Az Őslakó, 1942. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1942-07-05 / 26. szám

A GYERMEKVÉDŐ LIGA FELHÍVÁSA A magyar kormány elhatározta, hogy a külföldre kikerült magyarok gyermekei közül az arra reászorulókat Magyarországra hozatja, hogy pár hónapig itt tartózkodjanak és mentve legyenek a háborús veszélyektől. Egyben bizonyára az a cél is vezette a kormányzatot, hogy az idegenbe kiszakadt magyar gyermekekben a magyar szellemet, a magyarsághoz való tartozás érzetét minél magasabbra fokozza és így megmentse a magyarság részére azt, ami még megmenthető. Nem is csoda, ha ezek a gyermekek lassan elfelejtik, hogy valami közük is van a magyarsághoz, hiszen javarészük idegenben született és csak apjától vagy anyjától szerezhetett tudomást a magyarságról. De a szülők mind szegény emberek, akik napi munkájuk mellett nem igen tudnak időt szakítani arra, hogy gyermekükkel ilyen irányban is foglalkozzanak. A magyar kormány az akció egy részének lebonyolításával az Országos Gyermekvédő Ligát bízta meg, amely 1500 gyermeket vesz gondjaiba és különböző helyeken, nyaraló telepeken és a munkácsi helyi bizottság útján látja el őket. Munkácson a vallás és közoktatásügyi miniszter úr átengedte két havi időtartamra az itteni állami internátus épületét és itt lesznek a gyermekek elhelyezve, megfelelő felügyelet, orvosi gondozás mellett. Az élelmezési részét az internátus igazgatója dr. Jantsky Béla fogja intézni; a gyermekek ágyneműit és az egyéb szükséges holmikat a helybeli Vöröskereszt Egyesület engedi át nekik. Szóval a gyermekek testi jólétéről gondoskodás történt megfelelő módon. A társadalom feladata most már az, hogy helyi bizottságunknak segítségére legyen, amely magára vállalta a gyermekek felügyeletét és szórakoztatását. E tekintetben a legfontosabb az, hogy a gyermekekkel. . éreztessük azt, hogy eredetileg ők magyarok, mutassuk ki irántuk szeretetünket, hogy olyan benyomásokat szerezzenek, amelyekből egész életükön át táplálkozzanak és olyan emlékekkel távozzanak Munkácsról amelyekre mindig örömmel és szívesen gondoljanak vissza. Emellett arra is törekednünk kell, hogy Munkács múltját, a városhoz fűződő nagy történelmi emlékeket, Árpád vezért, Zrínyi Ilonát, Rákóczy Ferencet és többi nagyfáinkat ismerjék meg, az újabb időkből az oroszvégi csatát, Kárpátalja visszafoglalását és hasonló történelmi emlékeket, amelyekről nekik sejtelmük sincsen. Ilyen módon fel lehet fogékony lelkükben gyújtani a hazaszeretet tüzét és el lehet érni azt, hogy dicsőséges történelmünk kiemelkedő eseményeit megismertessük velük, mert szűkebb hazájukban erre nem igen fogják őket tanítani, sőt lehetséges, hogy elferdítve adják elő az eseményeket. El kell halmoznunk szeretetünk jeleivel a kis idegenből jött magyarokat, akik talán nem is tudnak magyarul, vagy talán csak törik a magyar nyelvet, talán egy-két szót meg is tanulnak itt tőlünk. Kirándulásokra kell vinni őket a várba, a podheringi, emlékoszlophoz, meg kell nekik mutatni és magyarázni az országzászló jelentőségét, a Latorca hídon felállított emlékművet, el kell vinni egy párszor a mozgóképszínházba magyar tárgyú darabok előadására, stb. Nem sok az, amit kérünk, csak annyi, amennyit a nagy szociális feladatok és a Bajtársi Szolgálat mellett mindenki teljesíteni tud. De ebből a kevésből ne húzza ki magát senki és kifogások se hangozzanak el. Ma, amikor magyar vér folyik mindnyájunk jövőjéért, hazafias kötelezettséget kell a nőknek is teljesíteni. Önként kell a munkát vállalni, ami kötelezővé is volna tehető, mint hadiszolgálat. Nincsen kivétel, a háborúból mindenkinek ki kell a részét vennie, a frontokon a férfiaknak, itthon a nőknek. Arra kérjük az egyesületek vezetőségét, méltóztassanak kijelölni minden napra egy-két hölgyet, akik a szükséges felügyeletet elvégzik, a gyermekeket megnézik és egy kissé foglalkoznak velük. T. A Baross Szövetség közgyűlése A Baross Szövetség munkácsi szervezete június hó 28-án tartotta rendes évi közgyűlését. A városháza nagytermét ez alkalommal teljesen megtöltötte Munkács keresztény társadalma. Munkács város gazdasági életében a vezető szerepet még mindig a zsidók töltik be, mert nemcsak, hogy a legnagyobb és legforgalmasabb helyen levő üzlethelyiségek zsidó kézen vannak, de a látszólag keresztény kezekben levő üzletek titkos irányítói is zsidók. Ott vannak például a szikvízgyártó üzemek. Köztudomású, hogy Munkács magyarsága igen sok szikvizet fogyaszt, ennek dacára sem található zsidómentes szikvízgyár. Ez csak egy példa a sok elszomorító eset közül. Ezeknek összesége oly lelkiállapotot teremtett Munkácson, hogy a keresztény társadalom immár szükségesnek tartja a Baross Szövetségben való tömörülést. A közgyűlést Lindtner János elnök rövid, de tartalmas beszéddel nyitotta meg, majd a Hiszekegy elmondása után Lányi Árpád ny. ezredes a szervezési osztály országos elnöke emelkedett szólásra. Tolmácsolta az országos elnök és a központ üdvözletét, aztán a Baross Szövetség célkitűzéseit és munkakörét ecsetelte. Rámutatott arra, hogy a keresztény kereskedők és iparosok érdekeit kizárólag a Baross Szövetség képviseli. Felsorolta azokat a javaslatokat, amelyeket a Szövetség az utóbbi időben a keresztény társadalom érdekében a kormányhoz benyújtott. A Női Tábor szükségességét azzal indokolta, hogy a Szövetség célkitűzését »keresztény kézből csak keresztény kézbe kerüljön a pénz« csakis a hölgyek közreműködésével lehet megvalósítani. Beszédét azzal fejezte be, hgy »A közönyt és a gáncsoskodást ki kell küszöbölnünk sorainkból, meg kell fognunk egymás kezét és egymásért küzdve kell a Baross Szervezetet itt is a nemzethűség várává emelni. A beszédet lelkes éljenzés és tapsvihar követte. A főtitkári és pénztári jelentések elfogadása után sor került a tisztikar választására, melynek során egyhangú lelkesedéssel a következő vezetőség lett megválasztva: Elnök: Lindtner János, ügyvezető elnök: Tonhaizer Ferenc, társelnökök: Szánthó László és Zelkó József. Alelnökök: Katrics József és Lukács Antal. Főtitkár: Doktor András. Titkárok: ifj. Gajdos István és Zdiárszky Károly. Ügyész dr. Göllner Gusztáv. Pénztáratok: Juhász István. Ellenőrök: Lekker Zoltán, Vincze Lajos és Iványi Mihály. Ezenkívül 30 tagú választmány egészíti ki a vezetőséget. A választások után Katrics József alelnök a beérkezett indítványokat felolvasta. A vas- és fémipari szakosztály a keresztény iparosok és kereskedőik anyag és árubiztosítása ügyében egy állandó ellenőrzőbizottság felállítását, a strohmanrendszer és kontárkérdés megszüntetését, illetőleg rendezését javasolta. A cukrászok és mézeskalácsosok az iparuk folytatásához szükséges mennyiségű liszt és cukor kiutalását kérték. A csizmadiák és cipészek az őket ért sérelmes intézkedések megváltoztatását, egy munkácsi talpbőrelosztó felállítását és a zsidó borkereskedők iparigazolványainak megvonását kívánták. A mészárosok és hentesek azt indítványozták, hogy az állatárak emelkedése miatt a bevásárlásokat egy központi szerv eszközölje, a zsidó kereskedőket tiltsák ki a vásárokról és az idegen vásárosoknak ne engedjék meg, hogy amíg a helyi szükségletben hiány mutatkozik, innen állatokat más vármegye területére szállíthassanak. A borbélyok és fodrászok panasz tárgyává tették, hogy nem tudnak üzemeik részére megfelelő mennyiségű szappant és fehérneműt beszerezni. A szobafestők és mázosok a zsidóknak a közmunkákból történő kizárását, valamint a zárolt anyagoknak keresztény cégek általi elosztását követelték. A közgyűlés a javaslatokat egyhangúan magáévá tette és az illetékes hatóságoknál való közbelépést elhatározta. Végül Szánthó László társelnök rövid, lelkesítő beszéde és a Himnusz eléneklése után elnök berekesztette a gyűlést. T. F. AZ ŐSLAKÓ seaämKmxammtmmmmmaasBesa% Megalakult az ország legnagyobb vidéki pénzintézete az Egyesült Felsőmagyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár r.-t. A közgazdasági lapok már beszámoltak arról a nagyszabású műveletről, amelynek eredményeként a Magyar Általános Hitelbank érdekközösségéhez tartozó két felvidéki pénzintézet, a Felsőmagyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár fuzionálnak és ezzel létrehozzák a vidék legnagyobb pénzintézetét, melynek állományai már megközelítik a fővárosi középbankok , nívóját is. A fuzionált intézet a Felvidéken és Kárpátalján minden fontosabb városban kiterjedt fiókhálózata révén képviselve lesz és így ezen országrészeken a patronizáló Magyar Általános Hitelbank égisze alatt domináló szerepet fog betölteni. Említésre méltó körülmény, hogy az egyesült intézetnek 40 millió pengőt meghaladó betétállománya van és hogy kiterjedt fiókhálózatán kívül öt jelentős iparvállalata és két affiliált intézete van: a Rimaszombati Takarékpénztár és a Tornaljai Takarékpénztár. A nagyszabású tranzakciót a Magyar Általános Hitelbank elnökvezérigazgatójának dr. Fabinyi Tihamérnak elgondolása alapján hozták létre. A két intézet június hó 8-án megtartott rendkívüli közgyűlésein határozta el a fúziót. Az egyesített intézet Egyesült Felsőmagyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár R. T. cégszöveg alatt folytatja működését, változatlan érdekközösségi kapcsolatban a Magyar Általános Hitelbankkal. Az egyesített intézet húsztagú prominens igazgatóságának élén gróf Esterházy János elnök áll. Az intézet vezetésével Kolos Ödönt, a Kassai Takarékpénztár eddigi vezérigazgatója bízatott meg. Munkácson a fúzió helyi jelentőséggel bír, amennyiben a két intézet itteni fiókjai is egyesülnek. Az egyesített nagy pénzintézeti fiók elvitathatatlanul vezető szerepet fog vinni Munkács és az egész Bereg vármegye közgazdsági és pénzügyi életében. A Takáts mulatót keresse fel, akinek bánata van. Munkács legjobb szórakozó helye. Kitűnő hangulat, nagyszerű zene, olcsó árak. — A Magyar Hirdető Iroda ízléses, fővárosi nívójú üveg pajzs táblákat helyezett el Munkács főutcáján, a lámpaoszlopokon. Hasonló hirdetéseket még felvesz a Hirdető Iroda kirendeltsége (Kossuth Lajos u. 1.) — Minden nő álma egy szép tavaszi kalap. Ez az álom könnyen valóra válhat, ha felkeresi Elek Er zsébet fővárosi nívójú kalapszalon- á ját, ahová megérkeztek a párisi ka- lapmodelek. Minden nő itt szerezze be nyári kalapját! 3. oldal HÍREK A LEGKEDVESEBB VENDÉGEK. Csütörtökön nagy élményben volt részük azoknak, akik a déli órákban a város főutcáin jártak. Egy kis gyermek csapat vonult végig Munkácson, akik az internátusba tartottak, ahol két hónapig meleg otthonuk lesz. Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából jöttek ezek a drága kis csemeték, 50 leány, 100 fiú, mind magyarok, magyar emberek gyermekei, akiket a sors kisodort külföldre. Az Országos Gyermekvédő Liga a munkácsi helyi bizottság lelkes munkáját ismerve az 1500 gyermekből 150-et küldött ide, bízva abban, hogy itt jó környezetben lesznek. A helyi bizottság erre vonatkozó felhívását lapunk más helyén közöljük. Itt csak arról számolunk be, hogy a választmány hétfőn gondosan, nagy körültekintéssel mindent előkészített, hogy jól is érezzék magukat. A női egyesületek részt fognak vállalni a felügyelet munkájából, de négy tanárember állandóan velük lesz. Köztük Tarján Sándor testnevelő tanár, aki majd szórakozásaikról, játékaikról is gondoskodni fog. Szeressük, becézzük őket, ha valahol találkozunk velük, mert így megnyerhetjük ezt a kis hadsereget a magyarság számára. A közellátási minisztérium élére Lossonczy István államtitkárt nevezte ki a Kormányzó Tér. A kinevezés kiváló, hozzáértő, nagyszerű magyar férfiút ültetett az egyik legfontosabb miniszteri székbe. Minden reményünk megvan arra, hogy a jövőben teljes rendben, minden tapasztalat figyelembevételével megy az ország közellátása. — R. Vozáry Aladár képviselő a lakásán betegen fekszik. Kérjük, hogy kérelmekkel senki, még telefonon se zavarja. — A Bajtársi Szolgálat végre megfelelő mederbe jut. A legsürgősebbem megalakulnak azok a lelkes osztagok, hölgyekből és önzetlen férfiakból, akik lakásaikon keresik fel a hadbavonultak hozzátartozóit és ott állapítják meg, hol, mit kell segíteni. A Bajtársi Szolgálat hétfőtől kezdve a városi könyvtár épületében, a Magyar Élet Pártja helyiségének jelenleg kiállításra szolgáló termében fog szolgálatot tartani. Minden hétköznap d. e. 9-től f'ig nyitva! — A Magyar Élet Pártja kéri azokat a körzetvezető urakat, akik a tagrevizióval végeztek, szíveskedjenek a tagnévsorokat a pártirodában átadni. — Vitézzé avatás. Az elmúlt héten avatták vitézzé keserckeői Majthényi Ádám repülő századost és tábori pilótát a 9 lgv. parancsnokhelyettesét. Vitéz keseleckeői Majthényi Ádám egyike a világháború legvitézebb tisztjeinek, aki számos magas kitüntetésnek tulajdonosa, így többek között a vaskoronarendet és a német vaskeresztet is elnyerte. Majthényi repülő százados a katonai repülés úttörői közé tartozik és számos repülőbravúrja repülők között közszájon forog. A szegedi nemzeti elindulásban szintén vezető szerepet játszott. Vitézzé avatása őszinte örömet keltett barátai, tisztelői és beosztottjai körében, mert úri modoráért, bajtársias érzéséért és a magyar ügy iránt érett mindenkori áldozatkészségéért, általános szeretetnek és megbecsülésnek örvend. A Majthényi család egyike a legrégibb magyar famíliáknak és tagjai az évszázadok hosszú során mindég előkelő szerepet játszottak.