Görög katholikus szemle, 1900. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)
1899-12-24 / Mutatvány szám
of U&c&ar, 1899. deczember 24. Mutatva nys zárru xyo ______________,six [E,1------------------------------ig] SZERKESZTŐSÉGI IRODA: Ungvár, Nagy-utcza 21. szám. KIADÓHIVATAL: I A „Szent Bazil-Társulat" könyvnyomdája Ui várt, (a várban.) 1 ----------------------------«B Első évfolyam. ( Xia___________________six i-------------------------------t|e! ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Fél évre.................4 kor. Negyedévre .... 2 kor. Társulati tagoknak és kántor-tanítóknak egész évre ... 4 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetmények s az előfizetési díjak a kiadóhivatal czimére küldendők. B ....................... .51 ?flg erk A0» eo-'stiei.a.zi, T^isr-cra-^ri es hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Bivasomnastoz ! A mindenható Isten segítségével s társulatp buzgó tagjainak támogatásával indítjuk meg e lapot S midőn annak mutatványszámát olvasónk kezébe adjuk, érezzük azt a nagy felelőssége , melyet ezzel magunkra vállaltunk. Felelősség terhel minket e lapért nemcsak annak szellemi iránya, irodalmi színvonala, vallásos és hazafas éiülete, hanem mindazon jóindulatú törekvés tekintében is, melyet általa elérni akarunk. Jól tudjuk azt, hogy nehéz és fáradságos munkához fogtunk, midőn e lapot megindítottuk, de bátorít minket ama tudat, hogy e működésünk ártal mi is egy parányi porszemmel hozzájárulnik a keresztény katholikus eszmék terjeszté ezzel kapcsolatban édes magyar hazánkok előmozdításához. Mert hát tulajdonképen mit akarunk mi? Mi a Kárpátok bérczei s azok alján lakó, nyomorral küzdő, de vallásos és hamagyar és ruthén ajkú népünk szellemi löhaladását akarjuk, hogy ennek birtokába jutva, anyagi nyomasztó helyzetén is könynyebben tudj . ,enteni. Szellemileg felvilágosítani azonban népet csak nevelés, művelés által lehet; ez tehát újból szerveztük a Szent Bazilról ■t irodalmi társulatot, mely még a 60-as évek elején lett e czélból megalakítva, hogy igy a társulati szellem s együttérzés által a nagy munka, melyet czélul tűztünk ki magunknak, a társulati tagok tömörülése által könnyebbé váljék Azonban, hogy ezen, az egész magyar nemzet legközelebbről érdeklő működésünkről ne csak maga a társulat, hanem azok is, kik társulatunkhoz nem tartoznak, tudomást szerezzenek lássák azt, hogy mi őszinte és tiszta szándékkal inkálkodunk a haza javára, megindítottuk e lapot, melyből, mintegy nyitott könyvből mindenki megtudhat a működésünk körét. Ezzel egyúttal azt is akarjuk elérni, hogy mindazok, kik a mi nézetünket támogatják és helyeslik, sorkozanak a mi zászlónk alá s törekvéseikkel mozdják elő e valóban hazafias szent czélt. Midőn azonban e czélunkat így röviden kijelöltük, egyben kijelöljük az eszközöket is, melyek segítségével kitűzött czélunkat elérni óhajtjuk. Lapunk legelső és legerősebb eszköze : keresztény katholikus vallásunkban rejlik, ezt védeni, támogatni és terjeszteni, hivatásunkból eredő lelkesedéssel és kitartással fogjuk. A második eszköz, mely lapunk czéljának előmozdításánál vezérel, a magyar haza szeretete, ezt ápolni, s lapunk minden sora által az olvasó szivébe becsepegtetni és ott megszilárditani lesz hivatásunk egyik legszebb feladata, melynek teljes erőnkből s szivünk legbensőbb érzelmével igyekezni fogunk megfelelni. A harmadik eszköz czélunk elérésénél, a felséges Trón iránti törhetlen ragaszkodás, dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk iránti hűségünk, melyet mint szent hagyományt megőrizni s azt az utódoknak örökségül hagyni legfőbb törekvésünk lesz. A negyedik eszköz: a keresztényi szeretet, melynek átható melegével karoljuk fel szegény sorsüldözte népünk szellemi s anyagi jólétének fejlesztését. Mert ez a tér az, mely társulatunk czélját s hivatását kiválóan veszi igénybe. Társulatunk újjászervezése óta már eulig is sokat tett. fine ruthén nyelven néplapot adott a népnek s hogy szellemi táplálékát olcsón, esetleg ingyen megkaphassa, könyvnyomdát vásárolt s ezt kellőleg berendezte. Az ungvári tanítóképző intézet internátusa számára topo forinttal egy alapitványt tett le, hogy annak kamataiból egy képezdész ellátást kaphasson. Népiskoláink részére ABC könyvet adott ki s még több, részint bírálat alatt álló, részint pedig nyomatást váró munka, igy nevezetesen egy nagy, a világirodalomban páratlanul álló magyar-orosz szótár kiadása van előjegyezve. A mi lapunk béltartalmát illeti, azt irodalmi színvonalon fenntartani egyik legfőbb törekvésünk lesz. Közölni fogunk egyházi, tanügyi és népnevelési czikkeket, foglalkozni fogunk népünk belügyeivel jelesül: népünk anyagi és gazdálkodási viszonyainak javításával, — mértékletességi egyletek felállításával,— imaegyletek terjesztésével, községi olvasókörök szervezésével. Továbbá foglalkozni fogunk lelkészeink, kántortanítóink, özvegyeink s árváink ügyeivel. Közölni fogunk erkölcsös irányú tárczaczikkeket s mint hetilap, lapunk a lefolyt hétnek egyházmegyei, helyi és vidéki újdonságait a legnagyobb pontossággal és megbízható alapon közölni fogja. Különös gondot fogunk fordítani a szerkesztői üzenetekre, hogy mindazok, kik hozzánk fordulnak tanácsért, vagy bármilyen sürgős ügy teljesítéséért, e rovat alatt kapjanak rövid és megbízható választ. E tekintetben főképen vidéki olvasóink érdekeit fogjuk szem előtt tartani, hogy t. i. oly ügyben, amit mi is elvégezhetünk itt a központban, ne kelljen ide fáradniok és sok esetben költséges és fölösleges utazást tenniök. Szóval azon fogunk igyekezni, hogy lapunkat és olvasóközönségét a benső kapocs, a bizalom és szeretet fűzze össze, mit ha elérünk, fáradalmaink ezzel dúsan lesznek jutalmazva. Mert minket lapunk megindítására sem magán haszon, sem politikai vagy más egyéb érdekek nem vezetnek, hanem csupán csak a közügy szolgálata minden érdek nélkül! Midőn tehát ezen önzetlen törekvéseinket a közügy oltárára felajánljuk, egyúttal kérjük tulvdlsaink rtxigviíCCán támogatását. A szerkesztőség. A „GÖRÖG KATH. SZEMLE“ TÁRCZÁJA. -K*X- -K»>n^fr •?-<»>{--KtX- -K+X- -K+x-ijji- K+X-xy*A Mikulás. lily szívesen látott vendég gyermeknél, felnőttnél . . .i.mi! Szent Miklós napjának közeledtével megeleenedik a gyermekszoba a Mikulás jöttének előre vetett árnyától. Kíváncsiság, érdeklődés mindenfelé. Mikor jön a Mikulás? Mit hoz a Mikulás? Milyen az a Mikulás? Sz. Miklós napjának előestéjén tetőpontra hág a gyermeki nép kíváncsisága és érdeklődése, izgatottan keresik föl ágyaikáikat, miután Czipőiket jól kitakarítva sorba rakjál az ajtó elé. Az imádságra is alig tudnak oda ágyéi. Egyre az fúrja fejecskéiket, mit is hoz a Mikulás : Czukrot, kalácsot, játékot, bonbócot vagy vesszőt! ? Álmukban is csak a kettőt látják ! Fölébredve van beszaladás a czipőkhöz. S nagy az öröm, ha csakegy,mn czukor és játék kerül ki a czipőkből, de nem csekély a riadalom, ha egy árva vesszőn kívül, mit sem ad a czipő. Nem egy helyen, nem csak a kicsinyek czipői kerülnek az ajtó elé, de nagy czipők is ott helyezkednek el, ott várva a jóságos Mikulás ajándékát, ki rendesen éjjel, mikor már mindenki alszik, szokta belecserni ajándékait. De nem mindenütt jár egyformán a vás. Egyes vidékeken nem éjjel látatlanul jön, de peste vagy nappal, hosszú, földig érő papi csuhában, érő fehér szakállal. Megnézi a gyermekeket, a jókat ácséri, megajándékozza, a rosszakat megfeddi, megbünteti és nem egyszer, csak az apa vagy a mama bírja megmenteni a csintalan lurkót attól, hogy a Mikulás vagy az ő kísérője magával ne vigye ! E szokások idestova nálunk is honosak ! Nem érdektelen tehát azokat közelebbről megtekintenünk. A Mikulás tagadhatlanul összefügg myrai szent Miklós püspök ünnepével. Sz. Miklós püspök bőkezűsége, melynél fogva szegény, árva, özvegy és ügyefogyott ő benne atyára, s ő nála készséges segélyre talált mindenkor, lehetett indító oka annak a szép szokásnak, mely a Mikulás alapvonása, hogy a gyermekeknek ajándékokat adjanak. Ezt mutatja az idő, amikor a Mikulás jön, mert ez decz. 6. Sz. Miklós püspök ünnep napja. Ezt mutatja a Mikulás neve, mely Miklós névből ered s annak valószínűleg szláv kicsinyítője. Ezt mutatja a Mikulás egyénisége, megjelenése a papi öltönyök, hosszú ősz szakái, a jók jutalmazása és a rosszak büntetése. Jóllehet azonban ekként a Mikulás összefügg a myrai sz. Miklós püspökkel, még sem lehet eredetét egyedül sz. Miklós oly népszerű, elterjedt és nagy tiszteletéből lehoznunk. Sz. Miklós a legnépszerűbb szentek egyike, kinek tisztelete minden nép és nemzetnél föltalálható. A Mikulás pedig csak pár nép és nemzetnél fordul elő. Németországban, Ausztriában van a Mikulás virágában, hazánkban is még elég gyakori és elvétveakadunk reá Francziaországban. Míg a többi keresztény népeknél úgy keleten mint nyugaton, a Mikulásról mit sem tudnak. E tény már önmagában is elég, hogy a Mikulás német eredetét fölismerjük és hazáját Németo Iországban keressük. Megerősíti e nézetet még más is. Németországban a Mikulás mindenütt honos és a mellett nem mindenütt egyformán, de némi eltérésekkel látjuk ezt szerepelni. Németországban a Mikulás honos egyaránt úgy a katholikusoknál, mint pedig a protestánsoknál. Ki tagadhatná ezek folytán a Mikulás német eredetét ? ! Eredetét pedig a régi germánok téli napfordulási ünnepéből nyerhette, melyet ők Woddan tiszteletére egy hónapon át deczember 6-tól január hó 6-ig tartottak. A pogány ünnep és ünnepi szokások ellensúlyozása lehetett, a keresztény vallás fölvétele után úgy Mikulás, mint pedig a karácsonykor szokásos megajándékozása a gyermekeknek. Már a tizenharmadik századból fennmaradt egy latin alkalmi ünnepi játék Sz. Miklós püspök tiszteletére, melyet későbbi időben több más követ. Alkalmas összekötő kapocs ez Sz. Miklós ünnepe, a régi germán téli napfordulási ünnepségek és a Mikulás között. A Sz. Miklós ünnepre írt játék komolyabb mulatozás, míg a Mikulás közönséges népmulatságot és gyermekünnepet alkotott. Ami illeti azon külső módot, amelylyel a Mikulás, mint gyermekünnep megjelen, nem egy eltéréssel találkozunk. Francziaországban Sz. Miklós ünnepén pár vidéken az iskolás gyermekeknek szünetjök van .dinai és maruti kerületekben azon zokás hív is, hogy Sz MuUDo ■ ünnepén a gyermekek egy kisebb gyermekkel maguk lelőtt avagy egy püspökként fölölöztetett bábbal járkálnak kéregetni adományokat. A Mikulás hazájában, Németországban bir a legtöbb változattal. A század alkonyán. »Minden órában meghalunk és átváltozunk — írja Sz. Jeromos Heliodornak — s mégis úgy élünk, mintha halhatatlanok volnánk. — Még azon időt is, mit tollba mondásra fordítok, életem napjaiból kell kiszakítanom. — Mi gyakran írunk egymásnak, kedves Heliodor, leveleink átkelnek a tengereken s a mint a hajó tova siklik, úgy folyik el életünk is: minden hullám egy pillanatot ragad magával.« Minden elmúlik, átváltozik, semmi sem tartós, semmi sem állandó e földön, csak az Isten örök s változatlan.— Mielőtt a hegyek lettek — mondja a királyi zsoltáros — vagy a föld alkottatott és a világ, — öröktől fogva és örökké