Az Őslakó, 1928. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-01 / 1. szám

4 A­Z ŐS­L­A­K­Ó HAMMEL ANTAL villanyerőre berendezett hentesáruk üzeme ajánlja viszont­ eladók részére elismert finom hentes­áruit a legolcsóbb naptárban. U­­ H O R O D_________________Kazinczy utca 6 sí. o Alapítva : 1904. Alapítva : 1904 A Zsidó Árvagyámolító Egye­sület kötődése A nyomorúság hazájában, Ruszinszkóban sok szociális intézmény s egyesület van,­­ a ruszin­­szkói politikusok és más nagyságok is sokat be­­szélnek az itteni nyomorról, a segélyezés lehető­ségeiről, de a különböző intézmények s méginkább a politikusok és egyéb nagyságok a nyomoron valójában semmit, vagy csak igen keveset enyhí­tenek. Osztogatnak ugyan néha különböző ado­mányokat, de ez csak egyesek pillanatnyi segélye­zése, mely nem gyökeres segítség. Ruszinszkóban csak egyetlen intézmény, egyesület van, mely a nyomort és szegénységet nem pillanatnyilag, nem segélyekkel akarja enyhíteni, hanem munkára ta­nítva, munkára nevelve, munkalehetőséget és munkát adva, szegényt és nyomorgót dolgozóvá téve állandó harcot folytat a szegénység és mun­kanélküliség ellen, még­pedig sikeresen. Ez az egyesület a Zsidó Árvagyámolító Egyesület, mely egy pár évi munkálkodás után olyan eredményt mutat fel, melyre büszkék lehetnek az egyesületnek vezetői, mely érdemessé tette az egyesületet az amerikai „Joint“ támogatására, s mely munka előtt mindenkinek tisztelettel kalapot kell emelnie. Ott van az egyesület, ha pillanatnyi, ha gyors segélyt kell adni, de nem ez munkájának lényege, hanem az, hogy munkára nevel, munkára tanít, munkához szoktat, munkalehetőséget és munkaalkalmat nyújt és a segélyezésben egy var­rógéppel, szerszám felszereléssel, vagy kölcsön­­nyújtással mindig a munkát, a dolgozást tartja szem előtt és támogatandónak.­­ Munkája fokozatos, folyton emelkedő volt.­­ Megteremtette a munkácsi nagy géplakatos, gép-­­ javító műhelyt, a vidéken szervezte a szíjgyártó,­­ kefekötő, kosárfonó üzemeit. Varrodát rendezett be, melyben segélyezettéit gondos felügyelet mel­­l­lett varrni taníttatja és ma már mind a felsőruha,­­ mind a fehérnemű varrás terén a legnagyobb hír­nek, a legnagyobb keresetnek örvend. Megterem­tette a munkácsi székházat, mely mint árvaotthon, mint munkaműhely példás. Egész Ruszinszkót igyekezett a maga körének megfelelően és kereté­ben munkával beszervezni. Garaget építtetett, szóval mindenütt alkotni s munkát adni igyekezett. De nem azért vagyunk Ruszinszkóban, hogy a jó tettért, a munkáért osztatlan elismerés legyen a fizetség. A­ tavasszal durva támadás érte az egye­sületet s vezetőségét. Természetesen olyanok ré­széről, kik a munkához semmivel sem járultak hozzá, kik nem is versenyezni akartak a munká­ban, hanem csak gáncsoskodni. Az egyesület nem felelt a támadásra, rágalomra, nem vitázott a tá­madókkal, rágalmazókkal, haladt tovább a céltu­datos munka utján és mégis méltó választ adott. Megteremtette kötődését, melyet már­is bővíteni kellett. A kötődé­­s működése az egyesület mun­kásságának legbeszédesebb bizonyítéka és sikere. Teljesen modernül, a legkitűnőbb gépekkel berendezett igazi üzem. 35 női, 3 férfi munkást alkalmaz és gyártja a legkülönbözőbb kötött áruk tömegeit, melyek mind minőségben, mind elké­szítettségükben versenyeznek a legnagyobb és leghíresebb gyárak produkcióival. Divat, sport és közszükségleti cikkeket egyaránt készít és minden gyártmánya a legnagyobb keresetnek örvend úgy, hogy a megrendeléseknek, melyek Szlovenszkóból és Ruszinszkóból egyre nagyobb számban érkez­nek, alig győznek eleget tenni s a kötődének ismé­telt és még nagyobb mérvű kibővítése már is tervbe van véve. Ha az egész köztársaság terüle­tén és a külföldön is ismertek lesznek az egye­sület kötődésének gyártmányai, akkor fejlődése olyan határtalan lehet, melyre még megteremtői sem gondolhattak s mely Ruszinszkó leghíresebb s legmunkásabb nagyipari üzemévé teheti. A kötődéről, gyártmányairól s azok kifogás­­talanságáról felesleges többet beszélni, de köte­lességünk , megemlíteni azok neveit, s tiszteletet adni azoknak, kik megteremtették, kik felvirá­goztatták s kik munkásságukkal féltve őrködnek, sokat fáradoznak az Egyesület és működésének minél eredményesebbé tételén. — Dr. Saphir Manó elnök, Fried Géza és Márton Gyula vezető­ségi tagok. Lilienfeld Ivo egyesületi főfelügyelő és dr. Sternbach Vilmos titkár érdeme az, ami lett az Egyesületből s amit eredményez működése. x Értesítés. Tisztelettel értesítem Mun­kács hölgyközönségét, hogy szalonunkba tökéletes tudású fővárosi francia varrónőt hozattam, aki a legkényesebb igényű fővárosi követelmények sze­rint dolgozik és több éves gyakorlata alatt a leg­előkelőbb budapesti és bécsi szalonokban nagy­sikerrel működött. — Braun női ruha szalon (Zrínyi- Vár u. 2. emelet). Munkács város vezetősége a város polgá­raival fizettette meg a községi választás kommunista szavazatait A kommunista párt agitátorai a december 11-én lezajlott választás előküzdelmében azt hirdették, hogy mindazok, kik a kommunista pártra szavaznak, ötven koronát fognak kapni a várostól és karácsonyi segélyt is csak azok a szegények fognak kapni, kik a választáson a kommunista pártra, illetve annak listájával sza­vaznak.­­ Megtörtént az is, hogy több a kom­munista pártra szavazó, mindjárt szavazatának leadása után megkérdezte, hol, ki s mikor adja a szavazatért az 50 fő-t? — így természetesen nem volt nehéz a kommunista pártnak szava­zókat toborozni, mert hiszen egyetlen más párt sem fizette, nem fizettette meg a szavazókat. — És a kommunista agitátorok szánokat bevál­tották, Munkács város vezetőségének támoga­tásával 1431 szavazójuk közül 1296-nak, illetve utólag még többnek Munkács város és adózói pénzéből 50 koronájával fizettették meg a kommunista pártra leadott szavazatát. Annak, hogy miként történhetett meg ez, hosszú meséje van és csak abban lelheti ma­gyarázatát, hogy Munkács város mai vezetői lekötelezettei a kommunista pártnak, vagy így a kommunizmus, a kommunista párt és propa­gandája támogatásával akarták a vezetőség ellen emelhető jogos kritikát, esetleg támadást elhallgattat­ni. Munkács város még egy pár napig működő képviselőtestülete ugyanis a kommunista párt javaslatára már második évben nagyobb össze­geket, több tízezres tételt állít be költségveté­sébe a munkanélküliek és a szegények segé­lyezése címén. Az 1926 évben 30­ 000 koronát szántak e célra s a város vezetősége a segély­kiosztást, jobban mondva elosztást pártalapokra fektette és a kiosztásban teljesen a kommunista párt exponenseinek akarata szerint járt el. Igaz, hogy a látszat kedvéért egy pár koronát juttat­tak azoknak a szegényeknek is, kiket nem a kommunista párt ajánlott segélyezésre, de a 30 000 Kg-nak kétharmad része mégis csak a kommunistáknak jutott és megtörtént az a hal­latlan eset, hogy 1926 karácsonyestjén Munkács város alpolgármester- ügyésze és h. gazdasági tanácsosa a kommunista otthonban, a kommu­nista párt helyiségében osztotta ki az 50 koro­nákat. Azt hittük, ez a pé­dátlan eset nem ismét­lődhetik meg, mert hiszen mégis csak egy pol­gári, egy kimondottan polgári kormányzatú ál­lamban élünk és nem hittük, hogy annak hiva­talos, a város felett felügyeletet gyakorló köze­gei engedni fogják a példátanul botrányos eset megismétlődését. — Tévedtünk. Talán jobban leplezetten, de mégis csak ugyanaz történt meg ezidén is. — A város nem szólította fel a pártokat, hogy terjeszék be szegényeik névsorát, hanem, hagyva" sürgőssé tenni az ügyet, kapkodva kezdett hozzá a segély kiosztásához. Nagyon természetesen a kommunista párt teljesen fel­készülten várta a segélyosztást s leadta listáját, melyen másfél ezer kommunistát ajánlott, kö­vetelt segélyezésre. A többi pártoknak úgyszól­ván idejük sem volt arra, hogy szegényeik lis­táját előkészítsék, gondosan összeállítsák.­­ A segélyosztás ügyében összeült a városi elnök­ség, melyben a kommunista Mondik vitte a fő­szerepet s az ő indítványait támogatta dr. Spie­gel alpolgármester is többé-kevésbbé. Az el­nökség másik három tagja közül kettő csende­sen fogadta a dolgok lefolyását, magát sem jobbra sem balra exponálni nem akarta, a har­madik, Nedeczey János kisebbségbe maradt he­lyes javaslataival. Az elnökség „felülbírálta“ a beadott sze­gények névsorát. A kommunista párt bejelen­tetteiből először 1296-ot, a szoc.­demekéből 58-at, a két szocokéból 19-et, az őslakókéból 30­ szegényt osztott be segélyezésre h­ ad rész­ben egyenkint 50, V3-ad részben egyenkint 25 KO-val. Az 1296 kommunista segélyezettben benne voltak az összes cigányok, de voltak köztük szép számmal podheringiek és oroszvégiek és egyéb nem munkácsiak is. Volt olyan kommunista család, melynek három-négy tagja kapott se­gélyt. — A szakaszbiztosok természetesen nem végezhettek lelkiismeretes munkát a jegyzékek átnézésénél, idejük s alkalmuk sem volt hozzá.— Az elnökség 50 és 25 kg-os bevásárlási utal­ványokat adott és dr. Spiegel javaslatára az utalványok beváltására a kommunista boltot, a Legionista szövetkezetet, az Orosz konzumot, továbbá a Grünberger, Hausman, Teichman üzleteket állapította meg. Így a nagyobb és kisebb összes munkácsi fűszer üzleteket, me­lyeknek tulajdonosai mind adózó polgárok, kizárta a beváltó üzletek sorából. Az utalványok kiosztása a városháza ud­varán történ és a kommunista exponensek na­gyon természetesen gondoskodtak arról, hogy látszata se legyen annak, hogy a segélyt a vá­ros adja, hanem bizonyítva legyen az, hogy a segélyt a kommunista párt osztja, hogy a kom­munista párt beváltja választási ígéretét. — A szemérmes szegények vagy semmit sem kaptak, vagy mellőztettek. Ellenben tudunk olyan kom­munista családfőt, melynek bankbetéte van s kapott segélyt az apa, az anya és két másik családtag. A kommunista párt agitátorai természete­sen gondoskodtak arról is, hogy embereik az utalványokat a kommunista boltban váltsák be és így a segélyosztásból kettős hasznuk legyen. A város ellenben nem gondoskodott arról, hogy ellenőrize azt, várjon a beváltásnál va­lóban megkapják-e a segélyezettek az 50 vagy 25 be. áruellenértéket, így természetesen na­gyon könnyen megtörténhetett az, hogy a be­váltásnál a szegény és a város egyaránt káro­sod­ott. A szegény kevesebbet kaphatott, a vá­ros többet fizethet, mint amennyit fizetnie kel­lene a kiosztott áruért.­­ Több kijelölt üzlet éppen a legszükségesebb élelmiszereket nem tudta adni, mert pl. lisztet nem árusít, s ehhe­­lyet mazsolát, mandulát ajánlott a szegények­nek.­­ Természetes az is, hogy voltak segé­lyezettek igen nagy számban, kik azonnal pá­linkára, rumra váltották be a kapott élelmisze­reket egy más helyen. A munkácsi polgári közvélemény, az adó­zók, legnagyobb mértékben fel vannak hábo­rodva a segélyosztás mikéntje, botránya miatt, jogos a fűszerkereskedők felháborodása, hogy őket, kik adózók, illetve üzleteiket kizárták a beváltó üzletek névsorából. — Megjegyezzük, hogy dr. Spiegelt és a város vezetőségét a se­gélyosztással, az üzletek beosztásával kapcso­latban jóelőre figyelmeztették a következmé­nyekre. Az első osztáson kb 59.400 Kő. összegű utalvány lett kiosztva, de mivel még nem min­den kommunista kapott segélyt, a komunista exponensek követelésére az elnökséget ismét összehívták s az elnökség túllépve a jóvá nem hagyott költségvetésben előirányzott 60.000 Kő-os összeget, még újabb 6 — 8 ezer Kő. értékű utalványt adott ki s a többlet -­összeget még fel akarja vétetni a költség­etésbe. — Érdekes, hogy még lehetetlenebb alapon történendő segé­f­­osztásra a cseh nemzeti szocialista párt is adott szegény­listát. (Érdekes ez azért, mert eddig nem tudtuk, hogy cseh szegények, vagy szegény csehek is vannak Ruszinszkóban. Azt hittük, Ruszinszkóba csak olyan csehek jöttek, kiknek mindjárt volt jó állásuk is). A város közvéleménye joggal követeli a segélyosztás ügyének felülvizsgálását és már most követel nyilatkozatot, intézkedést arra nézve, hogy a jövőben a botrány meg ne is­métlődhessék s hogy a város, a városi adózók pénzét ne használják fel a kommunizmus és annak propagandája támogatására A munkácsi segélyosztás ügye egyedül­álló. Sehol sem fordult elő hasonló eset, így pl. Ungváron nem is lehetett ilyen tízezres ösz­­szegekről szó. Itt mindössze 15.000 kg-t osztott szét a város ruhaneműkben a szegénysorsú iskolásgyermekek között. Úgy látszik Ungvár vezetői nem lekötelezettei a kommunista párt­nak s nem félnek, mert nincs okuk félni, a kom­munista kritikától... — Szabó Lajcsi es peres egészsége helyre­állt. Kiutasításának ügye most a magyar és cseh­szlovák diplomáciát foglalkoztatja, mert Magyar­­ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szabó Lajos esperes a békeszerződések határoza­tainak értelmében csehszlovák állampolgár, kit tehát Csehszlovákiából kiutasítani nem lehetett, s kit vissza kell vennie Csehszlovákiának.­­ Te­kintettel arra, hogy a diplomácia munkája hossza­dalmas és bonyolult, lehet, hogy egy hónap is eltelik, m­íg Szabó Lajos esperes ügyében végle­ges döntés történik.

Next