Állami gimnázium, Beregszász, 1893

A rajz, mint a nevelés-oktatás eszköze. Az egységes középiskola komoly tervbevételével, s főleg azon körülménynél fogva, miszerint keretébe a rajzot kötelező tantárgyal beleillesztendőnek találták, előtérbe lép az a kérdés: miben áll a rajznak hivatottsága a nevelés-oktatás körül ? Az egységes középiskola eszméjének megvitatására egybe­hívott enquéte­n a műegyetem tanárai határozottan kijelentették, hogy a magasabb technikai szaktudomány szempontjából a gymná­­siumot végzett tanulók semmi tekintetben sincsenek kevésbbé jól előkészítve, mint a reáliskolát végzettek. E kijelentés méltán szül­hetett meglepetést különösen a rajz tanáraiban, mivel e tárgyra a reáliskola tudvalevőleg nagy gondot és sok időt fordít, sőt hivatá­sánál fogva azt egyenesen szaktanulmányként rendezte be, míg a gymnasiumban az előadásbeli ügyesség némi fejlesztése és a szép­érzék­ű ízlés finomítása lévén feladata, inkább az általánosan képző disciplinákhoz sorakozott a rajz, hol is a hamupipőke szerény sze­repében húzta meg magát. A reáliskolai rajzoktatást nem épen kedvező színben feltün­tető ama jelenségnek okait kutatni, most, hogy az egységes középiskola a küszöbön áll, idejét múlta. Az egységes középiskola, melynek eszméje a gyakorlati élet többféle forrásából fakad, jogo­sultságát arra a tapasztalati tényre alapítja, hogy az általános mű­veltség még a magasabb szakképzés szempontjából is legalább egyenértékű a szakszerű egyoldalú praeparatióval. A­mikor tehát a rajzot kötelező tantárgyul veszi fel az egységes középiskola, csak abból a meggyőződésből indulhat ki, hogy e tárgy az általános műveltséget czélzó nevelés-oktatásnak hasznavehető esz­köze, mihez képest a rajzot általánosan képző disciplina gyanánt fogja fel. A rajz közvetlen czélja nem lehet más, mint a dolgoknak előadása. Térbelileg csak térbeli dolgok adathatván elő, többnyire és főleg olyanok azok, melyeknek az alak egyik legfontosabb vo­násuk. Tekintve az alakot és előadását, két eset állhat elő: vagy a való az előadás tárgya, vagy annak látszata. Első esetben az elő­adás objectív természetű és nem egyéb mint másolás és pedig ha síkidomokról van szó, planimetrikus, ha testről, plastikus máso­lás vagyis mintázás. A dolgok látszatának előadása szintén kétféle lehet, a szerint, a mint a látszat vagy képzelt, vagy való. Párhu­

Next