Bereg, 1892. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-20 / 47. szám
47. szám. XVIII. évfolyam. B E R E Gr Beregszász, 1892. november 20. fődést egyre nagyobbá és bensőbbé tenni. Ha hozzátesszük még, hogy Beniczkyné regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a műveit közönség s adhatja kezébe serdült leányainak is, ezzel nem mondunk újat, csak Beniczkyné Bajza Lenke tiszta, fennkölt minőségének hódoltunk. — Beniczkyné regényeit a Singer és Wolfner Budapesti könyvkiadó czég adja ki igen díszes kiállítású füzetekben, Linek Lajos rajzaival. — Egy-egy négyéves füzet ára 25 kr. Minden két hétben egy füzet jelenik meg. A vállalatra, mint a füzet borítékján látjuk előfizetni is lehet és pedig 6 füzetre 1 frt 50 kr., 10 füzetre 2 frt 50 kr., 20 füzetre 5 frtjával. Előfizetés esetén bérmentve küldi a füzeteket a kiadóhivatal. Az első hivatalos szabadalmi katalógus megjelent. Az érdekelt körökben, főleg az iparvilágban általános és kellemes meglepetést szült a hivatalos szabadalmi katalógus megjelenése, melyet Bergl Sándor mérnök kezdeményezése folytán a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium adott ki. Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter hazafias éleslátásának és ressortjába tartozó magyar szabadalmazás-ügy iránt való meleg érdeklődésnek köszönhető e mű megjelenése, mely egy új haladó lépést jelez a magyar szabadalmazás terén, annyival is inkább, mert már hosszú évek sora óta ez az első rendszeresen kiadott hivatalos szabadalmi katalógus. Az 54 nyomtatott ívre terjedő mű felöleli az 1891. évben engedélyezett, érvényben tartott és érvénytelenné vált összes szabadalmakat és pedig tárgymutatóval és névjegyzékkel ellátva. E mű kiváló szolgálatokat van hivatva tenni az iparosoknak, iparvállalatoknak, ipartestületeknek, iparhatóságoknak és az ezekkel összeköttetésben álló összes köröknek, továbbá a jogvédőknek, akik már rég érezik egy ilyen mű hiányát, minthogy az magában foglalja mindazon adatokat, amelyek esetleges szabadalmi kihágások, egyáltalában szabadalmi peres esetekben mérvadók lehetnek. De sok érdekkel bírhat a katalógus a nagyközönségre nézve is, mert megismerteti az olvasót az emberi genialitás legfrissebb termékeivel, melyeket még sem a lexikonokban, sem más ismerettárakban fel nem lelhet. A hivatalos szabadalmi katalógus terjesztésével a m. kir. kereskedelmi minister a „Magyar Szabadalmi Közlönybe szaklap szerkesztőségét (Bergl Sándor mérnöki- és szabadalmi irodáját, II. Andrássy út 30.) bizta meg, mely a katalógust kizárólag a lap előfizetőinek ingyen adja, minthogy a mű a könyvkereskedésben forgalom kizárásával jelent meg és más után be sem szerezhető. Almanach. Az egyetemes Regénytár jól ismert Almanachja az év forgásának pontosságával jelent meg ismét a maga csinos, kedveltető külsejével és sokat ígérő tartalmával. Oly megszokott jelensége már ez az Almanach az irodalmi piacznak, hogy megjelenése semmi különös feltűnést sem kelt— és ez a legnagyobb bók, amit reá mondani lehet. Nem feltűnést keltő szokatlan, vagy ritka vendég, hanem szívesen látott és várt kedves ismerős köszönt be vele a házba, aki tovább fűzi a kellemes társalgást ott, ahol a legutóbbi alkalommal elhagyta s újabb élvezetes órákat igér és szerez azoknak, akik vele érintkeznek. Az idei Almanach szintén Mikszáth Kálmán szerkesztésében és elmésségtől duzzadó előszavával jelent meg. Nem kevesebb, mint a szerkesztőn kívül — tizenöt magyar író elbeszélése van benne megannyi eredeti, üde, friss termése az idei munkásságnak. Mint a korábbi években, ezúttal is régi és új nevek együttesen lépnek itt az olvasó közönség elé. Jókai Mór, Beniczkyné Bajza Lenke, Tóth Béla, Vadnay Károly sorakoznak egymás után, majd Szalóczy Bertalan, Lipcsey Ádám, Kozma Andor mutatják be magukat az Almanach közöségének, a vidám Rákosi Viktor mellett, a mély elméjű, merengő Justh Zsigmond, a sokat és méltán dicsért Herczeg Ferencz mellett a szerény, de magvas tehetségű Sebők Zsigmond kerül sorra, köztük a finom tollú Gyarmathy Zsigánéval, s végül Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor — oly díszes sorozata az Íróknak és oly magas színvonala az alkotásoknak, aminőt csakis az Almanach kötetei mutatnak fel széles ez országban. A változatosság a tárgyakban, a különféleség a stílusokban oly sajátságos és vonzó karaktert ad e kötetnek, amilyennel alig dicsekedhetik a könyvpiacznak bármely másik jelensége. Az egyes elbeszélések tartalmát vázolni annyi lenne mint elvenni az Almanach kiváló érdekességének egy részét — dicsérni pedig ezt a nagy sorszót így együttesen teljesen fölösleges volna. Megfejelnek ők magukért, pótolják, kiegészítik egymást, s az, amit együtt nyújtanak, a legszebb, legtökéletesebb ajándék az olvasóközönségnek, mely eddigelé is hálás elismeréssel fogadta szellemük nyilvánulásait. Az 1893-ik évi Almanach ép oly diadalmasan fogja megjárni évi pályafutását, mint előzői, és szintoly maradandó becsű darabja lesz a családi könyvtáraknak, mint amazok. Az Almanachot megnyitó naptári részhez ezúttal rövid és velős ismertetése is csatlakozik az új pénznek, mely a jövő évben már forgalomba jő. A díszes kötet ára 1 frt. A közszükséglet könyvéből, aminek az Athenaeum Kézi Lexikonét méltán elnevezhetjük immár a 27. és 28. füzetek is megjelentek, melyek az O betűig terjednek, úgy, hogy most már csak a PSZ ig terjedő anyag, összesen 13 füzet van hátra, hogy a teljes mű közkézre kerülhessen. Néhány hónap múlva mindenki, akinek magyar Lexikonra szüksége van — és ki ki képezne kivételt? — az Acsády által szerkesztett Athenaeum Kézi Lexikonét teljesen megszerezheti, még pedig, úgy értesülünk, hogy a könyvkereskedőknek módjukban lesz ezen munkát kedvező részletfizetési feltételek mellett is szállíthatni. A most megjelent füzetek az eddigiek mértékét minden tekintetben megütik. Czikkeik jeles irányuk, szabatosságuk, arányos beosztásuk, valamint alaposságuk által tűnnek ki. A füzeteket 2—2 melléklet díszíti. Minden füzet ára 30 kr. Az egész mű 40 füzetben, 2 kötetben jelenik meg és 1893. elején teljesen kapható lesz. Az első kötet már kötve is kapható 8 íztért. Megrendelhető minden könyvkereskedőnél, valamint a kiadóhivataltól (Budapest, Ferencziek tere 3.) mentáriusok felekezetéből Kolozsvárra érkezett és nagy egyezkedést, vagy vitatkozást követel. Kálmáncsehi hatását ez nem gyöngítette ; a „magyar vallást“ — mint a kálvinizmust már ekkor nevezték — népszerűvé tudta tenni különösen a székelyek között, Kálmáncsehi mellé sorakoztak : Szegedi Lajos krasznai, Fodor Balázs tordai, és Pekri János magyar lelkészek is. E közben a nemzet ügyében is fordulat állott be. Kálmáncsehi főpártfogója Petrovics Péter vezérlete alatt az erdélyi és tiszavidéki rendek lerázták a német igát s az 1556. november 25-iki országgyűlésen visszahívták Izabella királynét és fiát II. Jánost. Kálmáncsehi és társai megczáfolására most egy szebeni szász pap is felszólalt, Hitler Mátyás kit később szász püspökké választottak. Művének melyet a „Petrovics pártfogása alatt álló Kálmáncsehi és társai megczáfolására" irt „Elleboron" nevet adott (magyarul hunyor) melylyel az őrültséget szokás gyógyítani. Majd az 1557. január 13-án tartott nagyszebeni zsinaton a luteránusok a kálvinizmust elkárhoztatták. Most teljesnek látszott a Lutheránusok győzelme, annyival inkább, mert az 1557 június 1én tartott tordai országgyűlés, a róm. kath. vallással egyenjogusitá a lutherán vallást. Ezt követte a Kálmáncsehi Márton, Szegedi Lajos, Magyar történelmi tár 1890. foly. 174 lap. * Balog F. »Magyar prot. egyház tört. részletei« 42. lap. Kiss Áron »A XVI. századi ref. zsinatok végzései« 44. lap. Pekri Lörincz és Kolozsvári Krispus Bálint a több — megvetőleg — sakramentáriusoknak nevezett helvéthitvallásu lelki-tanitók ellen, egy újabb zsinat összehívása, Kolozsvárra. A kolozsvári zsinat meg is nyílt 1557. június 13-án Kálmáncsehit különösen is felszóllittatták a vitára , de ez betegsége miatt meg nem jelenhetett, hanem az egész ügyet tiszttársa Szegedi Lajosra bizta ez pedig egy maga nem akart a vitába bocsátkozni. Ennek következtében a túlbuzgó lutheránusok Kálmáncsehit betegség tettetőnek, Szegedit eretneknek kiáltották ; az úrvacsoráról kiadott hitvallásukban végre kijelentették, hogy a sakramentumokról a wittenbergi egyház értelmét tartják meg, magukat ahhoz szabják, és egyházukba semminemű új tant be nem vesznek; a sákramentáriusokat Isten egyháza tagjainak el nem ismerik, hanem kárhoztatják is a velök egy vallást követő atyafiak közzül kizárják. — E vallásttételt az alsó pannóniai és erdélyi mindkét nemzetbeli lelkipásztorok egyetértésének nevezték el, a Krisztus sákramentumi tanáról és 1558 ban nyomtatásban is kiadták. E zsinat Dávidot a magyar ajkú lutheránusok püspökévé tette Erdélyben; a másik eredménye pedig az lett, hogy a tordai ország 8 Balog F. »Magyar prot. egyh. tört. részletei« 63. lap. — »Consemus eloctrinae de sacramentis Chreisei postorum et ministrorum ecclésiárum in Infrioru Pannónia nationis et utrisque in Tata Transyalvánia. Conscriptus et rublicátus in Synodo Claudi apolicana et 1557.« gyűlés a sakramentáriusok (kálvinisták) felekezetét eltörölte. A vérszemet kapott lutheránusok 1558. május 1-je napján új vitát rendeztek az úrvacsora kérdésében, Tordán és újra győztek, Kálmáncsehiék felett de nem maga Kálmáncsehi felett, mert ez már ekkor a debreczeni temetőben porladozott. A vitában Dávid győzött, azonban sajátságos dolog történt: a győző Dávid önmaga beismerte, hogy nincs igaza, lemondott a kolozsvári lutheránius püspökségről. Majd királyi parancsot eszközölt Izabella királynőtől, hogy új vitát tartsanak az úrvacsora kérdésében Szász- Megyesen. A vitát megtartották 1558. augusztus 18-án. Dávid megkísértette a két felekezet kibékítését, de kísérlete hajótörést szenvedett, mert a szász világi rendek (talán nemzetiségi ellenszenvből is) megtiltották a zsinat tagjainak hogy „más tudományt az eddiginél be ne vegyenek, mert ők annak hirdetését szász egyházaikban meg nem engedik."10 Dávid most Mikiuse Péterrel s társaival Nagy- Váradon értekezik és nyolczadmagával írásba foglalja a kálvinista urvacsorai tudományt. Majd az elutasított kálvinisták 1558 november 2-án marosvásárhelyen szinatot tartottak és az „Urnák vacsorájáról való közönséges keresztyén vallást“ szerkesztették, melyet nyomtatásban is kiadtak.11 (Folyt. köv.) 9 Szilágyi S. „Erdélyország története“ I. k. 377. 1. 10 Kiss A. »A XVI. sz. ref. zsinatok végzései« 46. 1. 11 Ugyanott 48. lap. VX\\X\\V\\X.\\X,\\X\\^\\^\\X.\\X.\\X.\XV\\X\\X\\V\\V\\X\\V\\V\\^\\^\\V\\V\\V\\X.\\X.U\X\\^\\X.\\^\\X.\\X\\X\\X.\\X\\V\ Üzlet-kivonat Beregszász város piaczi-ár jegyzőkönyvéből. — 1892. november 16. — Á ru czi k k e k Ára írt | ki l legnehezebb métermázsánként7_ Búza [ közép . . * * »6 90 1 legkönnyebb * * • »6 80 Kétszeres . . . .5 90 Rozs ...........................0 50 Árpa ........................... ...,4 30 Zab................................ ... »4 40 Tengeri ...................... * » * »4 10 Borsó...........................— — Paszuly ...................... ... .,4 60 Lencse...........................6 40 Köleskása......................7 80 Burgonya . . . . . • • v kilogramm 1 30 Marhahús......................— 56 Disznóhus . . . . ... ff— 56 Szalonna...................... mmázsa 52— . ........................... . kilogramm— 64 Disznózsír . . . .— 68 Szesz 36 fokú . . . . liter— 90 Pálinka ...................... . • • ..— 42 764./1892. kik. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a beregszászi kir. járásbiróság 397/85 számú végzése által Lakatos Eszter beregszászi lakos végrehajtata javára Schönfeld Károly ellen 253 frt tőkekövetelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 558 frt 30 krra becsült házibútorok, vendéglői felszerelések stből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6393./1892. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Beregszászban alperes lakásán leendő eszközlésére 1892-ik évi deczember hó 5-ik napjának délutáni 1 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Beregszászban, 1892. évi november hó 15 napján. Lakatos József, kir. kir. végrehajtó.