A Polgár, 1928 (2. évfolyam, 31-51. szám)

1928-08-12 / 31. szám

1928. augusztus 12. A POLGÁR Ízlésesen készít menyasz­­szonyi, családi és speciá­lis gyermekfelvételeket. Foto TERV’ D. MŰTERME radvAnc­ucca 2. SZ. ҐХа Felvételek villany mel­lett is. — Tisztviselőknek 10% árengedmény. _. -------...........—— .-=..^==n ..............................................................­ — Jól beszél a Gyuri, kezét csókolom — Bizony, hogy nagyon jól — kontráz rá az öreg. Jónás Gyuri jött, látott és győ­zött.. A következő percben már aktákat keresnek, számokat kutat­nak és készül az írás, amellyel Jónás György és Demeter Ilona — az illetőségi bizonyítvány út­ján — bekerülnek a törvényes házasság révébe, hogy a kis purdé, aki úgy figyel a hegedűre, mint a kutya a­­háztájékra, világra­szóló nagy művész legyen... A legelterjedtebb ke­reskedelmi szakmák tárgyi terjedelme III. 8 Kézműdivatáru kereske­dők cikkei: ingek, gallérok, kézelők, egészségi alsóruhá­zat, harisnya, hálókabát, kö­tény, nyakkendő, nyaksálok, zsebkendő, gyermekruhák, fűző, törülköző, asztalkendő s más kézimunkáit vászon­áru, kesztyű, övék, csipkék, nadrágtartó, tű, cérna, se­­lyemfonalak, női kézimunka­ anyag, bélésáru, ágytakaró. 9. Galan­eriáru kereskedés cikkei: Mindennemű rövidáru cikkek, kartonázsáruk, övék, tűk, szerszámok, hangszerek, késesáruk, óraalkatrészek, fé­sűk, kefék, gyermekjátékszer, viaszos vászon, papír és író­eszközök, tükör, de minden nemes és nem nemes fémből, kőből, csont, bőr, üveg, por­cellán, toll, selyem, plüsanyag­­ból készült csecsebecsék és luxusáruk. Az ipartörvény 53. § a ér­telmében fentartott cikkek közé tartoznak, melyek árusítása képesítés igazolásához van kötve: 1. Cukor, nyers, raffinált és kandisoscukor; 2 kávé, nyers, pörkölt, ká­véesszencia, fügekávé, cikória­kávé, árpa, rozs, malátakávé; 3. tea; 4. fűszerek: mindennemű fűszer, mégpedig: belföldi (ánizs, kömény, majorána, koriander, thymián, paprika), külföldiek: mint sternáris, szegfűbors, kardamona, gyöm­bér, kapri, babér, bors, sáfrán, vanília, fahéj. 5. Ásványolajok: 6 Égetett szeszesitalok zárt palackokban, mindenféle ége­tett ital, rum, likőr. E cikkek­kel való kereskedés külön be­jelentés kötelessége alá tar­tozik. ...... A R. M. H. augusztus 8-iki számában egy cikket közöl, amelyben úgy tünteti fel ma­gát, mintha a R. M. H. ak­ciója révén adták volna ki a legutóbbi közmunkákat ittlakó, illetve őslakó cégeknek. Töb­bek között magának vindi­kálja azt is, hogy a közmun­kaügyi referátus a rendőr­igazgatósági palota asztalos­­munkáját is Behm­ István ujhorodi asztalosmesternek adta. Hát ennél merészebbet soha sem irt, vagy gondolt a R. M. H.! Elsősorban meg akarjuk állapítani, hogy a Podkarpatszkaruszi Iparosok és Kereskedők Pártjának egyik leglényegesebb és legsarkala­­tosabb programmja, hogy a podkarpatszkaruszi közmun­kákat ittlakó iparosok kapják. Ennek az elvnek megvalósí­tása érdekében Kreisler Géza ipartársulati főnök, a párt ve­zére, számtalanszor közben­járt Rozsypal országos elnök­nél, Miliautz kormány­­tanácsosnál és März, a közmunkaügyi referátus vezetőjének helyettesénél és állandóan sordírozta ennek az elvnek rendsze­res megvalósítását. Úgy Rozsypál országos elnök, mint Miliautz és März, a köz­munkaügyi referátus vezetői belátták a követelés igaz és jogos voltát, a legnagyobb jóindulattal ígérték meg tá­­­ogatásukat s ennek az ak­ciónak a következménye, hogy legutóbb a közmunkákat a podkarpatszkaruszi iparosok kapják. Ne ékeskedjen tehát a R. M. H. idegen tollakkal és ne vindikálja magának azt, ami kizárólag és egye­dül Kreisler Géza érdeme, aki hétről-hétre ismétel­ten és ismételten járt, agitált és interveniált illetékes helyeken, hogy az itteni közmunkákat, így tehát a rendőrigazgató­sági palota asztalosmunkáját is, itteni iparosok kapják. Ne veregesse a­z M.­H a mellét, hogy az ő akciója így, meg úgy, mert sajnos, de való, hogy a R. M. H. kötekedő, pro-­­­vokáló, minden tényt a maga szélsőséges politi­kája szerint kommentáló irányával eléri azt, hogy már ott sem­ veszik fi­gyelembe, ahol igaz ügyért veszi kezébe a tollat. Ha a R. M. H. a hatósá­goktól kér, vagy kíván vala­mit, az feltétlenül reményte­len dolog, mert aki provoká­ciót vet el , provokációt arat. Ne ékeskedjen tehát a R. M. H. idegen tollakkal, ne dicsekedjen, ne veregesse a mellét, ne vezesse félre a közvéleményt, ne aknázza ki a mások érdemeit és ne ál­lítson valótlanságokat. Mert a szigorú tény, hogy mint minden közmunkánál, a rend­őrigazgatósági palota közmun­kájánál is Kreisler Géza járt közbe az ittlakó iparosok ér­dekében és Kreisler volt az, aki egyenesen Spina köz­munkaügyi miniszterhez fordult, mikor a köz­munkaügyi minisztérium — az itteni referátus javaslatának mellőzésével — először egy nem ide­való cégnek adta ki az­­ uzhorodi rendőrigazgató­ság asztalosmunkáját. Ennek az intervenciónak volt meg azután a sike­res következménye — nem pedig a B. M. H. „akció­jának“, amely ha volt, töb­bet rontott, mint használt — az idevaló iparosságnak. (M.) Ne ékeskedjen idegen tollakkal a R. M. H. Mit tett Kreisler Géza és mit tett a R. M. H. az ittlakó iparosságért! ——Λ.· Egynéhány szó az ujhorodi rendőrigazgatósági palota asztalosmunkájához. 3. oldal Kell-e a Julius Meinl-cég fiókjának kitanult üzletvezetőt alkalmazni ? Pro és contra kamarai állásfoglalások Az ipartörvény 56. §-a világo­san kimondja, hogy a fiókok nyi­tásánál kitanult üzletvezetőt kell alkalmazni. Ez alapon úgy az uzhorodi ipartársulat, mint a ko­­sicei kereskedelmi kamara azt a szakértői álláspontot foglalta el, hogy Julius Meinl ujhorodi fiók­jának üzletvezetője is csak kitanult, képzett üzletvezető lehet. Ez azt jelenti, hogy meg kell lenni mind­ama okiratainak és törvényben előírt kvalifikációknak, mely a fióküzlet vezetőjét üzletvezetésre képesíti. Ezzel szemben , miután a Meinl-cég uzhorodi fiókjának most nincs kitanult üzletvezetője, a Meinl-cég azt vitatja, hogy a fiókot nem okvetlenül ké­pesített üzletvezetőnek kell vezetni és kérte ez ügyben a prágai ke­reskedelmi kamara egy régebbi elvi döntését figyelembe venni. A prágai kereskedelmi kamará­nak egy 1914. évi értelmezése szerint, ha a központnak kitanult üz­letvezetője van s ha a fiók közel van a központhoz, a fiókok élén nem kell föltét­lenül kitanult üzletvezetőt al­kalmazni. A két értelmezés, illetve elvi ál­lásfoglalás körül most az a kérdés merül fel: melyik a törvényes ? Illetékes helyről megállapítják, hogy a prágai kereskedelmi ka­mara állásfoglalása nem vonat­­kozhatik a mi viszonyainkra, mert a történelmi országok ipartörvénye más, mint Podkarpatszka ku­zé. Ettől eltekintve a prágai kamara állásfoglalását úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely na­gyobb városban és annak több kerületében egy főüzlet és több melléküzlet volna, nem szükséges, hogy minden kerület fiókjának élén kitanult üzletvezető legyen, ha a fő-­­ üzletben képesített üzletvezető van. Ez a magyarázat azonban nem­ vonatkozhatik a végtelenségig és nem jelenti azt, hogy mert a Meinl-cég prágai központját képe­sített üzletvezető adminisztrálja, az uzhorodi fiók élén nem kell képe­sített üzletvezetőnek lenni. A Prága és Uzhorod, vagy Ko­sice és Uzhorod közötti távolság nem olyan közeli, amely a prágai kamara eme állásfoglalásának ke­retében elhelyezhető lenne. Egyéb­ként e határozat óta az új ipar­törvény kategorikus rendelkezése­ket ír elő s nem vitás, h­gy a Meini-cég uzhorodi fióküzletében is kitanult üzletvezetőt kell alkal­mazni. A végszót ebben a meglehető­­­sen komplikált ügyben az iparha­tóság fogja kimondani. — Reklám világkongresz­­szus Berlinben. Berlinben jövő év szeptember 21-ikén nyitják meg a reklámkiállítást, amelyen az egész világ képviseltetni fogja ma­gát. A kiállítás, mely igen nagy­szabásúnak ígérkezik, egy hónapra van tervezve. A­­nyomdaipar és a grafikai ipar képviselőin kívül erre az alkalomra az egész világ­ból reklám-szakemberek érkezését­­várják Berlinbe.

Next