Bereg, 1882. (9. évfolyam, 1-53. szám)
1882-09-17 / 39. szám
39. szám. Beregszász, 1882. szeptember 17. Wilék évfolyam. $ Előfizetési díjak: sP Egész évre....................4 frt. ||! Félévre........................2 frt. Negyed évre . . . . I frt. X Bereg- és Ugocsamegyei nép- IS tanítóknak s községeknek egész évre, előre beküldve 2 frt 50 kr. [|) Szerkesztőség : Hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Beregszász, Namény utcza 453. Kiadóhivatal: Jxj Hová az előfizetési és hirdetési i$i díjak s reclamátiók intézendők: [g [§| Nagy Lajos és Sallay Gyula [|] á', könyvnyomdája. r|i TTP'RW ÍDJJjÍXJJjIt. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKÜ HATIRAF, BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VALARMI» REGGEL. ® Hivatalos hirdetési díjak : Ki nyugta bélyeggel s igazolólappal j|] egyszeri közlésért: {§] 100 szóig . . 1 frt 40 kr. j|j 200 szóig . . 2 frt 40 kr. $ Magán hirdetések: 50 szóig . . 1 frt 80 kr.|f¡ ^100 szóig . . 1 frt 30 kr.. ^200 szóig . . 2 frt 30 kr.. tifi Uo j|j Hirdetések s a nyilttérbe szánt közlemények készpénz 1f3 fizetés mellett fogadtatnak el Nyilttér sora 20 kr. $ Egyes szám 10 kr. ifi Megyei hivatalos közlemény. 87. szám. KV 1882.A közp. választmány elnökétől. A köponti választmány tisztelt tagjaihoz! A jövő 1883. évre érvényes országgyűlési képviselő választók ideiglenes névjegyzéke ellen benyújtott felszólamlások s észrevételek tárgyalására a megye központi választmányát Beregszászban a megyeház nagy termében tartandó központi választmányi gyűlésre tisztelettel meghívom. A gyűlés a választási törvény 48. §-a rendelkezéséhez képest f. év és hó szeptember 18-án d. e. 9 órakor veszi kezdetét. A felszólamlások községek szerint a következő sorrendben vétetnek tárgyalás alá u. m. Beregszász, Munkács, Macsola, Hetyín, Závidfalva, Ignécz és Rákos. Beregszász, 1882. évi szeptember 10-én. A közp. választm. elnöke, Joloszty Czytia, alispán. A közgazdasági előadók. A folyó hó elsején életbe lépett 1882. évi XX. tez. értelmében a közigazgazgatási bizottságban ezentúl közgazdasági előadók fognak működni, mint a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak szakközegei, s ezek az egyes megyék területére legközelebb már kineveztettek. E férfiak nem fényes, magas állást vállaltak; állásuk sem pénzt, sem rangot nem ad, de működésük, az országra, saját vidékükre nézrt nem kevésbé áldást hozó lehet. A nagy közönség ez új hivatáskörrel még ismeretlen lévén, jónak látjuk a szép tisztség feladatával olvasóinkat a „Magyar Pénzügyhez. szaklap után röviden megismertetni. Feladatuk: a közgazdaság emelésére befolyni; előmozdítani az ipart, kereskedést és a mezőgazdaságot, tehát azon három foglalkozást, melyen országunk anyagi jóléte alapul. Már e feladat magában véve is nemes és magasztos, megérdemli a versenyt és magasztos öntudattal tölti el annak kedélyét, ki e feladat megoldásában áldozatkészen anyagi jutalom és előny nélkül közreműködik. Az iparügyeket illetőleg a közgazdasági előadók az 1872. VIII. törvényczikkben foglalt ipartörvény alapján megbírálandó iparügyi kihágásoknak a harmadfokban eljáró közigazgatási bizottságban való előadását a közigazgatási bizottság megbízása folytán elvállalhatják. A közgazdasági előadó feladatát képezi a kereskedelmi és iparkamarák és iparegyesületek hozzájárulásával a működési területén előnynyel meghonosítható gyári-, kézmű- és házi- vagy népipari foglalkozásokat kipuhatolni, ezek iránt a társadalmi érdekeltséget felkelteni és azoknak az egyes községeknek, testületek és magánosok által nyújtandó anyagi gyámolításának biztosítására közreműködni. Feladatát képezi továbbá a működési területén eszközlendő és nyilvános pályázattal összekötött szállításoknál közbenjárni arra nézve, hogy a hazai ipar érdekei kellő figyelemben részesüljenek és hogy a szállítandó tárgyak valóban a hazai ipar által állíttassanak elő. A közgazdasági előadó figyelemmel kiséri az ipariskolák, ipartanműhelyek és más iparfejlesztési intézmények ügyeit; e végből ezen intézeteket meglátogatja és azok fejlődését észleli. Új, ilynemű intézetek felállításaalkalmával pedig megbízás folytán vagy önállóig vagy a kijelölendő szakközegek közbenjárása mellett tárgyalásokat folytat és javaslatokat tesz. Egyáltalán feladata a közgazdasági előadónak, a minisztériumnak az ipar fejlesztése ügyében tett intézkedéseit támogatni és működési területének ipari érdekeit előmozditani. A kereskedelmi ügyeket illetőleg feladati, a közgazdasági előadónak a vásári-, közlekedési- és mértékhitelesitési ügyeknek éber figyelemfel kisérése; a kézi zálogkölcsön-ügyletről szól 1881. évi XIV. törvényczikk pontos végrehatásának, nemkülönben a kereskedelmi szakoktatások ellenőrzése. Feladatuk ezenkívül még a gazdasági viszonyokról való közvetlen és közvetett adatgyűjtésre irányul. Bár minél jobban sikerülne ebbeli feladatuk, bár minél teljesebben ismerhetnék működésük folytán hazánk gazdasági viszonyait. Adatok, pontos és ha adatok nélkül a sötétben tapogatódzunk, az ország viszonyainak teljes és helyes ismerete nélkül annak javára közreműködni, czélszerű és megfelelő intézkedéseket avagy csak javaslatokat is tenni lehetetlen Nem lehet kicsinyleni azon feladatukat sem, hogy a közgazdaság emelése végett szükséges intézkedések iránt javaslatokat tegyenek. Ennek azonban csak úgy lesz sikere, ha a szót gyakorlat kíséri és a népnek tényekben mutattatik meg a haszon, az előny, amit a szövetkezetek és velük a jobb gazdálkodás hoz. Áldásteli lehet működésük a szakiskolák körül. Bár sikerülne közreműködésük által elérni, hogy röviden minden megyének legyen legalább egy kereskedelmi- és ipariskolája és legalább egy gazdasági tanintézete. Ipar, kereskedelem és mezőgazdaság ez által nagyban emelkednék. Az ipariskolákra meg azért fektetünk nagy súlyt, mert az ipar fejlődését már mezőgazdasági és üzleti érdekben is óhajtanunk kell. Mindenek előtt fogyasztókra, biztos piaczra van szükségünk és a legjobb fogyasztó, a legbiztosabb vevő az iparűző polgár. E GY SZÍNÉSZNŐHÖZ. Szüntelen csak érted égek S csak te nálad, csak te véled van a lelkem, S ezer vád tép, kínoz, szaggat A miatt, hogy nem lehetek közeledben. Hát te, amíg magányodban Lelked a múlt emlékével egybe olvad, Áldozol-e egy-egy perczet Énnekem is s nem feledsz-e mint a holtat? Vagy feledve volna hived, Kit szerelme örök lánggal éget érted S mig másra vár szived minden Dobbanása, lelked felém soh’ sem téved ? Avagy épen gyötrődésem Sem érti már s zord sziklává kövült kebled, Melynek ölén bi panaszos, Tört szavaim viscsiangra nem soh’ sem kelnek?. De nem.. oh nem!.. Hitemet még Hy vak kétség hullja nem veti, hányja, — Csak is az én kepzeliamben Merült fel e sötét háti- komor árnya. S bár a csalfa önámitás És a boldog álmák korát még leéltem, Hinni kezdem, hogy nem'gan A zord való rémes arczcza minden lépten. Biztat a hit, hogy majd egyir Veled csendes kikötőbe visz a végzet, — Enyim leszesz s csak nevedet Őrzendi meg volt oltárod, a műszót, Most utunk ha nem is távol, De azért csak két ösvényen — küld vezet, S külön pályán, külön utón Haladva — nem nyújthatunk egymásak kezet. Néhány szó lótenyésztésünkről. (Folytatás.) Az államnak statisztikai adatok alapján körülbelül 7000 darab menlóval kellene leírnia, hogy a tényleges kancza létszámának megfelelő szükségletet pótolhassa, de ez idő szerint csak 1800 menlóval rendelkezik és miután ezeknek beszerzése és fentartása oly költségekkel jár, mely a fedeztetési díjak által legkisebb részben sem térül meg, természetes, hogy a törekvés oda irányul, e csekély létszámot nemzetgazdászati szempontból lehető legjobban értékesíteni, tehát oly vidékeken alkalmazni, hol a megfelelő kitűnő kanczaanyag és a tenyésztők értelmessége a sikert már az első ivadéknál biztosítván, nemzetgazdászati tőkét teremt. Mi tehát már e tekintetben is előnytelen helyzetben vagyunk más vidékekkel szemben, mert mi nem hivatkozhatunk egy meglevő jó kancza anyag kihasználhatására, hanem egy, tényleg selejtes állomány javítását . S Mert — lásd — hátha a nemezis Utolérne, megboszulna vad haragja. S igy szerelmünk mindkettőnket Menny helyett a mély pokolba ragadhatna. —• Nem, nem... igy nem jutnánk czélhoz, E lépéstől egész lényem összeborzad. Boldogságod romba dúlni: Oh! hiszen ez gondolatnak is irtózat!... Szép, ragyogó az a pálya, Melyen haladsz s téged magasra emelhet, — De azért csak itt — ez után, Melyre hivlak, nyilik üdve a kebelnek. Hagyd el hát azt. S mond ki a szót — Mondd, hogy követsz s nem kérdem én tőled: váljon Azt a nagy űrt, mely elválaszt, Hogy lehetne betöltenem, áthidalnom! ? Munkács, 1882. aug. 20. Szalánczy István.