Bereg, 1888. (15. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-30 / 53. szám
53. szám. — XIV. évfolyam. III ■ Irodalom. * A Pesti Hírlap, mely immár tízéves múltra tekinthet vissza, ez idő alatt oly mélyremenő gyökereket vert a magyar újságolvasó közönség minden rétegében, hogy ajánlásra nem szorul. Ha mégis ezt tesszük, arra az a gazdag programm indít minket, melyhez hasonlót egyetlen más lap sem hirdet ma olvasóink a jövő évre. A „Pesti Hírlap“, politikai iránya marad a régi, magyar nemzeti politika, független szabadelvű irány. Ez irányban írják vezércikkeiket a legelső publicisták, mint: Pulszky Ferencz, Schvarcz Gyula, Eötvös Károly, Tors Kálmán, stb. A szépirodalmi részre a „Pesti Hírlap“ jövőre az eddiginél is több gondot fordít, annyiban, hogy nem fog többé hosszabb regényt közölni, csak 2—3 hétig tartót s annál többször fog eredeti novellákat hozni nem kissebb íróktól, mint Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, tehát napjaink két legelső és legnépszerűbb írójától. Mikszáth Kálmán, ki immár 8 év óta tartozik a „Pesti Hírlap“ belső munkatársai közé, folytatni fogja a t. Házból való karcolatok és napi tárcák írását is. A „Pesti Hírlap“ rendes tárcaírói sorába fognak újévtől tartozni: Agai Adolf, Ambrus Zoltán, Bartók Lajos, Beöthy Zoltán, Borostyáni Nándor, Eötvös Károly, Gozsdu Elek, Justh Zsigmond, Kenedy Géza, Kürthy Emil, Marczali Henrik, Mikszáth Kálmán, Badó Antal, Reviczky Gyula, Sebeők Zsigmond, Szabó Endre, Szécsi Ferencz, Tolnai Lajos, Törzs Kálmán, stb. Valóban oly gárda, melylyel nem minden lap dicsekedhetik. A „Pesti Hírlap“ színházi, napihír és táviratrovatai ezentúl is, mint eddig, leggazdagabbak lesznek minden lap között. A lap úgy bel-, mint külföldi hírei nagyrészét saját tudósítóktól táviratilag kapja. A „Pesti Hírlap“ eddigi rendkívüli kedvezményét, melyet előfizetőinek nyújtott, ingyenes heti zenemellékletet újévtől kezdve havonként kétszer megjelenő sorsolási lappal fogja tetézni, mely az összes nevezetesebb sorsjegyek húzási eredményeit közölni fogja s az előfizetőknek ingyen küldetik meg. Ismét egy oly újítás, melylyel a „Pesti Hírlap“ egyedül fog állani a napilapok közt. A „Pesti Hírlap“ most megindult uj regényei Ki a gyilkos? érdekfeszitő franczia regény. Ily lapért, mely ennyit nyújt előfizetőinek, valóban csekély árnak mondható a havi 1 frt 20 kr, s negyedévi 3 frt 50 kr. előfizetési összeg, mely a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalába (Budapest, Nádor utcza 7 sz.) küldendő, honnét kívánatra egy hétig mutatványszámokat is küldenek ingyen és bérmentve. Budapesti Hírlap. Szerkesztő : CsilkássiJózsef. A „Budapesti Hírlap“-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg a lapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb inteligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, amennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a B E R E O távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „ Budapesti Hírlap “ arról rögtön ne adjon kü és kinektő tudósítást. A „ Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Hans Iver báró, Rákosi Jenő, Grünwald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar pártérdeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlésitudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bsz a lap: a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetése tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonként oly összeget fordít, mint amennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsaban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló írók legújabb műveit közöljük. De ezúttal még egy kedves meglepetéssel is szolgálunk olvasóinknak. 1889 január első napján, JÓKAI MÓR-tól kezdünk egy új regényt, melyet Koszorús írónk kizárólag a „Budapesti Hírlap“ számára irt. Jókai Mór új regényének a czíme: AKI A SZÍVÉT A HOMLOKÁN HORDJA, s mint a költő maga mondja, „egy modern ezeregyéni mese“. A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkotásainak, melyek már oly régóta az ő bűvös körébe vonták az olvasó közönséget, s Jókait oly népszerűvé, bálványozottá tették, a minő soha még magyar író nem volt. A regény eleje Magyarországon, a vége Mekkában játszik. Hőse egy nő. Jókai Mór új regényének közlését 1889. január 1-sején kezdjük meg. Az előfizetési föltételek: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed évre 3 frt 50., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kerület, Kalap-utcza kiszánt. 3. Csornai (illetve Hedzepusztai) illetőségű Granilla József, ki 20 éves, gkath. nőtlen, kondás, termete közép, haja és szemöldöke barna, szeme kék, orra és szája rendes, álla és orra kerek, beszél magyarul, magassága 1.650 cm. 4. Benei illetőségű Becsei Lajos, ki 24 éves, ref. nőtlen, földmives, termete közép, haja és szemöldöke barna, szeme sárga, orra és szája rendes, álla kerek, arcza gömbölyű, beszél magyarul, magassága 1.605 cm. Tivadari illetőségű Vincze Sándor, 24 éves, rej. nőtlen, földmives, termete alacsony, haja barna, szeme szürke, szemöldöke szökés, orra és szája rendes, álla és arcza kerek, beszél magyarul, magassága 1.545 cm. Felhívom tehát a tek. czimet, hogy az illetőket feltalálásuk esetén azonnal tartóztassa le, s a 11-ik honvéd gyalog féldandár parancsnoksághoz kísértesse be. 12667. Szabályszerű közzététel czéljából tudatom, miszerint Svimmer Amália munkácsi születésű és illetőségű elmebeteg , a beregszászi kir. törvényszéknek f. évi junius 6-án 5393 szám alatti ítéletével gondnokság alá helyeztetett. 12859. sz. A kaszonyi járás főszolgabirája jelenti, miszerint Zápszony községnek rendes postása nem lévén, a hivatalos posta ki és beszálitását H.-Kaszony és Zápszony között egyes községi lakosok, hol felkérésre, hol megbízás nélkül eszközölték. Folyó hó 17-én Grünberger Ignácz Zápszonyi lakos bízatott meg M-Kaszonyból a hivatalos posta átvételével, ki is úgy azt mint az egyes magán lakosok postáját átvevén, valószínűleg ittas álapotában, elvesztette. Daczára annak, hogy a nyomozat mindkét, s a szomszédos Som községében is megejtetett, az eset közhirré tétetett, az elveszett posta ez ideig nem volt feltalálható. Amidőn ezen körülményt a szükséges nyomozás s közhírrététel végett köztudomásra hozom, megjegyzem, miszerint a megtaláló az elveszett postai küldeményeket kézhez szolgáltató Zápszony község részéről illő jutalomdíjban fog részesíttetni. 12367. sz. Szabályszerű közzététel végett tudatom, hogy Poloncsik András szolyvai lakos 1882 október 4-én 989 sz. a. kiállított cselédkönyve, a múlt évben egyéb ingóságaival együtt ellopatott; továbbá : Dubiska Mihály ugyancsak szolyvai lakosnak 1883 évi márczius 3-án 1176. sz. a. kiállított cselédkönyve szolyvai lakásáról ismeretlen módon elveszett. Beregszász, 1888 deczember hó 12-én. Joleszty Gyula, alispán Megyei hivatalos körözvénjek. Beregvármegye alispánjától. A járási fászolgabiráknak, Beregszász és Munkács városok rend. tanácsainak. 12457. Az alább felsorolt, sa magy. kir. 11 -ik honvéd gyalog féldandár parancsnoksága által f. évi okt. hó 11-ikén szökevényeknek nyilvánított honvédek szabályszerű köröztetését elrendelem a. m-1. Munkácsi illetőségű Salamon Tóbiás, ki 25 éves, izraelita, nőtlen bádogos, termete alacsony, haja és szemöldöke barna, szeme kék, orra és szája kicsi, álla rendes, arcza széles, beszéli a magyar és német nyelvet, magassága : 1.575 cm. 2. Balazséri illetőségű Orosz Sándor, ki 27 éves, gkath. nőtlen szolga, termete alacsony, haja és szemöldöke szőke, szemei szürkék, orra és szája rendes, álla tojásdad, arcza hosszas, különös ismertető jele, mérsékelt gyenge alvégtagokkal, beszél magyarul, magassága 1.560 cm. Beregszász, 1888. deczember 30. Szerkesztői üzenetek. Zemplénisgazd. egyesület. Az önök által közlés végett szerkesztőségünkhöz a czukorgyár felállítása tárgyban beküldött felhívást és aláírási ívet — minthogy gazd. egyesületünk épen e tárgyban f. hó 28-án tartott értekezletet — felhasználás végett átadtuk gazd. egyesületünk titkárjának s az a népes értekezlet előtt fel is olvastatott, mint az, ez összejövetelről írott közleményünkben jelezve van. Ez okból feleslegessé vált annak közlése annyival is inkább, mivel ugyanezen kérdés már lapunk múlt számában részletesen volt fejtegetve. „1889 évre“, 1889-ik évre, vagyis jövő számunkra maradt. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Janka Sándor. Főmunkatársi Kóródy Sándor. di isi q üv£a a, legAbred-TrebelDlo és legelterjedt aToTo lap tíz éves múlt áll a Pesti Hírlap mögött. Tíz év alatt vívtál ki, hogy a legelerjedtebb magyar lap lett. Ha legelterjedtebb, úgy önkényt érthetőleg a legkedveltebb is , mint lett azzá ? Erre méltán büszke lehet. Mert becsületesen és lankadatlanul lobogtatta, soha sem úszva a divatos áramlattal, azt a zászlót melyet tíz év előtt kitűzött a szabadelvűség zászlaját. Pedig a legutóbbi tíz év alatt is sokszor rossz idő járt erre a zászlóra , ha mar rengeteg olvasótáborral a háta mögött — diadalmasan tekinthet vissza a Pesti Hírlap e lobogó alatt kivívott sikereire: méltán tölti el megelégedés a múltra, bizalom a jövőre nézve. Szabadelvűség, függetlenség ! Ez volt s ez lesz jelszava és iránya jövőre is a Pesti Hírlapnak. Függetlenség minden irányban! Ebben rejlik a lap ereje melynél fogva minden kötelező tekintetek nélkül megmondhatja az igazat mindenkinek , a kormánynak és azt támogató többségnek és úgy, mint az ellenzéknek. Sohasem hízelegve a közönség hullámzó szeszélyének sem ; sohasem a közönség után, de mindig előtte járva annak Ezt a programmot, ezt az irányt vallják magukénak azok a különböző pártállású kitűnő publicisták, kik a Pesti Hírlap politikai és társadalmi cikkeit írják. A politikától eltekintve, a Pesti Hírlap tárcáit is legelső rendű szépirodalmi erők szolgáltatják, úgy, hogy ma nincs lap, mely tárcaközlemények tekintetében vetélkedhetnek Pesti Hírlappal. De nem vetélkedhetik — közelismerés szerint — a tartalom bősége, változatossága és élénksége dolgában sem. Annyi szórakoztató közleményt, tréfás karcolatot, pikantériát, s a mellett annyi hasznos ismeretterjesztő cikket ma kétségbevonhatlanul egy Elég legyen a Mikszáth Kálmán által írt, — „A t. Házból“ című — közkedveltségű országgyűlési karcolatokra, továbbá a fővárosi közgyűlésekről és törvényszéki esetekről írott mulattató rajzokra, tréfás leírásokra, apróságokra, stb. hivatkozni A Pesti Hírlapnak van ma legbővebb napihír-, színház- és törvénykezési rovata A távirati tudósításokra oly gondot fordít, hogy más lap sem hoz ma már a hírrovat (hazai hírek) nagyobb részét is sürgönyök képezik, mert a Pesti Hírlapnak már az express-levél sem jön elég gyorsan. A külföldi nevezetesebb politikai és nem politikai eseményekről pedig az összes európai fővárosokból saját megbízott tudósítói küldenek — költséget nem kimérve — mindig lehetőleg kimerítő sürgönyöket. Specialitását képezi még a Pesti Hírlapnak a mindenki által oly szívesen olvasott,anulságos és szórakoztató szerkesztői üzenetek rovata , (naponta több, mint az összes napilapoké egész héten át, mi a szerkesztőség és olvasó közönség között fennálló szívélyes, családias viszonyról tesz, élénk tanúságot) S bár a legdíszesebb kiállításban naponta (a hétfőt kivéve) két teljes ívet — 16 oldal — fölvágott állapotban ad az olvasó kezébe, külön kedvezményül hetenkint még egy zenemellékletet is kapnak lap előfizetői, teljesen ingyen oly kedvezmény, mint ma egyetlen európai lap sem nyújt közönségének. Előfizetés — legcélszerűbben postautalványnyal — a hó bármely napjától kezdve eszközölhető s az előfizetési pénzek a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapest, nádor utca 7. sz.) küldendők. Levelező lapon nyilvánított óhajra a Pesti Hirlap egy hétig ingyen és bérmentve kapható mutatványul. “9WQ Egész évre 14 frt, fél évre 3 frtpi negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr . Ufl K - 2 113