Bereg, 1891. (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
42. szám. XVII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1891. október 18. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. BEREGVÁRMEGYE, A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZMŰVELŐDÉS EGYLET- ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak . Egész évre 4 frt, félévre 2 írt, negyedévre 1 frt. — Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. — Hirdetési bélyegdij 30 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: MATAVOVSZKY BÉLA Szerkesztői iroda : Beregszász, barát-utcza 25. sz. Előfizetés és hirdetés dijai a kiadóhivatalban, Beregszász, Namény-utcza 492. szám fizetendők. Hirdetések árszabály szerint jutányos áron számíttatnak. A nemzetiségi eszme. Az emberiség rohanó léptekkel halad előre. Eszméket, meggyőződéseket, — mint ócska ruhát — vet le magáról s a forrongás, melyet a modern társadalom élete felmutat, új eszméket, jogról, kötelességről új fogalmakat vet felszínre, amelyek saturálják az emberiséget. E forrongások a haladás jeleit képezik. Konstatálhatók ugyan e tünetek a múlt korok történetében is, de alig mutatkozik gyorsabb fejlődés mint most, a gőz és villám korszakában. A világ dermedtsége Constantinustól a keresztes háborúkig több évszázadig tartott, úgyszólván minden epochális változás nélkül, ennek utána a tudományok feléledése, a nyugati városok alakulása s civilisátiójuk kifejlődése, a szélesebb körbe eljutott ismeretek folytán előkészült talajban a vallási reformátió létrejötte, végre a franczia forradalom mind emberöltők, sőt évszázadok múlva következtek egymásra, s váláraenynyien az emberiség elhaladásának egy-egy fokát jelentik. Egyik a másik korába átmegy, egyik a másikat módosítja s valamennyi közösen üdvös hatást gyakorolt arra, hogy mai európai civilisatiónk, alkotmányos és nemzetközi jogunk kifejlődjék. A haladás mindeme lépésfokai közül bennünket — magyarokat — a franczia forradalom által felkeltett nemzetiségi eszme érdekel legjobban, mert hatása legszélesebb körre terjed ki s szorosan egybefügg nemzetünk létkérdéseivel. A reformatio háromszázados társadalmi átalakító befolyása immár szünőfélben van s reformált egyházaink — hitelveik tételes megállapodásával — ezentúl hovatovább csakis a szorosan vett vallási vigaszt fogják nyújtani az emberiségnek minden társadalmi reformáló hatás nélkül, de a nemzetiségi eszme forrongása még java erejében működik. Meg vagyunk győződve felőle, hogy idők múltával ez is fog veszteni erejéből s lesz idő, amidőn a jövő korok ifjú nemzedéke már csak a történelemből fogja ismerni az eszméket, melyek ma e világrészben milliókat állítanak hadi készenlétbe! A közlekedés könnyűsége, — a hírlapok és könyvek elterjedése, a kötelező oktatás folytán a műveltségnek a nép legalsó rétegéig való eljutása, — mindezek folytán a gondolkodás és eszmék új iránya megváltoztatja az emberiség társadalmi helyzetét s amint a szabadság fokról-fokra az oligarcháktól a köznemességig, innen a népig eljutott, a mint a műveltség a papi kaszttól a világi elem jelesebbjeire, innen a nemzetek összeségére átöröklődött, úgy fogytak el fokról-fokra az emberiség különböző elemeit szétválasztó kasztok, — s most, midőn már nemcsak egyesek, nemcsak rokonok, nemcsak ugyanazon nemzethez tartozók lépnek egymással szorosabb érintkezésbe, — de távol idegen nemzetek menesztenek egymáshoz társadalmi küldöttségeket, megismerik egymást messze lakó különféle népek, megismerik egymás jó tulajdonságait s megszűnik köztük az idegenkedés. Annál inkább biztosra vehető, hogy hazánk — velünk egy nemzetet képező — különböző fajai is a magyar nemzeti kapocs által testvéries frigyre fognak lépni s közösen, vállvetve fogják művelni az egész haza és egymás érdekeit, így lassan kint a feledés homályába lesz borítva a nemzetiségi ellentét, épugy mint már ma komolyan számba nem vehető a vallási különbség. Az emberi fejlődés majd fog új, és talán nem kevesebb lázt okozó problémákat felszínre vetni, ahol nem a vallások, nem a nemzetiségek állandanak egymással szemközt, s amelyek nem kevesebb rázkódtatást fognak okozni a társadalomban. Sőt e küzdelemnek -- mint a socialista mozgalmak mutatják — talán közelebb vannak, mint gondolnánk. Azért kell nekünk fokozott erővel törekednünk arra, hogy ez uj irány uralkodása előtt nemzetiségünk s nemzetünk teljesen megszilárduljon s együvé forrasztassék. Bármennyire kecsegtető volna is az, hogy a magyar nemzet nem magyar ajkú népfajai, illetőleg azok egy csekély fantasta töredéke ne fenyegessen bennünket a „római légiókkal“ magunk sem óhajtjuk még a nemzetiségi eszme uralkodásának hirtelen megszűntét. Nekünk van magyaroknak nagy szükségünk arra, mert saját fajunk sok tekintetben nélkülözi azt a faji energiát, amely a jövő társadalmi problémák között való győzedelmes szereplésre szükséges volna. Ezért óhajtjuk, hogy nemzetünk minden fia, sőt államhatalmunk, hivatalaink stb. is oltassanak kissé be a chauvinismussal, hogy tartsák meg e tekintetben kitartó nemzeti érzésüket akkor is, ha nem lesz, ami erre serkentse őket; ha messze lesz Arad emléke, elfelejtve Zalathna véres napjai, homályba borítva Szent Tamás és Rukavina, s a bécsi múzeumban a fientziszobor. Mert félünk, hogy mai még gyenge nemzeti érzésünkkel, mely nem tévesztendő össze a régi táblabirós világ „Extra Hungariam“-jával, ha a „magyar testőrség“-féle intézmények új kiadásban találnának fellépni, nem állhatnák meg a sarat! De elég erősek vagyunk, hogy igazságosak legyünk. Elfogadva a magyar állam és nemzet fogalmát minden consequentiájával együtt, igyekezzünk megadni a módot arra, hogy nemzeti nyelvünk nem magyar ajkú polgártársaink családi tűzhelyéhez bejuthasson; legyünk következetesek, amellett, hogy ne riadjunk vissza az áldozatoktól, tegyünk le ama rossz szokásunkról, hogy a nemzetiséget a vallás szerint osztályozzuk s azt quasis monopóliumának tekintsük. Ezzel sok keserűséget fogunk kikerülni. Hitter, Beregvármegye közgyűlése. (1891. október 6. és 7-én) Folytatás. Az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában a belügyminisztérium rendelete felolvastatván, kiadatik az e tárgyban kiküldött bizottság elnökének, az alispánnak oly czélból, hogy az ebadó tételeknek és az adómentes kutyák számának meghatározása iránti javaslatát f. é. nov. 20-ig terjeszsze be. A vármegye alispánjának előterjesztésére, miután a választott közigazgatási bizottsági tagok közül Peterdy Károly, Gulácsy Dezső, Uray Imre, Forgách János és Nedeczey János megbízatása a f. év végével megszűnik, elrendeltetvén a szavazás, kitűnt, hogy közigazgatási bizottsági tagokat Nedeczey János 63, Uray Imre 60, Peterdy Károly 60, Forgách János 49 és Gulácsy Dezső 49 szavazattal újólag megválasztattak. A megyei főszámvevőnek a betegápolási alapról szerkesztett jelentésével kapcsolatban a betegápolási pótadónak — a vármegye állandó választmányának javaslata szerint — az 1892. évre 5%-tokban megállapitása iránt elrendeltetvén a névszerinti szavazás, a javaslat mellett szavaztak 42-en, ellene 3-an; ehhez képest a nevezett pótadó az 1892. évre is 5°/0-tókban állapittatik meg. Munkács város képviselőtestületének határozata az áll. iskolák fentartására kötelezett s 20,539 frt 50 krt tevő hátraléknak kölcsön felvételével törlesztése iránt. A határozat tekintettel arra, hogy a minisztérium az összegnek birói után való behajtása iránt intézkedett s igy az késedelmet nem tűr, kivételesen jóváhagyatik. A vármegye igazoló választmányának jelentése a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1892. évi névjegyzékének összeállításáról s a Ferge József elhalálozása, Klimkó Ede, Teodorovics János, Orosz László eltávozása és Varga Józsefnek jogerejü határozattal történt vád alá helyeztetése miatt üresedésbe jött n.-beregi, a-vereczkei, vámi, kisalmási és kálniki kerületi bizottsági tagsági helyek betöltése iránt. Az igazoló választmány jelentése, hogy Buzáth Károly a névjegyzékből kihagyatott, ellenben Szeles Károly abba pótlólag felvétetett, tudomásul vétetvén, egyidejűleg a nevezett bizottsági tagsági helyek választás utján leendő betöltése elrendeltetik s a választás napjául f. évi nov. 12-ike kitüzetik s annak azonnali kihirdetésére a főszolgabirók utasittatnak. Választási elnökül a n.-beregi kerületbe Berzsenyi Antal, az alsó-vereczkeibe Komka Ervin, a váriba Warga Sándor, a k.-almásiba Ferencsik Miklós és a kálnikiba Ferenczy Lajos bizottsági tagok megválasztattak. Tárgyaltatott a Berzsenyi Pál és neje szül. Vass Terézia ellen fennálló nemesi kölcsön pénztári követelés behajtása körül elkövetett mulasztás miatti felelősség megállapítására kiküldött bizottság jelentése. Tekintettel arra, hogy a bizottság azon megbízatásának, miszerint állapítsa meg, hogy az elveszett követelés biztosítása s behajtása körül elkövetett mulasztás miatt a felelősség s a kártérítési kötelezettség kit terhel, egészben véve meg nem felelt, az