Bereg, 1900. (27. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
9. szám. — XXVI. évfolyam. B E R E Or Beregszász, 1900. márczius 4. hatják a magas intéző körök, hogy itt, de általában a Kárpátokban, nem az az üdvösebb, hogy ezen különben is rengetegekből még vadabb vidéket kell létesíteni, de a letarolt erdőknek legelőkül való felhasználása által a népnek a megélhetését a marha tenyésztés által biztosítani kell. Vétkezném Isten, ember ellen, ha fel nem említeném a grófi uradalomnak az igyekezetét, hogy némikép e népet a végső nyomortól megmentse, de az utak hiánya miatt ő sem képes rajta segíteni, mert csakis e miatt 50000 korona deficittel a hátmegi vasgyárat és a bródi kohókban az üzemet beszüntette. Jelenleg faszénkészitése és Szolyvára való szállítása által, amilyen olyan keresetet nyújt a népnek, de micsoda kereset az, mikor egy fuvaros a „Borsogyilon“ keresztül iszonyú uton menve 3 nap s 1 éjszaka 3—4 koronát alig képes bedolgozni, — élete veszélyeztetése mellett ! De legalább ezen kereset is állandó volna ! Csak hogy sokszor, nem tudni mi okból, hónapokon keresztül ezen üzem is be van szüntetve és a nép minden kereset nélkül teng . Ami bizonyára azt mutatja, hogy az uradalomnak sincs valami nagy haszna ezen üzemből. Ezen okok vezéreltek engem, hogy felhívjam az intéző körök figyelmét, hogy gondoljanak e néppel ; figyeljék meg a fenti kérésemet és általam e szegény, de jó nép esedezését, hogy mi módon és mily könnyű szerével volna segítve e népen,.............ha azt akarjuk elérni, hogy e nép végső nyomorra, avagy legjobb esetben a kivándorlásra ne legyen kárhoztatva, hisz e baj már e népben is felébredt, ezt legjobban beigazolhatják a szolgabíróhivatalok, hogy legújabban hány s hány ember jelentkezett az útlevél kieszközlésére, esetleg csak munkakönyv leírásáért, hogy avval tovább állhassanak .... és nem kell e vidékről csak néhánynak a boldogulása Amerikában, hogy aztán tömegesen megkezdjék a vándorlást, ha a fenti módon nem lesz segítve a sorsukon . . . . Végre azon probléma előtt állok meg, honnan vegye a szegény kárpátalji ruthén nép a rengeteg pénzt, hogy a földmegváltás megvalósítható legyen ? Erre a feleletem azon erős remény, hogy a nagyméltóságú minisztérium, mely számos kegyeivel tényleg bebizonyította, hogy e népet a végenyészettől megmenteni óhajtja, el nem fog zárkózni esetleg 2—600,000 korona kölcsön adása által e népen segiteni, mely pénz ily biztos alapra a postatakarékokból 3°/o-ra 20—40 évi részlet törlesztés mellett könnyen kieszközölhető volna és ezen kegy által a Kárpátok-alján lakó ruthén ajkú magyar nép hosszú, nagyon hosszú időre a nyomortól és kivándorlástól megóvható lenne, így elérhetnek azon czól, hogy a nép elegendő területekhez jutva, azokat gondozza, esetleg azoknak a bokroktól való tisztítására, vízmostó helyek betömésére, mohos-terméketlen helyek boronálására szükség esetén karhatalommal is kényszeríthető volna, de a jelenlegi drága bérleteken e javításokat az éhező, primitív szükségletek beszerzésével küzdő néptől komolyan senki sem kívánhatjavett férfi és hogy az ártatlan leány végtelen szerelemre gyuladt iránta. Nem is iparkodott ezen szerelmét kedvese előtt elrejteni. Most csak az a kérdés, hogy Rezegi Károly is szereti-e Ilkát ? Nemsokára meg fogjuk látni. Térjünk vissza oda, ahol elbeszélésünket megszakítottuk. Rezegi Károly udvariasan meghajolt a hölgyek előtt. — Károlyom ! — Oh, de boldog vagyok, hogy láthatom valahára — szólt édes gerjedelemmel szivében Ilka és kezét nyújtotta kedvesének. Károly megcsókolta a piciny kezet, mialatt szemei Vilmára voltak függesztve. Találkozott tekintete a Vilmáéval és e tekintetre Vilma, mintha villanyütés érte volna, lesütötte szemeit és megrázkódott. Károly ajkai körül, amint azt látta, könnyű mosoly siklott végig. Mindez egy pillanat alatt történt, úgy, hogy a legnagyobb szerelem kifejezését olvashatta Ilka azokból a szemekből, melyek az előtt Vilmára lövedék égető sugaraikat. — Jöjjön, Károly — mondá Ilka édesen és maga után vonta őt. — Üljön ide mellém s mondjon valami szépet. — Szeretem ! — felesé Károly tüzes tekintet kíséretében. — Oh, ez a legszebb ! — válaszolá a boldogságtól kipirultan Ilka és kedvese felé hajolva, suttogva folytatá. Csak igy lehet reményünk, hogy egy évtized múlva a Kárpátok-alján lakó ruthén népünk a marha tenyésztés által jobb módhoz jutva, a mostani szegénységéből fölemelkedve, mint igazi vallásos népnek újból megnyílnék áldozatkészsége és őseinek példájára az ősrégi iskolák és fatemplomocskák helyett Isten dicsőségére és a művelődés fejlesztésére kolosszális épületeket emelne. Adja a jóságos és mindenható Isten, hogy úgy legyen ! 1 ! Nagy-Ábránkon, 1900. évi február hó 12-én. miszticzei Zékány János, nagy-ábránkai gr. szerz. kath. lelkész. Esküdt bírósági a beregszászi kir. törvényszéknél. Az 1900. évi márczius hó 12-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra kisorsolt esküdtek szolgálati lajstroma. I. Főlajstrom: Szél Kálmán dr. városi tiszti orvos Munkács, Komka Ervin uradalmi igazgató Munkács, Meliorisz Miklós földbirtokos B.-V.Ardó, Boros András hegyközségi biró Ungvár, Koós Albert ügyvéd N.-Szőllős, Jäger Bertalan nyomda tulajdonos Ungvár, Spitzer Sándor dr. ügyvéd Ungvár, Horváth Ignácz bútorgyári igazgató Ungvár, Mocsáry Géza ügyvéd, v. tiszti ügyész Ungvár, ifj. Vass János kereskedő T.-Újlak, Groszman Péter kereskedő Ungvár, Nagy Lajos földbirtokos Borzsova, Kis Mihály háztulajdonos Ungvár, Czeiner Nándor uradalmi főtiszttartó Beregszász, Gönczy István földbirtokos Csap, Szeles Károly ügyvéd Beregszász, Durcsák Dezső kórházi gondnok Ungvár, Ferenczy Lajos ügyvéd Munkács, Belényessy András dr. ügyvéd Beregszász, Perényi János báró földbirtokos N.-Szőllős, Bacskay Sámuel ref. lelkész Csap, Molnár Mór dr. ügyvéd Ungvár, Vojenszky Kálmán dr. ügyvéd N.-Szőllős, Csics Imre gyógyszerész N.-Szőllős, Ferenczy József fodrász Ungvár, Dobró József építőmester Ungvár, Glück Jakab gőzfürdő tulajdonos Ungvár, Varga Lajos vendéglős Nagy-Szőllős, Török Gyula gyógyszerész Beregszász, Rósner Adolf vállalkozó Nagy- Szőllős. II. Helyettes lajstrom. Hauser Gyula kereskedő, Ekkel György ügyvéd, Gönczy Sándor ny. tszéki biró, ifj. Lukovits Antal földmives, Gáthy Gedeon földmives, Szarka László dr. orvos, ifj. Debreczeny Mihály földmives, id. Almássy Sándor ref. kántor, Wohlmuth József mérnök, ifj. Dancs Lajos földmives. (Beregszász.) V -V -V - vww V\\\\V\\\\\\\V\\\\\V.\V\\\'.V',V\V.V Y\NW'V\V.'.\ . .V \. \- .W V.W V. x X vw ánya, Don Caesar de Basan, Eszter, operettek. Coulisset úr, Asszonyok a kaszárnyában, Napoleon öcsém, Aranykakas, vígjátékok. Keresd a szived, Aranylakodalom, Egy katona története, színművek: Jávor Margit, Az ördög mátkája, Dobó Katicza, népszínművek. Társulati névsor: Szalai Vilma Operette s népszínmű énekesnő, Thuri Mariska, Operette s népszínmű énekesnő, Molnár Bella, naiva és énekesnő, Rápolthy Katinka, fiatal hősnő és szende, Szelényi Emilia comica, Bárdyné Anna,, anyaszínésznő, Sz. Szelényi Ilona, Aradiné Mari, Nagy Gizike, Kovács Ilona, Daczó Vilma színésznők és karnők, Bárdy Lajos, jellemszínész, Dombay Mihály, bonvivánt, Erdőssy Károly, hős szerelmes, Fábián László, apaszínész, Kunhegyi Milós, kedélyes apa, Juhász Pál, comicus és buffo, Igmándi Ferencz, comicus, Viola József, baritonista, Szabó Pál, tenorista, Arnyay Károly, Fehér Vilmos, Nagy Dezső, Aradi Kálmán segédszínészek és kardalosok, Mártonfalvi Pál, karnagy, Heinrich József, zenekari igazgató, 7 zenész, Nagy József, szertáros. Műszaki személyzet. Bérlethirdetés 12 előadásra : I. rendű hely húsz (20) korona (tíz forint), II. rendű hely 16 korona (8 forint). A bérletet Fábián László társulati titkár gyűjti. Tisztelettel Kunhegyi Miklós az „Északkeleti szövetkezet“ igazgatója Előleges színházi jelentés. Jelentem tisztelettel a né közönségnek, hogy teljesen szervezett színtársulatommal, saját zenekarommal a színházi teremben, rövid idényemet legközelebb megkezdem. Műsor: Sulamith, opera. Cziterás, Pepita, Gésák, Rika, Panchon asszony le— Én még szebben fejezem ki ezt : szeretlek ! Boldog az a férfiú, aki imádottja ajkairól e vallomást hallhatja. Károly lázasan ölelte magához az angyali teremtést és ajkait hevesen megcsókolta. Szerelem és képmutatás egyesült e csókban ! És e jelenetet Vilmának végig kellett néznie. Nem hagyhatta el a szobát, mert hisz az ő védelme alatt találkozhatott csakis barátnője kedvesével. Pedig lelke majd megszakadt a fájdalomtól és szemeit elborították a könycseppek. Eszébe jutott rideg sorsa , nem volt szabad szeretnie barátnőjének a kedvesét ! Szegény leány! Te talán mégis boldogabb vagy annál, akinek ajkain ott égnek még a lángoló csókok , mert téged nem csalnak meg, mint ezt ? ! E percben a belső termekből élénk csengetés hallatszott. Ilka grófnő összerezzent. — Ez atyám — mondá. A másik percben egy inas nyitott be a szobába. — A gróf úr hivatja ő nagyságát — jelentés távozott. — Mennem kell, Isten veled, Károlyom ! — búcsúzott sietve Ilka grófnő. Még egyszer megölelték egymást és ajkaik összeforrtak ez utolsó csókban. Ilka grófnő erre eltűnt és Vilma Károlylyal maradt. A Budapestre szóló levelezéseket gyakran a hiányos czimzés miatt nem lehet a kellő gyorsasággal kézbesíteni, mert a czimiratban a feladók többnyire csak az utczát és házszámot, sőt gyakran még ezeket sem tüntetik ki, holott ha ezeken kívül különösen a közigazgatási kerület és lehetőleg az emelet és ajtó számát is feljegyeznék, a levelek kézbesítését gyorsítanák és megkönynyítenék. A mozgópostas alkalmazottak ugyanis a Budapestre szóló összes levelezéseket már útközben közigazgatási kerületek szerint rendezik oly czélból, hogy a kézbesítéssel foglalkozó Budapest 1. (Vár) 2. (Víziváros), 3. (Ó-Buda), 10. (Kőbánya), és 56 (Angyalföld), sz. hivatalok és a főposta a rendezett leveleket a közigazgatási kerületeken belül alakított levélhordói járások szerint gyorsan szétoszthassa. Ha a levelek czímzése hiányos, az utazó postai alkalmazottak, nemkülönben a kézbesítő postahivatalok feladatukat oly gyorsan megoldani nem képesek és e miatt a levelek kézbesítése — főleg kevésbé ismert czimnél — sok esetben késedelmet szenved. Különös fontosággal bír a helyes czimzés már azon oknál fogva is, mert újabban az V. és VI. kerületek kültelkeire (Angyalföldre), szóló leveleket többé nem a főpostahivatal, hanem a külső váczi út 100. b. sz. házban levő Budapest 56. sz. posta és távirdahivatal kézbesíti. Felkérem tehát a t. közönséget, hogy saját érdekében a levelezések gyorsabb kézbesítése és Válságos pllanat volt ez. Vilma nem merte felemelni szemeit, Károly pedig szenvedélyesen tekintett rá, de ajkai sokáig nem tudtak szólani. — Vilma ! — szólt néhány perc után Károly, megfogva a szegény varrónő kezét. — Ön tudja vagy sejti, hogy én Ilka grófnőt csak mint barátnőmet szeretem. — Igazán ? — kérdi önfeledten Vilma, azonban hirtelen leküzdő felindulását. — Én önt szeretem, Vilma ! — folytatá tovább Károly olvadozóan. — Oh, hallgasson és hagyjon el! — könyörgött a fiatal leány, pedig szive kéjes mámorban úszott. — Meg kell hallgatnia, Vilma, — mondá szilárd elhatározással Károly, — ki tudja, mikor kínálkozik még egy ilyen alkalom. Szeretem önt s nélküle nem élhetek. Jöjjön s távozzék el velem e helyről, ahol egymással szemben képmutató szerepet kell játszanunk. Jöjjön, hogy boldogok legyünk ! Vilma nagy lelki felindulással hallgatta e szavakat. Már már önfeledten akart keblére borulni a férfiúnak, kit egész lelkével szeretett, de akkor Ilka kedves arcát látta szemei előtt, a ki őt, a szegény leányt, barátságával tisztelé meg. Nem, nem lehet a barátságot annyira kijátszani tépelődött önmagával és elnyomva előtörő érzelmeit, hidegen válaszolt: Távozzék ! Kérelem a t. közönséghez.