Bereg, 1892. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 47. szám

47. szám. XVIII. évfolyam. B E R E Gr Beregszász, 1892. november 20. fődést egyre nagyobbá és bensőbbé tenni. Ha hozzátesszük még, hogy Beniczkyné regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a műveit közönség s adhatja kezébe serdült leá­nyainak is, ezzel nem mondunk újat, csak Be­­niczkyné Bajza Lenke tiszta, fennkölt minősé­gének hódoltunk. — Beniczkyné regényeit a Singer és Wolfner Budapesti könyvkiadó czég adja ki igen díszes kiállítású füzetekben, Linek Lajos rajzaival. — Egy-egy négy­éves füzet ára 25 kr. Minden két hétben egy füzet jele­nik meg. A vállalatra, mint a füzet borítékján látjuk előfizetni is lehet és pedig 6 füzetre 1 frt 50 kr., 10 füzetre 2 frt 50 kr., 20 füzetre 5 frtjával. Előfizetés esetén bérmentve küldi a füzeteket a kiadóhivatal. Az első hivatalos szabadalmi katalógus meg­jelent. Az érdekelt körökben, főleg az iparvilág­ban általános és kellemes meglepetést szült a hivatalos szabadalmi katalógus megjelenése, melyet Bergl Sándor mérnök kezdeményezése folytán a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium adott ki. Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter hazafias éleslátásának és ressortjába tartozó magyar szabadalmazás-ügy iránt való meleg érdeklődésnek köszönhető e mű megjele­nése, mely egy új haladó lépést jelez a magyar szabadalmazás terén, annyival is inkább, mert már hosszú évek sora óta ez az első rendsze­resen kiadott hivatalos szabadalmi katalógus. Az 54 nyomtatott ívre terjedő mű felöleli az 1891. évben engedélyezett, érvényben tartott és érvénytelenné vált összes szabadalmakat és pedig tárgymutatóval és névjegyzékkel ellátva. E mű kiváló szolgálatokat van hivatva tenni az iparosoknak, iparvállalatoknak, ipartestüle­teknek, iparhatóságoknak és az ezekkel össze­köttetésben álló összes köröknek, továbbá a jogvédőknek, akik már rég érezik egy ilyen mű hiányát, minthogy az magában foglalja mind­azon adatokat, amelyek esetleges szabadalmi kihágások, egyáltalában szabadalmi peres ese­tekben mérvadók lehetnek. De sok érdekkel bírhat a katalógus a nagy­közönségre nézve is, mert megismerteti az olvasót az emberi geni­­alitás legfrissebb termékeivel, melyeket még sem a lexikonokban, sem más ismerettárakban fel nem lelhet. A hivatalos szabadalmi kata­lógus terjesztésével a m. kir. kereskedelmi mi­nister a „Magyar Szabadalmi Közlönybe szak­lap szerkesztőségét (Bergl Sándor mérnöki- és szabadalmi irodáját, II. Andrássy út 30.) bizta meg, mely a katalógust kizárólag a lap előfize­tőinek ingyen adja, minthogy a mű a könyvke­­reskedésben­ forgalom kizárásával jelent meg és más után be sem szerezhető. Almanach. Az egyetemes Regénytár jól ismert Almanachja az év forgásának pon­tosságával jelent meg ismét a maga csinos, kedveltető külsejével és sokat ígérő tartalmával. Oly megszokott jelensége már ez az Almanach az irodalmi piacznak, hogy megjelenése semmi különös feltűnést sem kelt— és ez a legnagyobb bók, a­mit reá mondani lehet. Nem feltűnést keltő szokatlan, vagy ritka vendég, hanem szí­vesen látott és várt kedves ismerős köszönt be vele a házba, a­ki tovább fűzi a kellemes tár­salgást ott, a­hol a legutóbbi alkalommal el­hagyta s újabb élvezetes órákat igér és szerez azoknak, a­kik vele érintkeznek. Az idei Al­manach szintén Mikszáth Kálmán szerkesz­tésében és elmésségtől duzzadó előszavával jelent meg. Nem kevesebb, mint­­ a szerkesztőn kí­vül — tizenöt magyar író elbeszélése van benne megannyi eredeti, üde, friss termése az idei munkásságnak. Mint a korábbi években, ezúttal is régi és új nevek együttesen lépnek itt az olvasó közönség elé. Jókai Mór, Beniczkyné Bajza Lenke, Tóth Béla, Vadnay Károly sora­koznak egymás után, majd Szalóczy Bertalan, Lipcsey Ádám, Kozma Andor mutatják be ma­gukat az Almanach közöségének, a vidám Rá­kosi Viktor mellett, a mély elméjű, merengő Justh Zsigmond, a sokat és méltán dicsért Her­­czeg Ferencz mellett a szerény, de magvas te­­­­hetségű Sebők Zsigmond kerül sorra, köztük a finom tollú Gyarmathy Zsigánéval, s végül Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor — oly dí­szes sorozata az Íróknak és oly magas színvo­nala az alkotásoknak, a­minőt csakis az Alma­nach kötetei mutatnak fel széles ez országban. A változatosság a tárgyakban, a különféleség a stílusokban oly sajátságos és vonzó karaktert ad e kötetnek, a­milyennel alig dicsekedhetik a könyvpiacznak bármely másik jelensége. Az egyes elbeszélések tartalmát vázolni annyi lenne mint elvenni az Almanach kiváló érdekességé­nek egy részét — dicsérni pedig ezt a nagy sor­szót így együttesen teljesen fölösleges volna. Megfejelnek ők magukért, pótolják, kiegészítik egymást, s az, a­mit együtt nyújtanak, a leg­szebb, legtökéletesebb ajándék az olvasó­közön­ségnek, mely eddigelé is hálás elismeréssel fo­gadta szellemük nyilvánulásait. Az 1893-ik évi Almanach ép oly diadalmasan fogja megjárni évi pályafutását, mint előzői, és szintoly ma­radandó becsű darabja lesz a családi könyvtá­raknak, mint amazok. Az Almanachot megnyitó naptári részhez ezúttal rövid és velős ismerte­tése is csatlakozik az új pénznek, mely a jövő évben már forgalomba jő. A díszes kötet ára 1 frt. A közszükséglet könyvéből, aminek az Athe­naeum Kézi Lexikonét méltán elnevezhetjük im­már a 27. és 28. füzetek is megjelentek, melyek az O betűig terjednek, úgy, hogy most már csak a PSZ ig terjedő anyag, összesen 13 füzet van hátra, hogy a teljes mű közkézre kerülhessen. Néhány hónap múlva mindenki, a­kinek magyar Lexikonra szüksége van — és ki ki képezne kivételt? — az Acsády által szerkesztett Athe­naeum Kézi Lexikonét teljesen megszerezheti, még pedig, úgy értesülünk, hogy a könyvke­reskedőknek módjukban lesz ezen munkát ked­vező részletfizetési feltételek mellett is szállít­hatni.­­ A most megjelent füzetek az eddigiek mértékét minden tekintetben megütik. Czikkeik jeles irányuk, szabatosságuk, arányos beosztá­suk, valamint alaposságuk által tűnnek ki. A füzeteket 2—2 melléklet díszíti. Minden füzet ára 30 kr. Az egész mű 40 füzetben, 2 kötet­ben jelenik meg és 1893. elején teljesen kapható lesz. Az első kötet már kötve is kapható 8 íztért. Megrendelhető minden könyvkereskedő­nél, valamint a kiadóhivataltól (Budapest, Fe­­rencziek tere 3.) mentáriusok felekezetéből Kolozsvárra érkezett és nagy egyezkedést, vagy vitatkozást követel.­ Kálmáncsehi hatását ez nem gyöngítette ; a „magyar vallást“ — mint a kálvinizmust már ekkor nevezték — népszerűvé tudta tenni különö­sen a székelyek között, Kálmáncsehi mellé so­rakoztak : Szegedi Lajos krasznai, Fodor Balázs tordai, és Pekri János magyar lelkészek is. E közben a nemzet ügyében is fordulat állott be. Kálmáncsehi főpártfogója Petrovics Péter vezérlete alatt az erdélyi és tiszavidéki rendek lerázták a német igát s az 1556. no­vember 25-iki országgyűlésen vissza­hívták Iza­bella királynét és fiát II. Jánost.­ Kálmáncsehi és társai megczáfolására most egy szebeni szász pap is felszólalt, Hitler Mátyás kit később szász püspökké választottak. Művé­nek melyet a „Petrovics pártfogása alatt álló Kálmáncsehi és társai megczáfolására" irt „El­­leboron" nevet adott (magyarul hunyor) mely­­lyel az őrültséget szokás gyógyítani.­­ Majd az 1557. január 13-án tartott nagyszebeni zsina­ton a­ luteránusok a kálvinizmust elkárhoztatták.­ Most teljesnek látszott a Lutheránusok győzelme, annyival inkább, mert az 1557 jú­nius 1­én tartott tordai országgyűlés, a róm. kath. vallással egyenjogusitá a lutherán vallást. Ezt követte a Kálmáncsehi Márton, Szegedi Lajos,­­ Magyar történelmi tár 1890. foly. 174 lap. * Balog F. »Magyar prot. egyház tört. részletei« 42. lap.­­ Kiss Áron »A XVI. századi ref. zsinatok végzé­sei« 44. lap. Pekri Lörincz és Kolozsvári Krispus Bálint a több — megvetőleg — sakramentáriusoknak nevezett helvéthitvallásu lelki-tanitók ellen, egy újabb zsinat összehívása, Kolozsvárra. A kolozsvári zsinat meg is nyílt 1557. jú­nius 13-án Kálmáncsehit különösen is felszól­­littatták a vitára , de ez betegsége miatt meg nem jelenhetett, hanem az egész ügyet tiszt­társa Szegedi Lajosra bizta ez pedig egy maga nem akart a vitába bocsátkozni. Ennek követ­keztében a túlbuzgó lutheránusok Kálmáncsehit betegség tettetőnek, Szegedit eretneknek kiál­tották ; az úrvacsoráról kiadott hitvallásukban végre kijelentették, hogy a sakramentumokról a wittenbergi egyház értelmét tartják meg, ma­gukat ahhoz szabják, és egyházukba semminemű új tant be nem vesznek; a sákramentáriusokat Isten egyháza tagjainak el nem ismerik, hanem kárhoztatják is a velök egy vallást követő atya­fiak közzül kizárják. — E vallásttételt az alsó pannóniai és erdélyi mind­két nemzetbeli lelki­­pásztorok egyetértésének nevezték el, a Krisz­tus sákramentumi tanáról és 1558 ban nyomta­tásban is kiadták.­ E zsinat Dávidot a magyar ajkú lutherá­nusok püspökévé tette Erdélyben; a másik eredménye pedig az lett, hogy a tordai ország­ 8 Balog F. »Magyar prot. egyh. tört. részletei« 63. lap. — »Consemus eloctrinae de sacramentis Chreisei postorum et ministrorum ecclésiárum in Infrioru Pannó­nia nationis et utrisque in Tata Transyalvánia. Conscrip­­tus et rublicátus in Synodo Claudi apolicana et 1557.« gyűlés a sakramentáriusok (kálvinisták) feleke­­zetét eltörölte.­ A vérszemet kapott lutheránusok 1558. május 1-je napján új vitát rendeztek az úrva­csora kérdésében, Tordán és újra győztek, Kál­­máncsehiék felett de nem maga Kálmáncsehi fe­lett, mert ez már ekkor a debreczeni temetőben porladozott. A vitában Dávid győzött, azonban saját­ságos dolog történt: a győző­ Dávid önmaga beismerte, hogy nincs igaza, lemondott a kolozs­vári lutheránius püspökségről. Majd királyi pa­rancsot eszközölt Izabella királynőtől, hogy új vitát tartsanak az úrvacsora kérdésében Szász- Megyesen. A vitát megtartották 1558. augusztus 18-án. Dávid megkísértette a két felekezet ki­­békítését, de kísérlete hajótörést szenvedett, mert a szász világi rendek (talán nemzetiségi ellenszenvből is) megtiltották a zsinat tagjainak hogy „más tudományt az eddiginél be ne ve­gyenek, mert ők annak hirdetését szász egyhá­zaikban meg nem engedik."10 Dávid most Mikiuse Péterrel s társaival Nagy- Váradon értekezik és nyolczadmagával írásba foglalja a kálvinista urvacsorai tudományt. Majd az elutasított kálvinisták 1558 november 2-án maros­vásárhelyen szinatot tartottak és az „Urnák vacsorájáról való közönséges keresztyén val­lást“ szerkesztették, melyet nyomtatásban is kiadtak.11 (Folyt. köv.) 9 Szilágyi S. „Erdélyország története“ I. k. 377. 1. 10 Kiss A. »A XVI. sz. ref. zsinatok végzései« 46. 1. 11 Ugyanott 48. lap. VX\\X\\V\\X.\\X,\\X\\^\\^\\X.\\X.\\X.\XV\\X\\X\\V\\V\\X\\V\\V\\^\\^\\V\\V\\V\\X.\\X.U\X\\^\\X.\\^\\X.\\X\\X\\X.\\X\\V\ Üzlet-kivonat Beregszász város piaczi-ár jegyzőkönyvéből. — 1892. november 16. — Á r­u c­zi k k e k Ára írt | ki l legnehezebb métermázsánként7_ Búza [ közép . . * * »6 90 1 legkönnyebb * * • »6 80 Kétszeres . . . .5 90 Rozs ...........................0 50 Árpa ........................... ...­­,4 30 Zab................................ ... »4 40 Tengeri ...................... * » * »4 10 Borsó...........................— — Paszuly ...................... ... .,4 60 Lencse...........................6 40 Köleskása......................7 80 Burgonya . . . . . • • v kilogramm 1 30 Marhahús......................— 56 Disznóhus . . . . ... ff— 56 Szalonna...................... mmázsa 52— . ........................... . kilogramm— 64 Disznózsír . . . .— 68 Szesz 36 fokú . . . . liter— 90 Pálinka ...................... . • • ..— 42 764./1892. kik. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a beregszászi kir. járásbiróság 397/85 számú végzése által Lakatos Eszter bereg­szászi lakos végrehajtata javára Schönfeld Károly ellen 253 frt tőkekövetelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkal­mával bíróilag lefoglalt és 558 frt 30 krra be­csült házibútorok, vendéglői felszerelések stből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6393./1892. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Beregszászban alperes lakásán leendő eszközlé­sére 1892-ik évi deczember hó 5-ik napjának délutáni 1 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a ér­telmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Beregszászban, 1892. évi november hó 15 napján. Lakatos József, kir. kir. végrehajtó.

Next