Az Őslakó, 1929. június (3. évfolyam, 22. szám)

1929-06-02 / 22. szám

1929 junius 2. 22. szánk Mukacevo—Munkáé* Az őslakó Ruszinszkó magyarsága, őslakossága jogainak érdekeinek har­cosa és szószólója. Tiszteli mindenki meggyőződését, nemzeti és vallási érzését. Hirdeti a nemzetek, felekeze­tek, társadalmi osztályok közötti meg­értés és béke szükségességét, de vétót kiált az igazságtalanságnak és elnyomásnak, hangot ad az elnyomot­tak és igazságtalanságot szenvedők sajjának. Felelős szerkesztő: R. VOZÁRY ALADÁR lapkiadó-tulajdonos. MUNKÁCS III. évf. Az ő s­­­a­k­ó jelszava: Igazság és egyenjogúság. Küzd az igazságért és egyenjogúságért tiszta s törvé­nyes eszközökkel, a magyar újság­íráshoz méltó hangon. Az egyén­nel csak a köz szempontjából fog­lalkozik. A családi és magán­élet ktszökén át nem lép Egyéni célok és érdekek szolgálatában nem áll Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Greinstein Mór könyvkereskedése F. u. 24. könyvnyomdája Püspök u. 2. Szerkesztőség: Kossuth ucca 1. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HÍRLAP, X­XLVIII. ÉVF. Telefon 18. Demkó Mihály tartományi képviselő beszéde a költségvetés vitájában Szomorúan jellemző, hogy csak most, 10 évvel a lecsatlakozás után kerülhet Ruszinszkó költségvetése nyilvános tárgyalás alá. Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy még ezt a 10 év után előhozott költségvetést sem a békeszerző­­désileg és alkotmánytörvényileg biztosított autonóm testület tárgyalja. A ruszinszkói őslakosságot ért sérelmek töm­kelegéből politikai vonatkozásai ellenére is le kell szögeznünk egyet mást a költségvetési előirányzat bírálatával kapcsolatban. Ismeretes pl. a kormány­zat által sokszor hangoztatott azon kijelentés, hogy Ruszinszkót előbb gazdasági és kulturális téren kell felemelni s csak aztán lehet szó az autonó­mia megvalósításáról, miután Ruszinszkó, a ruszin nép még kultúrálatlan, politikailag éretlen. Ámde egy nép gazdasági és kulturális felemeléséhez szük­séges a politikai szabadság is, mert politikai jo­gok nélkül egy terület nem más, mint gyarmat, melynek népe szabad prédája az uralkodó elem­nek. Ehhez az elvitathatatlan igazsághoz hozzá kell fűznünk azt is, hogy tudomásunk szerint a lefolyt 10 év alatt Ruszinszkóval és a ruszin néppel kap­csolatban mit sem tettek az uralmon lévők a gaz­dasági és kulturális felemelés érdekében. Példa erre az Ungvár—Munkács—Huszt között tervezett vasútvonal, melynek kiépítése törvényen alapszik s még sincs belőle semmi, mert az e célra a parlament által négyszer előirányzott­ megszavazott összeget másra használták fel.­­ A kormányzat­nak az a minduntalan világgá kürtött, de soha be nem bizonyított állítása, hogy ráfizetnek Ruszin­­szkóra, nemcsak hogy nem igaz és mese, de el­lenkezőleg: józan számításon alapuló meggyőződé­sünk szerint a mi szegénységünkből jelentős jöve­delme is van az államkincstárnak. Azt reméltük, hogy a kormányzat beszámo­lót fog adni ezúttal tíz évi ruszinszkói munkájáról. Ez azonban nem történt meg. Ehelyett látnunk kell, hogy telhetetlen emberek, szélhámosok, kalan­dorok a kegyelt emberei a kormányzatnak, akik­nek állam- és népellenes tevékenysége legmaga­sabb védelemben részesül. Példa erre dr. Stefán Ágoston esete Ez a politika a kormányt és az agrár­pártot egyaránt kompromittálja.­­ (Demkó kriti­kája közben elnök őt ismételten rendreutasítja s figyelmezteti, hogy ne politizáljon. Holtky (ker. szoc.) és Győző (kommunista) gúnyosan jegyzi meg a figyelmeztetésre: „Ugye, jobb volna, ha hallgatna ? Persze, itt semmiről sem szabad be­szélni!“­ Bacsinszky idegesen figyel, Demkó pedig zavartalanul folytatja békéjét. Az egyszerű népet demoralizálják, amely csak azt látja, hogy itt politikai avanturisták és spio­­nok vezető szerepet játszanak s bűneiket a leg­magasabb helyről takargatják. Mi a tiz évi munka állítólagos eredményének igazolását sehol, semmiben sem látjuk, érezzük. És ezt nemcsak mi mondjuk. Ezt bizonyítja Roz­­sypal egyik kedvencének, Bálint Miklósnak a kormánytámogató „Új Közlöny“ tízéves ruszinszkói jubileumi számában megjelent cikke, melynek címe: „Mit végzett a Rozsypal-rezsim Ruszinszkó­­ban?“ — Bálint, mint a jelenlegi kormányzat kedvence bizonyára jól van informálva s igy cik­kében benne kellene lenni a 10 éves alkotó munka teljes felsorolásának. Mégis, ha elolvassuk a cikket, megállapítjuk, hogy az csak egy üres, töm­jéne­­zéstől hemzsegő szóhalmaz. Egyetlen olyan tényre, egyetlen olyan dologra sem tud a cikk rámutatni, amely az Ehrenfeld-, vagy Rozsgpál-uralom alko­tásaként szerepelhetne. — Bálint bizonyára di­csérni, nem pedig kompromittálni akarta a kor­mányzatot és ime, mégsem tudta egyetlen ténybeli bizonyítékát sem felmutatni az alkotó munkának. Mit szóljunk akkor mi, ellenzékiek? Szerintem a mai ruszinszkói kormányzat tehetetlen munkájára a legmegszégyenítőbb a Bálint cikke, melyben még pápaszemmel sem lehet felfedezni annyi eredményt, mint amennyi a köröm feketéje. (Demkó felolvassa Bálint cikkét egész terjedelmében. Mikor a cikk azt mondja, hogy „azelőtt pária volt a ruszin“, — Holtky közbekiáltva kérdi: „Hát ma?“ — Győző válaszol: „ Ma a nép az agrárok fejős te­hene. “ Demkó folytatja beszédét. Az elénk terjesztett költségvetés fényes bizo­­nyítéka annak, hogy nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag sem akarják Ruszinszkót, népét, a ruszinságot felemelni. — Egyetlen tétele sincs a költségvetésnek, mely azt bizonyítaná, hogy kilá­tás van gazdasági életünk fellendítésére. A kiadá­sok, szükségletek fedezeteként a kormányzat csak az adózók zsebét látja, találja. Nem látjuk a költ­ségvetésben sehol Ruszinszkó nagy vagyonának jövedelmét. Nem találjuk sehol a szlatinai sóbá­nyák, a szabad prédaként árusított kincstári erdők, a kincstár kezelésében lévő birtokok jövedelmét. — Adják ide vagyonunkat. — Kérdem: ha 10 esztendővel ezelőtt a ruszinok nem mondották volna ki a csatlakozást, vájjon akkor is a köztár­saságé lenne Ruszinszkó vagyona? Az országos hivatal főbb hivatalnokai között sem ruszin, sem ruszinszkói őslakó nincs. Mind csehek, ukránok. Ők pénze nem erőltetik meg ma­gukat a mi érdekeinkért, nem éreznek velünk, nekik nem fáj jogaink sárba h­ozása. • Megcsinálták az első költségvetést. A tisztvi­selők,­­ a helyzet, a szükségletek ismerői csinál­ták. A kormány ennek a költségvetésnek majdnem a felét törölte. A tartoméányfőnökség ahelyett, hogy ez ell­en tiltakozott volna, szó nélkül ii költségve­tést csináltatott, melyben a nép, Ruszinszkó javára nincs semmi. Szlovenszkón, ahol hasonló eset történt, az országos választmány tagjai: volt mi­niszterek, magasrangú állami tisztviselők, akiket nem lehet államellenességgel vádolni, bátran és eredményesen szálltak­ síkra Szlovenszkó érdekeiért. Itt a választmányi ülésen sem jelent meg az or­szágos elnök s­in is, most is távollétével tüntet. Mi egyéb ez, ha nem az országos képviselőtestü­let semmibevevése? A költségvetési tervezet, melyet elénk ter­jesztettek, törvénytelen. Törvénytelen azért, mert: 1. ez a költségvetés nem az eredeti, hanem már a visszaküldés után megváltoztatott,­­ 2. nem az országos elnök, vagy annak törvényes helyettese elnököl a gyűlésen, hanem egy tisztviselő, dr. Jedi, kinek semmi joga nincs ahhoz, hogy az elnök törvényben megszabott jogait gyakorolja. Nem csodálkozom azonban a törvénytelenségen, mert hiszen tíz év óta itt állandóan törvényellenesen és diktatórikusan uralkodnak. — (Dr. Jedi figyelmez­teti Demkót, hogy ne beszéljen diktatúráról, de Demkó zavartalanul folytatja beszédét.) — És ezt az állapotot nemcsak mi, ruszinszkói ellenzékiek igazoljuk. Igazolja ezt egy nagy cseh lap, a Li­­dové Noviny is, melyben nagytekintélyű cseh urak és cseh körök írnak, nyilatkoznak a lehetetlen, botrányos ruszinszkói állapotokról, az agrár­dikta­túráról. — Akkor fogjuk igazán itthon érezni ma­gunkat Ruszinszkóban, ha az állásokat itt ideva­lók fogják betölteni, ha az őslakók értékes elemei nem lesznek kénytelenek szétszórtan élni a világ minden részén, hanem élhetnek idehaza. Javaslom, ne tárgyaljuk ezt a költségvetést, várjuk meg, míg hazajön Rozsypal elnök Prágá­ból s megfelelő felvilágosítást ad a prágai kor­mányzat által törölt 20 millió ügyében, mert ez a költségvetés Ruszinszkó és népe legalacsonyabb szükségletét sem elégíti ki. Maguk a referensek, az országos hivatal főtisztviselői is kijelentették a lecsökkentett költségvetésnek az országos választ­mányban történt tárgyalásakor, hogy a leszállítan­dó, a prágai kormány által követelt költségvetés­sel nem lehet e terület zavartalan adminisztrációját biztosítani. — Itt azonban — úgy látszik — min­den hiábavaló. Nem használ sem a szépszavú fi­gyelmeztetés, sem a fenyegetés, sem a becsületes indokolás, mert itt a­ a diktatúra uralkodik, az mindent megtesz, amit a kormányzat kíván, az nem törődik a nép, Ruszinszkó érdekeivel. Küldjünk fel egy küldöttséget Prágába, mutassunk rá, hogy mi nem nélkülözhetjük a törölt 20 milliót, s ezért most ne is tárgyaljuk le a költségvetést. Fel kell mennünk Prágába ez ügyben még akkor is, ha előre tudjuk, hogy sikertelen lesz ottani megjele­nésünk, kérésünk­, mert mindent meg kell tennünk népünk felemelése érdekében. — Szégyen volna a a szlovenszkói országos választmány gerinces és Szlovenszkó érdekeit biztosítani akaró magatartása után, ha mi nem akarnók népünk, kis országunk érdekeit k­épviselni. — Nem lehet az, hogy az állami javakban való részesedésben olyan felhá­borító különbség legyen Ruszinszkó és Cseh- Morvaország, Szilézia között. A költségvetés első fejezetében a tisztviselők kisegítő munkájának díjazására-jutalmazására egy horribilis összeg van felvéve. Vájjon miért ez a nagylelkűség, bőkezűség ? Azért, mert a díjazási­­jutalmakat kizárólag cseh tisztviselők kapják. Pe­dig nem jár nekik semmi külön jutalom azért, mert hivatalos kötelességüket teljesítik.­­ Szám­vevőségi kisegítő munkaerő fizetésére 12.000 Kó-t vettek fel a költségvetésbe. Felesleges, hiszen a zsupanátusok összevonása után kell lenni e célra felesleges tisztviselőnek. — A költségvetés III. fe­jezetében nincs benne az országos vagyon. — Nem tudom, miért kell külön költeni az épületek fentartására és külön azok renoválására ezreket, tízezreket. Hiszen ha egy épületet renoválnak, an­nak legalább is egy évig el kell tartania külön fentartási költség nélkül. — Az sincs benne a költségvetésben, hogy mennyi volt az egyes, később összeolvasztott vármegyék vagyona s mi lett azzal. Azt mondják rólunk, hogy műveletlen, kul­­turálatlan nép és ország vagyunk. Az olyan intel­ligens, magas kultúrájú, gazdag népnek, mint amilyennek magukat a mi gyámolítóink tartják, azt, hogy ezekre a jelzőkre rászolgált, azzal kel­lene bizonyítania, hogy népjóléti kérdésekben igazolja irántunk való jóakaratát. És mégis a 23 milliós költségvetésben népjóléti célokra csak és össszesen 303.000 be van felvéve. Hát lehet ez­zel az összeggel valamit is segíteni Ruszinszkón s az itteni nyomorúságon ? Legmegdöbbentőbb a költségvetés VI. fejezete, mely a kulturális tervezetet, a népnevelési célok tételeit foglalja magában. Erre a célra összesen 299.000 Kc-t szán a költségvetés. Ez gúny. Hát milyen kultúrát lehet ebből csinálni? — Az állami népoktatás költségeihez való hozzájárulás címén 2 és fél milliót kell fizetnünk az államnak. A magyar világban ez nem volt. A kereskedelem és ipar érdekeire összesen 223.000 be van előirányozva. Ez semmi. — Hiányos a közegészségügy szolgálása. Arra is alig jut valami a költségvetésből, pedig Kőrösmezőtől egész Nagyszőlősig nincs egyetlen kórház sem. Nagyvonosságú része volna a költségvetés­nek a XII. fejezet. Ruszinszkó meliorációja, vízte­lenítése a termelés szempontjából igen fontos. De hogy állunk ezzel is? Úgy, mint a többi dolog­gal : az húzza belőle a legkevesebb hasznot, aki­nek a legnagyobb szüksége volna rá. A Latorca alsó folyásának szabályozására, mely a szernyei 44.000 holdat van hivatva vízteleníteni, 249.000 be van a költségvetésbe felvéve. Nagyon fontos a Szernye mocsár víztelenítése, de tudjuk, hogy a területe egy dúsgazdag, százmilliók fölött rendel­kező földbirtokos érdekeltség, a Latorica r.­t. tu­lajdona. Nekik maguknak kellene vízteleníteni a Szernyét. Vagy legalább is a víztelenítéshez szük­séges összeg felét nekik kellene adniok. Tőlük mégsem kérnek semmit. Ahelyett, hogy multimil­liomosoknak adunk segítséget földjük terméke­nyebbé tétele érdekében, másutt kellene víztele­níteni,­­­a Latorcát szabályozni kellene Szentmik­­lóstól legalább Munkácsig, hogy ne fenyegetne több falut örökös árvizveszedelem. — A bátyúi legionista telep viztelenitésére 66.000 kg-t akarnak adományozni. — Ruszinszkóban egyetlen falu sincs viztelenitve, de legyen a bátyúi legionista telep. — Tréfa ez, vagy ingerelni akarják ezzel az itteni népet ? — A legionisták részére elvették né­pünk elő­ a földet, ők ingyen kapták azt, kaptak kamatmentes állami kölcsönt, kaptak állatállományt, gazdasági felszerelért, hát még víztelenítésük is a mi szegény népünk pénzén történjen? Ha mi ezt

Next