Bereg, 1891. (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-22 / 47. szám
47. szám. XVII. évfolyam. B E R E O Beregszász, 1891. november 22. támogatva egymást értékekkel. Van, a ki megvesz egy kötetet Jókaiért s megismeredik benne Herczegh Ferenczczel, vagy Mikszáthért s kellemes ismeretséget köt Lipcsey Ádámmal. És ez az ismerkedés mindnyájokra és mindnyájunkra nézve előnyös. Mert megszoktuk, hogy az Almanach tartalma mindig olyan, hogy minden egyes darabja külön-külön megérdemli a ügyeimet. A mostani kötet, melyet a régi szerkesztő, Mikszáth Kálmán gondos keze állított össze tizenhat kisebbnagyobb elbeszélést és rajzot hoz ugyanannyi írótól. Mikszáth humoros előszava után, mely alapjában véve igen komoly intelemmel fordul az íróvilághoz, hogy a jelenkori hazai élet ismertetésének szentelje magát, Jókai Mór kezdi meg a sorozatot „A glóriás hölgy“ czímű tréfás elbeszéléssel, mely tele van az ő aranyos humorával és pompás leírásaival. Azután Beniczkyné Bajza Lenke következik egy „Égi sugár“ czímű megkapó kis vázlattal, melyben egy leányszív története van elmondva. Tóth Béla „A beszélő kert“-röl tréfás bonhomiával és zamatos magyarsággal törökt mesét. Vadnay Károly distinguált tolla „Az elsülyedt asszony“-ban kellemes folyékonysággal ír meg egy szomorú és megható történetet. Bródy Sándor „Mese a tulipánról“ czím alatt bizonyságot tesz arról, hogy a naturalisták, ha még olyan natalok is, igen szépen tudnak mesélni és ábrándozni, ha akarják. Békefi Antal „Véröröklés“-e izmos irói tehetségnek a szüleménye. Porzó (Agai Adolf) „A hős“ czim alatt gyermekkori reminisczencziát ad a forradalom napjaiból. Justh Zsigmond „Veres kakas“ czimű rajza megrázó a maga egyszerűségében. Hevesi József néhány lapon nagy közvetlenséggel vázolja egy ősi család utolsó sarjadékának lelki állapotát a „Bob szó előtt“, mely birtokát idegen kezekre juttatja. Herczegh Ferencz, a fiatal nemzedék legkiválóbbja, remek képet fest egy festő modelljéről „A szent“ czím alatt. Kozma Andor jóízűen ír le egy vadmagyar „szegény atyafi“-t, kit a gazdag rokonok jószívűsége semmikép sem bir meglágyítani. Lipcsey Ádám a nagyvilági élet sötétségét festi biztos vonásokkal, az „Eladó lányok“ czimű elbeszélésében. Rákosi Viktor az ő számtalan pszeudo alakjainak egyikében jókedvű dévajkodással írja meg, hogy „miért nem lett ő dalárdista“. Tábory Róbert az „Arany lelkiismeret“ czim alatt érdekes elbeszélést ad egy múlt századi temesvári királybíróról. Bársony István, a remek tollú író „Örökre“ czim alatt állít élére egy társadalmi kérdést, melyre még folyvást nincs más megoldás, mint a kard: a párbaj, s konklúziója az, hogy a nő, ha elitéli is, gyávasága miatt, azt, akit szeret, azért mégis tovább szereti. A díszes sorozatot Mikszáth Kálmán rekeszti be „Az elképzelt méz“ czímű tréfás rajzával. Egészben tehát az új Almanach méltó utóda a korábbiaknak s beváltotta azt, amit az előbbiek ígértek. A közönség pedig fogadja jó szívvel s élvezze e kis irói gárda szellemességét, jókedvét, szivmelegségét, gazdag tehetsége hamvas gyümölcseit. 2*/4 évi fegyházra ítéltetett. A kassai kir. ítélőtábla azonban a beregszászi kir. törvényszék ezen ítéletét, miután Irsay József földbirtokos, kinek nevére a váltó hamisittatott, a végtárgyaláson meg mm jelent és kihallgatható nem volt, feloldotta és Irsay kihallgatása végett uj végtárgyalás megtartását rendelte el. Irsay azonban az újabb végtárgyalásra, mely f. hó 1- re volt kitűzve, sem jelent meg, és elmaradásért betegséggel igazolta. A beregszászi kir. törvényszék ennek folytán kénytelen volt a végtárgyalást elnapolni, de egyidejüleg a pestvidéki kir. törvényszéket táviratilag az iránt kereste meg, hogy Irsay egészségi állapotát a törvényszéki orvossal vizsgáltassa meg. Azon esetben, ha Irsay a betegséget csupán elmaradásának ürügyéül hozta volna fel, őt a miatta meghiúsult végtárgyalás költségeinek viselésében marasztalta el; dr. Vécsey Gyulát pedig, ki letartóztatva volt, szabadlábra helyezte. Bunyovi végtárgyalások sorrendje a beregszászi kir. törvényszéknél. November 23-án. 1. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Gyurics András és társa ellen. November 24-én 2. Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettével vádolt 11 ezer egy erenczné ellen. 3. Hamis esküvés bűntettével vádolt Mascsekievics Sándor és társa ellen. November 26-án. 4. Csalás és okirat-hamisítás bűntettével vádolt Ördög János és társa ellen. November 27-én. 5. Lopás bűntettével vádolt Ondrisko Vaszily és társa ellen 6. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Talpas József ellen. 7. Lopás és testi sértés bűntettével vádolt Tóth Mihály és társai ellen 8 Lopás bűntettével vádolt Fábián Béni ellen. 9. Lopás bűntettével vádolt Sznikó József ellen. 10. Fegyelmi vétséggel vádolt Sebeffer Emil ellen. Törvényszéki csarnok. — A báró Vécseyék bűnügye. A f. évi julius hó 23-án megtartott végtárgyalás alkalmával — mint erről lapunk 30. számában már megemlékeztünk — dr. Vécsey Gyula és Reich Ernő magánokirat (váltó) hamisitás bűntettében bűnösnek mondatván ki, az első 2/2, az utóbbi A közönségi rovata. Tekintetes Szerkesztő Úr ! A folyó hó 9-iki tüzeset alkalmából jónak találta valaki, hogy a „Beteg“ 47. számának „Hírek1" rovatában a rendőrkapitányi hivatal eljárását ez alkalomég is erélytelennek, lanyhának nevezze. Minthogy azok, kik a hírlapokat hírekkel látják el, köztudomás szerint ritkán bírnak szakértelemmel, minthogy a rendőrkapitányság felett véleményt csak az mondhat, ki a törvény által reá ruházott száz meg száz különféle kötelességeket s hozzá azon eszközöket ismeri, mely ezen kötelezettségek teljesítése czéljából rendelkezése alatt áll, és minthogy a már idézett becsmérelő megjegyzés különben sincs indokolással kisérve, magamn szempontjából elégségesnek tartanám a hirt belüldő uraságnak egyszerűen ennyit felelni: „— — maga ezt nem érti!“ Hogy azonban a t. közönség tájékozva legyen arról, hogy a kapitányi hivatal esetrőlesetre szándékosan van rágalmazva a „Bereg“ hasábjain, utalok azon rendőri intézkedésekre, melyeket a kérdéses elégett számára vonatkozólag előzőleg tettem s a melyre vonatkozó iratok nálam megtekinthetők. Aki kiváncsi, kérdezze meg Blau urat, hogy váljon „erélytelennek, lanyhának" találta-e intézkedéseimet? Hogy pedig egy tömegben levő 1000, vagy a valósághoz képest 3—400 szekérszalma rendes tűzoltóság és hozzá szükséges felszerelés nélkül sem volt megmenthető még akkor sem ha kutak lettek volna a közelben rendelkezés alatt: ez nem a rendőri közegek erélytelenségének, hanemi a szalma azon különös természeti tulajdonságának róható fel, hogy nagyon szeret égni s ilyenkor nem igen tűri maga mellett még az oly bátor embereket sem, mint a hirt beküldő uraság. Már a jó öreg Aesopus megírta azt, hogy Jupiter két tarisznyát akasztott nyakunkba az egyiket a magunk, másikat a mások hibáival rakta meg, amazt hátul ezt pedig elől rendelte viselni. Ugyan kérem hirhordó uraság csalja meg Jupitert! Cserélje meg egyszer a tarisznyákat! Nem bánja meg s talán elhagyja rosz szokását! S még egy kérésem van : igyekezzék nekem alkalmat adni, hogy személyesen győződhessék meg arról, hogy nem vagyok erélytelen.“ Beregszász, 1891. november 17. Balás, rendőr-kapitány. Igen találóan mondja Aesopus, hogy hibákkal vagyunk megrakva és saját hibáink iránt elnézők szeretünk lenni. Saját hibáinkat mások kára nélkül azonban bátran hordhatjuk a hátulsó tarisznyában, de nem úgy az, kinek hibái esetleg egy egész város fennállását, közbiztonságát veszélyeztetik. Szívesen hajolunk meg a rendőrkapitány úr szakértelme előtt, melyet itt működése alatt elsajátíthatott, de a fenforgó esetben nem szakértelemről van szó, hanem érésről, mégpedig oly erélyről, mely nem aktákban nyilvánul, hanem melynek eredménye tettekben, a végrehajtásban keresendő. Abból vajmi kevés hasznunk van, ha a rendőrkapitány úr valakit pénzbüntetésben marasztal el, de annál nagyobb kárunk lehetett volna abból, hogy a szalma el nem hordatott. Hogy pedig az élő szalma meddig közelíthető meg, azt a rendőrkapitány úr csak azon esetben állíthatná, ha oly közel állott volna ahoz, mint az általa neheztelt hitünk írója. Azon állításunkat pedig, hogy a tűz kiütésekor a szalma tekintélyes része megmenthető lett volna, annál kevésbé cáfolhatja meg, mert akkor, midőn a helyszínére érkezett, már az egész szalmatelep lángban állott. Szerk. Isisiai Isi§iajisigiaii Hisrajisisjaili isisei ismei isisei Isise IsiseI IsisejH I Az 1889. évi párisi világkiállításon aranyéremmel 115 kitüntetve. A SZÉTRONCSOLÓ TORD-TRIPE kiirt patkányokat, egereket és vakondokat a házi állatok legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül. Ezen szer teljesen ment arzén, strychnin, phosphor vagy egyéb házi állatokra káros alkatrészekig től. — Egy csomag 50 kr. — Könnyű kezelés ! [a Biztos siker! Használati utasítás: patkányoknál nedves !Új kenyérszeletekre a por kis mennyiségben ráhintetik; vakondoknál a por hernyókkal vagy varatott hússal kevertetik. Kapható Beregvármegye részére: 1 .^Tjier ZEZárolyi kereskedésében | Beregszászban. fö1fGJöl51fgJnl51fgiBl51fgjQl51fgJ515nf61fBJBl51fBIil51|pnBrrglfBJBl51fBI5151fBJB151RH**************** &&&&&&&&&&& I* HST^GrST JsJtt mindennemű kárpitos- és asztalosbútorokban. Szállodai, fürdői és menyasszonyi kiállítások jutányosan elfogadtatnak és gyorsan eszközöltetnek. GLUCK LAZAR első magyar BUTORRAKTÁRA BEREGSZÁSZBAN namény-utcza 504. száma, és előszoba-berendezéseket; ágybetétek, vas I* I» * * * * * I» 1* Ajánlja jól berendezett nagybani és kicsinybeni bútor-raktárát, konyha bútorok, tükrök, gyermekkocsik, lószőr és tengerifa-matraczokat a legolcsóbb árakon. 33 bator- és l£árpitos-ja,'vrItáisol£ legjobban eszlsözoltetn els:. 8—12 Csomagolások felvétetnek. m ä ä, ai íVt wí ÜK A ÜK ÜK m ÜK iK Ä a Ä «I Ä ÜK Ä Ä Ä ÜK ÜK m Ä 1K ÜK flSk Ä Ä m ^ A ÜK ä Ä Ä ® ÜK A m a a a a a a a ÜK KT * * * * * BEREGSZÁSZ, .HALADÁS* KÖNYVNYOMDA, 1191.