Az Őslakó, 1944. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1944-01-02 / 1. szám
November ^ megsz£jj^s alatt megjelent * XIII. évfolyamon keresztül. Szerkesztőség: KOSSUTH LAJOS UTCA 1. Telefon: 13-82. Kiadóhivatal: BATTHYÁNY UTCA 47. Telefon: 14-02. Hirdetési árak: 1 mm. sor 15 f., szöveghirdetés 20 f., »nyilttér«, »beküldetett«, vagy bármelyik más rovatban 25 fillér. Előfizetési ár: Egy egész évre — 10__P. Negyed évre — — 2.50 P. Egyes szám ára — —.20 f. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő SYLVESTER PÉTER JÁNOS. Megjelenik a felszabadult Munkácson. VII. évf. 1. szám. — 1944. január 2. A hibás váltóállítás A beregsori vasútállomáson karácsony napján a sebesvonat hibás váltóállítás következtében beleszaladt egy másik vonatba, egy pillanat mindössze a borzalmas csörömpölés közepette tizenöt súlyos sebesült, hörgött, harminc kétségbeesett hozzátartozó jajveszékelt és hat halott feküdt némán, széttépve a felszakított sínek mellett. Bár a tőlünk távol tomboló háború borzalmai ennél sokkal nagyobbak, hiszen egyetlen nehéz repülőbomba robbanása meszszebb elhallatszik, mint a beregsomi halálmozdony csörömpölése, ez a közeli tragédia belénk vág, megdöbbeni s mély részvétre indít. És amikor már sokáig meditálunk az esemény felett, sok következtetésre, megállapításra jutunk. A fény áldását akkor tudjuk, ha a sötétség ránk borult. Az élet sokféle váltóinak jelenlétére csak akkor döbbenünk rá, ha egyszer valaki egyén, vagy valamely közösség a magáét hibásan állította. Az emberi kötelességteljesítés, lelkiismeretesség, pontosság, becsület jelentéktelennek, másodrendűnek hitt értékét akkor tudjuk igazán felmérni, ha egyszer ezek teljesítését a szemünk előtt végzetesen elmulasztották. Százan meg százan irigyen nézik a konjunktúralovagot, aki gőgösen pöffeszkedik átmeneti sikerein. Egy pillanat s hibás gazdasági váltóállítás következtében belerohan a reménytelen koldusságba. Csodáltatja magát az elegáns, nagy lábon élő hűtlen szolga, fittyet hány Istennek, törvénynek, embertársának a másik, a harmadik. S íme, egy pillanat: hibás erkölcsi váltóállítás következtében belerohan a legközelebbi ügyészség fogházába. Hibás váltóállítás a házasságban, szerelemben: kész tragédia. Hibás váltóállítás a hadvezetésben.^^^it mutatja az orosz példa: százezrével több halott, mint kellene. És hibás váltókezelés egy nemzet nagy vérkeringésében, külső és belső politikai vonatainak indításában, amint előttünk fekszik az olasz példa: évszázadokra szóló pusztulás, az egész világ megvetése. Megvan bennünk az a nagyon rossz hajlandóság, hogy saját fontosságunk, jelentőségünk tudata mellett mások hivatásának, cselekedeteinek jelentőségét figyelembe se vesszük, mélyen átértékeljük, ha pedig magasabb tényezőkről van szó, megtépdessük, lekritizáljuk. — A robogó vonatban politizáló, vagy üzletező gondtalan utas törődik-e vájjon a váltóőr egyszerű sorsával, a mozdonyvezető anyagi, lelki problémáival, belső életével, kötelességtudatával? Nem. Kicsi pontok ezek, hogy közérdeklődést keltsenek. Aki egy félcentiméterrel feljebb áll, már lenézi őket. Végzik a dolgukat becsületesen, mint a gépek, és ezt mindenki természetesnek találja. Csak akkor nőnek félelmetesen naggyá, csak akkor veszik őket tudomásul, hogy milyen fontos posztjai a mindennapi életnek, amikor közülök száz évben egy, —hosszúra nyúlt disznótor, vagy belső lelki zavar miatt — egy váltóállítással, egy vágánnyal tévedett. Ezer meg ezer kényelmes, békebeli életkereteket követelő ember gondol-e arra, hogy akik az ő kényelmét, biztonságát, vagyoni gyarapodását, tekintélyét szolgálják, kötelességüket vele szemben híven teljesítik, azoknak valamelyes magánéletük is van, amelybe jó volna néha betekinteni, nincs-e benne jogos keserűség, egy simogatással megoldható baj, nyomor, lelkiismeret-lazulás, melyek mindenkire nézve káros hibás váltóállításra vezethetnek? Nem. A kényelmes és önző mindent a hatóságokra, a felsőbbségre, az állami gépezetre bíz. Neki a szociális gondolat csak annyi, amennyit az állam megvalósít belőle. De Ázsiát, Balkánt kiabál, ha pocakos polgári fenségében valami kis sérelem érte őt. Van a kicsi, dolgozó, becsülettes embernek becsülete az erkölcs, a törvény és emberség megtagadói, a háborús lehetőségek parkettáncosai, a mindenből, kibúvók, de mindenből hasznot akarók előtt? Nincs. Csak akkor hiszik a tisztesség és tisztaság roppant értékét, mikor kisiklottak, mikor összetörve, megnyomorodva, bemocskolva, megvetve elterültek a sárban. Akkor végre észreveszik a kicsinyek, a tiszták csendes, de biztonságos egyvágányú életét. És kérdem: van-e városvezetés, országvezetés, mely a silányaknak, a tülekedőknek, a markukat tartóknak, a szántani, vetni, aratni nem, csak a gabonát, gyümölcsöt felmarkolni akaróknak, a tehetségtelen nagyot kívánóknak megfelel? Ilyen nincs. Hiába az éjt nappallá tevő munka, hiába az idegeket felmorzsoló kötelességtudat, milliók sorsának, boldogulásának átérzése és hű szolgálása, az útszél kritizál, a csatorna elégedetlen, a malomalja mozog. S csak akkor rendülne meg és borzadna el, ha egy hibás kormányzati váltóállítás következtében a mai Kánaán helyébe rászakadna a borzalom és nyomor minden pokla. Kis János váltóőr Beregsomban, vagy Badoglio marsall Nápolyban, lényegében ugyanaz. Egyik egy vicinálist, a másik egy nagy birodalmat roppantott öszsze. Nem ember és nem hazafi, aki embertársaira és hazájára nézve vakon megy el e sötét példák mellett. A legkisebb favágó életének váltója a közösségre nézve épen olyan fontos és értékes, mint magáé a nagy közösségé. A bonyolult, ezerféle ágazó magyar életsíneken egyetlen váltót sem téveszthetünk szem elől. És bizalommal, szeretettel, hűséggel, testvéri érzésekkel oda kell állnunk mindenhova, ahol a kötelességet híven teljesítik. Rá kell végre világosodnunk, hogy a hivatásteljesítő, éber vasúti bakterim több és többet érdemel, mint a lusta, tudatlan és hanyag förő igazgató. Egyetlen magyar honvédbala, nyitott szemmel és elszántan tartott puskával nagyobb és több, mint száz politizáló Hofer és Konrád. El kell fogadnunk, hogy a nagy viharban, mely körülöttünk dúl, új értékelő mértékeket kell felállítanunk, ha békét, rendet, biztonságot, boldogulást akarunk. Új mértékek kellenek: az ember csak akkor ember, ha helytáll becsülettel és minden erejével a helyén. A magántulajdon csak addig lehet szent, míg nem a közösség szent verejtékkel szerzett apró magántulajdonaiból lopják, átdrágítják és gazemberkedik össze. A szabadakarat, egyéni szabadság s a többi eféle fogalom korszerűtlen, törvénytelen, erkölcstelen játéka csak addig mehet, míg a nagy, mindennél drágább magyar közösség váltóit nem veszélyezteti. Apró, hibás, esztelen, részeg, önző, hazafiatlan váltóállítások teljesen legyengíthetik a társadalom erejét. S a nagyobb mulasztás tönkre teheti az országot. Az ország vonatát ne féltsük. Bízzunk, higgjünk a hivatottak lelkiismeretében, éberségében, lángoló hazaszeretetében. A magunk mindennapi apró járataival törődjünk. De mindenkiével. A kis vasúti bakterével, a favágóéval, a vállalkozóéval, vezetőével és vezetettével egyaránt. A ránk váró nehéz új esztendője, íme itt van a komoly jelszó: Vigyázzunk a magyar élet minden apró váltójára, hogy se a kicsi egyed, se a szűkebb közösség, melynek közvetlen munkásai vagyunk, ferde vágányra romlásba, pusztulásba soha ne kerülhessen! Magyar öntudatos, munkás, kötelességtudatos boldog új esztendőt! S. P. J. Január 6. Emlékünnepély a rongyos hősök szoboralapjjára. Munkács város polgármestere szétküldötte a január 6-i cseh tervtámadás évfordulójának ünneplésére szóló meghívókat. A végleges program a következő: Délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet az összes templomokban. Fél 12-kor ünnepély a Latorca hídnál. A Magyar Dalárda a Hisszekegyet énekli. Dénesfay Dinich Vidor m. kír. kormányfőtanácsos, a Rongyosok országos vezetőségének tagja, ünnepi beszédet mond. Utána koszorúelhelyezés, a Magyar Dalárda a Himnuszt énekli, majd díszfelvonulás a Horthy Miklós téren. Délben közeléd a Csillagban és a Rongyosok Nemzetv. Keresztjeinek kiosztása. Délután 3 órakor ünnepi előadás az Attila mozgóban Műsor: Hiszekegy, színházi zenekar. Üdvözlő beszédet mond dr. Engelbrecht István polgármester. Prolog: Simon Erzsike. Kuruc dalokat énekel Dőry József operaénekes. Hegedűszóló: Bisztricz-ky Tibor hegedűművész. Magyar nótákat énekel Orbán Sándor. Ünnepi beszéd: Molnár Tibor igazgató. Magyar nóták: Orbán Sándor. Hegedül Bisztriczky Tibor, zongorán kíséri Zsokt István zongoraművész. Záró beszédet mond Dénesfay Dinich Győző Szózat, színházi zenekar. Este hazafias előadás a szín-, házban. A délutáni műsor jövedelme az elesett Rongyos Hősök emlékműve alapjára megy. Legyen ott minden magyar Munkácsról és vidékéről és rója le adóját a hősök iránt! — A Délkárpáti Kőolajfinomító és Kereskedelmi Rt. mindenütt ott van, ahol jótékony és kulturális célokra adni kell. Az év folyamán juttatott igen jelentős összegeken felül most a Bajtársi Szolgálat kapott 500 pengő adományt. Itt nyugtázzuk a Rákóczi Vastagbotosok újabban befutott 378 pengőjét és Ivaskó István (Podhering) 30 pengőjét. A Szórványinternátussal kapcsolatos diákmenza javára a Délkárpáti Kőolajfinomító Rt. 500 pengőt adományozott.