat Beregszász város piaczi-ár jegyzőkönyvéből. — 1892. november 16. — Á­r­u­c­zi­k­k­e­k Ára írt­­ ki a legnehezebb métermázsánként7_ Búza [ közép . . * * »6 90 1 legkönnyebb * * • »6 80 Kétszeres . . . .5 90 Rozs ...........................0 50 Árpa ........................... ... 1,4 30 Zab................................ ... »4 40 Tengeri ...................... * » * »4 10 Borsó............................ — Paszuly ...................... ... ..4 60 Lencse...........................6 40 Köleskása......................7 80 Burgonya . . . . . • • v kilogramm 1 30 Marhahús......................— 56 Disznóhus . . . . ... ff— 56 Szalonna...................... imázsa 52— » ........................... . kilogramm— 64 Disznózsír . . . .— 68 Szesz 36 fokú . . . . liter— 90 Pálinka ...................... . • • .,— 42 764./1892. kik. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a beregszászi kir. járásbíróság 397/85 számú végzése által Lakatos Eszter bereg­szászi lakos végrehajtató javára Schönfeld Károly ellen 253 írt tőkekövetelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkal­mával bíróilag lefoglalt és 558 frt 30 krra be­csült házibutorok, vendéglői felszerelések stböl álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6393./1892. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínen, vagyis Beregszászban alperes lakásán leendő eszközlé­sére 1892-ik évi deczember hó 5-ik napjának délutáni 1 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a ér­telmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Beregszászban, 1892. évi november hó 15 napján. Lakatos József, kir. kir. végrehajtó, mentáriusok felekezetéből Kolozsvárra érkezett és nagy egyezkedést, vagy vitatkozást követel.­ Kálmáncsehi hatását ez nem gyöngítette ; a „magyar vallást“ — mint a kálvinizmust már ekkor nevezték — népszerűvé tudta tenni különö­sen a székelyek között, Kálmáncsehi mellé so­rakoztak : Szegedi Lajos krasznai, Fodor Balázs tordai, és Pekri János magyar lelkészek is. E­közben a nemzet ügyében is fordulat állott be. Kálmáncsehi főpártfogója Petrovics Péter vezérlete alatt az erdélyi és tiszavidéki rendek lerázták a német igát s az 1556. no­vember 25-iki országgyűlésen vissza­hívták Iza­bella királynét és fiát II. Jánost.­ Kálmáncsehi és társai megczáfolására most egy szebeni szász pap is felszólalt, Hitler Mátyás kit később szász püspökké választottak. Művé­nek melyet a „Petrovics pártfogása alatt álló Kálmáncsehi és társai megczáfolására" irt „El­­leboron" nevet adott (magyarul hunyor) mely­­lyel az őrültséget szokás gyógyítani.­­ Majd az 1557. január 13-án tartott nagyszebeni zsina­ton a­ luteránusok a kálvinizmust elkárhoztatták.­ Most teljesnek látszott a Lutheránusok győzelme, annyival inkább, mert az 1557 jú­nius 1 én tartott tordai országgyűlés, a róm. kath. vallással egyenjogusitá a lutherán vallást. Ezt követte a Kálmáncsehi Márton, Szegedi Lajos, 6 Magyar történelmi tár 1890. foly. 174 lap. * Balog F. »Magyar prot. egyház tört. részletei« b2. lap. 7 Kiss Áron »A XVI. századi ref. zsinatok végzé­sei« 44. lap. Pekri Lörincz és Kolozsvári Krispus Bálint a több — megvetőleg — sakramentáriusoknak nevezett helvét hitvallásu lelki­ tanitók ellen, egy újabb zsinat összehívása, Kolozsvárra. A kolozsvári zsinat meg is nyílt 1557. jú­nius 13-án Kálmáncsehit különösen is felszól­­littatták a vitára ; de ez betegsége miatt meg nem jelenhetett, hanem az egész ügyet tiszt­társa Szegedi Lajosra bizta ez pedig egy­maga nem akart a vitába bocsátkozni. Ennek követ­keztében a túlbuzgó lutheránusok Kálmáncsehit betegség tettetőnek, Szegedit eretneknek kiál­tották ; az úrvacsoráról kiadott hitvallásukban végre kijelentették, hogy a sákramentomokról a wittenbergi egyház értelmét tartják meg, ma­gukat ahhoz szabják, és egyházukba semminemű uj tant be nem vesznek; a sákramentáriusokat Isten egyháza tagjainak el nem ösmerik, hanem kárhoztatják is a velők egy vallást követő atya­fiak közzül kizárják. — E vallási tételt az alsó pannóniai és erdélyi mind két nemzetbeli lelki­­pásztorok egyetértésének nevezték el, a Krisz­tus sakramentomi tanáról és 1558 ban nyomta­tásban is kiadták.­ E zsinat Dávidot a magyar ajkú lutherá­nusok püspökévé tette Erdélyben; a másik eredménye pedig az lett, hogy a tordai ország­ 8 Balog F. »Magyar prot. egyh. tört. részletei« 63. lap. — »Consemus eloctrinae de sacramentis Chreisei postorum et ministrorum ecclésiárum in Infrioru Pannó­nia nationis et utrisque in Tata Transyalvánia. Conscrip­­tus et rublicátus in Synodo Claudi apolicana et 1557.« gyűlés a sakramentáriusok (kálvinisták) feleke­­zetét eltörölte.­ A vérszemet kapott lutheránusok 1558. május 1-ső napján uj vitát rendeztek az úrva­csora kérdésében, Tordán és újra győztek, Kál­­máncsehiék felett de nem maga Kálmáncsehi fe­lett, mert ez már ekkor a debreczeni temetőben porladozott. A vitában Dávid győzött, azonban saját­ságos dolog történt: a győző­ Dávid önmaga beismerte, hogy nincs igaza, lemondott a kolozs­vári lutheránius püspökségről. Majd királyi pa­rancsot eszközölt Izabella királynőtől, hogy új vitát tartsanak az úrvacsora kérdésében Szász- Megyesen. A vitát megtartották 1558. augusztus 18-án. Dávid megkísértette a két felekezet ki­­békitését, de kísérlete hajótörést szenvedett, mert a szász világi rendek (talán nemzetiségi ellenszenvből is) megtiltották a zsinat tagjainak hogy „más tudományt az eddiginél be ne ve­gyenek, mert ők annak hirdetését szász egyhá­zaikban meg nem engedik."10 Dávid most Mik­use Péterrel s társaival Nagy- Váradon értekezik és nyolczadmagával írásba foglalja a kálvinista urvacsorai tudományt. Majd az elutasított kálvinisták 1558 november 2-án maros­vásárhelyen szinatot tartottak és az „Urnák vacsorájáról való közönséges keresztyén val­lást“ szerkesztették, melyet nyomtatásban is kiadtak.11 (Folyt. köv.) 9 Szilágyi S. „Erdélyország története“ I. k. 377. 1. 10 Kiss A. »A XVI. sz. ref. zsinatok végzései« 46. 1. 11 Ugyanott 48. lap.

Next