Görög katholikus szemle, 1904. július-december (5. évfolyam, 28-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

1904. július hó 10. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE intézetünk gyarapodásához, tetemesebb összegű más pénz­intézetektől nyert kölcsöneik után pedig papi állásukból nyert jövedelmeik egy részével idegen, érdekeinket nem istápoló pénzintézetet gyarapitottak, — addig most, ha a váltórendszer melletti gyü­mölcsöztetés kimondatik és ha a váltóbiráló főt. szentszék nem fog akadályokat gör­díteni, talán a papok mindegyike másuak­ tartozását itten convertálhatván — saját pénzintézetünket, melyet atyáink és a mi összerakott filléreink létesítettek és a mely pénzintézet kizárólag a mi hazafias, de vallásos jellegű érdekeinket istápolja, fogja gyarapitttatni s ezzel a haza­fias érzület és a vallásosság terén másoknak előnyt nem nyújtó ősi egyházmegyénk érdekeit előbbre vinni. Mind­ezekből kifolyólag a kerület ez eszmét újból melegen üdvözli és az eszme megtestesülését fiúi hódolattal ké­relmezi. 12. Foglalkozott a kerület — gyűlésén — a hegy­vidéki kirendeltség hatévi működéséről szóló jelentéssel is. Határozat: Teljes tudatában van annak a kerület, hogy e hat évi időköz mindazokon a helyeken, hová ez áldásos actió működése csak kiterjedt, régi és undok sebek ki­metszé­sét, a nép sorsának alapjában való megjavítását jelenti. Hálával is van eltelve úgy a nagyméltóságu magas kor­mány, mint a kirendeltség közvetlen vezetői iránt, kik nem kímélve fáradtságot — ott vannak anyagi és er­kölcsi támogatásukkal mindenütt, hol bajok orvoslásáról van szó. A kirendeltség mostani szervezetében egyet azonban még szükségesnek tart a kerület és ez az, hogy a kirendeltség mellett szervezett véleményező bizottság­ban a nép bajainak közvetlen szemlélői, a vidéki papság közül többen legyenek. És ép ezért hódolattal esedezik megyés püspökünk Őnagyméltósága előtt, kegyeskednék kieszközölni, hogy e bizottságba az egyes vármegyei fő­espereseken kívül —­ vármegyénként Őexcellenciája aján­latára legalább még 2—2 és pedig a megye más-más részéről behívott, rendes tagsági joggal biró falusi lelkész is legyen beválasztva, hogy így a bajokat közvetlen for­rásból ismerő lelkész nyíltan és őszintén állhasson elő a bajok feltárásával és esetleg azok tanálhatásának mó­dozatait is előterjeszthesse. Az ezen irányban való ke­gyes közbenjárásért — népünk érdekében — hódolattal esedezik a kerületi papság Nagyméltóságu Főpászto­runk előtt. E kivonatok hiteléül: Stefán Emil, kör.­jegyző. EGYHÁZI HÍREK. Nyugdíjazás. Puza Sándor sárospataki főesperes, c. prépost, lelkész saját kérelmére 5t évi buzgó s lelkiismeretes működése után nyugdíjba helyeztetett. Lelkészi kinevezés. Fenczik Nikon sárospataki kisegítő administrator Sárospatakra lelkészül nevez­tetett ki. Templom megáldás. F. hó 8-án magasztos ünne­pélye volt az ajaki gk. egyháznak , ugyanis ezen napon áldotta meg — Püspök urunk Őexcellentiájának magas megbízása folytán az ottani kivül-belül renovált tem­plomot — nagys. és fz. Lengyel Endre hajdú-dorogi püsp. külhelynök és prépost, ki a megáldást és a sz. misét Orosz Pál helybeli lelkész és Szócska János bács­­aranyosi gk. lelkész segédletével végezte nagy néptömeg jelenlétében. Igazán szép volt, hogy nemcsak a lelkészet jelentősebb filiálisaiból, de Thassről és a bács­aranyosi szomszéd parochiából is a permetező eső dacára is pro­­cessiókban nagy számban jelentek meg a buzgó hívők. Az alkalmi sz. beszédet a helybeli esp.-lelkész tartotta, szépen értekezve a templom nagy fontosságáról, meg­köszönve a hívők áldozatkészségét s a nagys. és ft. püsp. Vicarius ur eljövetelét.­­ Az amboni ima után pedig apostoli­lag lendületes beszédben maga a prépost-vicarius is szólott a néphez, meleg hévvel emelve ki a templom­nak Istenhez való méltó voltát. Kifejezte a Püspök ur Őexcellentiájának a helybeli lelkész iránti magas elisme­rését s azt, hogy a püspöki áldást is — megbízatás folytán — kiosztja a buzgó hitközségnek. A templomi ünnepély után a helybeli lelkész házában dús ebéd kö­vetkezett. Valóban elismerés illeti Orosz Pál ajaki esp. lelkészt, hogy ezen legutóbb 1854-ben épült, de elha­nyagolt templomot a nép szegénysége dacára is most Istenhez méltó és megfelelő ékes mezbe öltöztető ! TANÜGY. Jelentés a k.-tanitói fi- és leányárvák felvé­teleiről. Kötelességemnek tartom, hogy az egyházm. kán­­tor-tanitó urakat a mostani konkursuális szentszéki ülé­sen eszközölt k.-tanitói fi- és leányárvák felvételéről rövid jelentést tegyek közzé. 1. A­mi a fiárvákat illeti, ezek részére 17 ingye­nes hely volt szervezve a képezdei tápintézetben. Fel­tétlenül felvétetett 10 árva, kiknek jogosultsága kétsé­get nem szenved és pedig : Ortutay Tivadar, Pazuchá­­nics János, Suszta János, Brenyo Elek, Nazdraveczky József, Újhelyi József, Szankulics Emil, Glórej Bazil, Petriscsák Miklós és Malinics Bazil. A következő­­ árva pedig föltételesen : Malinics Ernő, mint másodárva ; Szabó László, Izsák Pál és Zachariás Viktor pedig, ha »elégtelen« tanjegyeiket kijavítják. Három hely még üres és az a jövő tanév elején fog betölteini. 2. A mi a k.­t. leányárvákat illeti, ezek részére a Gyűlés után. A VI. egyetemes tanítói gyűlés fokozott érdeklődés mellett a napokban véget ért. A gyűlésen sok keserű panasz hangzott el és le­hetetlen, hogy e sok keserű panasz ne találjon az ille­tékes helyen meghallgatásra, hisz a nemzeti kultúra első­sorban a tanítóság vállán nyugszik s úgy méltó, hogy a tanítóság bajai kellő orvoslást kapjanak. Sok más dolog melett a népoktatási reform ter­vezettel összefügőleg szóvá lett téve a fizetésjavítás kér­dése és itt jogosan felhangzott a panasz, hogy tanító és tanuló között a tervezett fizetési javaslat válasz­falakat állít s habár a felekezeti tanítók egyenlő képzettséggel, egyenlő munkával szolgálják a tanügyet, mégis az osztó igazság munkálkodásukat nem mérlegeli egyenlő mér­tékkel, pedig ha jól vizsgáljuk a dolgok állását, a fele­kezeti tanítók a vallásos iskolákkal sokkal többel járul­nak hozzá a nemzeti jóléthez, mint az állami tanítók, mert végre is nem a tudás, hanem a vallásos nevelés az alapja hazánk boldogságának. Panasz tárgyát képezte az is, hogy a különbség nemcsak a fizetésnél, hanem az özvegyek és árvák nyugdijánál is szembeöltő az állami és felekezeti tanítók között. A tanítói nyugdíjtörvény módosítására a következő határozati javaslat fogadtatott el: 1. Állittalék vissza az 1875: XXX. törvénycikk­nek az az üdvös intézkedése, hogy Magyarország vala­mennyi tanítója köteles tagja az Országos Tanítói Nyugdíjintézetnek. Ehhez képest a nyugdíjintézetbe való felvétele ne jelentkezés utján, hanem újra hivatalból történjék. 2. Akik az 1891. évi XIIII. törvénycikk túl szigoru intézkedései folytán a jelentkezés elmulasztása miatt szolgálati éveiket elvesztették, elvesztett szolgálati éveiket nyerjék vissza. 8. A teljes nyugdíjra jogosító szolgálat ideje 40 esztendőről 85 esztendőre szállíttassák alá. 4. A szolgálati idő kezdete a tanító életkorától függetlenül a szolgálatba lépés napjától számíttassák. A tanító nyugdíjképessége 10-ik szolgálati évének betöltésével kezdődjék ugyan, de özvegye és árvái már 5 évi szolgálata után nyerjenek ellátást. (1. Ha a szolgálat idejének alászállítását a nyugdíj­alap el nem bírná, a tanítóság évi hozzájárulása két szá­zalékról három százalékra emeltessék. de hasonló arány­ban emeltessék az iskola­fentartók évi hozzájárulása is tanítói állásonként 24 koronáról 85—40 koronára. Az állam pedig az eddigi 300.000 korona helyett 600.000 koronával segélyezte évenként az országos tanítói nyug­díj­intézetet. 7. A fizetésemelkedésre kirótt 50 százalék 30 szá­zalékra szállitassék le. 8. Nyugdíjazásnál a csonka év a szolgálatból le ne ültessék, hanem a szolgálatban minden hónapja be­számíttassák. 9. A tanító özvegyének nyugdíja férje beszámít­ható teljes fizetésének 50 százaléka legyen. 10. Az árvák ellátása javíttassék. A félárvák az özvegy nyugdíjának egy hatod része helyett egy­ötöd ré­szét kapják fejenként, a szülőtlen árvák pedig az egyötöd részen felül a mostani 50 korona helyett még 100 ko­ronát húsz esztendős korukig. A javaslat többi pontja arról szól, hogy a tanítók nyomorék árvái számára menedékházak állítandók, és hogy a lakáspénz fele is beszámítandó a nyugdíjba. A gyűlés a népnevelési egyesületek sürgős létesí­tését kívánja s erre nézve támogatást kér a törvény­­hatóságoktól és a kormánytól. Nevezetes határozata a gyűlésnek az, a­mit e sorokban különösen akartunk fölemlíteni, t. i. hogy Országos Tanítói Kamara létesítendő, melynek hatás­körébe nemcsak a tanítói fegyelmi és szolgálati ügyek tartoznának, hanem az iskolai élet összes mozzanatai, a tanítástervek és tankönyvek megállapítása, a könyvtárak szervezése, az iskolák irányítása. Mindenesetre a kamara létesítése nagy előnyére volna a tanítói működésnek. Ma, mikor minden foglalkozási kör önállóságra törekszik és igen sok már önálló is, joggal megkíván­hatja a tanítóság, hogy fegyelmi ügyeiben maga ítél­kezzék, az iskolai életet maga irányítsa, szóval neki is legyen autonómiája. Ez Orsz. Tanítói Kamarával szerves egészet képez­nének a vidéki kamarák, melyeknek felőbb fóruma volna. Örömmel üdvözöljük ezt az eszmét, mert a komoly munka magvát látjuk benne, de erősen hangoztatjuk itt ösztöndíjas hely szerveztetett a papárva-leánynevelő inté­zetben. Egy-egy ösztöndíj .1 100 kor. Fölvétetett 8 árva­leány u. m. Rimák Ilona Ill. oszt. kép. tan., Tóth Ilona I. polg. és Pazuchánics Etelka I. polg. oszt. tanulók, de ezek is csak oly feltétel mellett, ha a szabályozott ille­tékekből a hátralékot f. évi szept. 1-ig befizetik. A három hely üres, s ha jogosult árra folyamodnék, a tanév ele­jén felvehető lesz. Íme e három felvett árvaleány ké­pezi az »Erzsébet-leányárvaház« alapjának első kedvez­ményeseit ! Felhasználom az alkalmat s ezúttal is újólag felké­rem a k.-land urakat, hogy árváik érdekében a hátralékos befizetéseket küldjék be, mert a közp. választmány csak azokat ajánlhatja a felvételre, kiknek szülei a befizetési kötelezett­ségnek eleget tettek. A kik pedig a szabályo­zott illetéket be nem fizetik, önmaguk fosztják meg ma­gukat a jogosultságtól. Kelt Ungvári, 1904. jul. 5. Volosin Ágoston, 4_______ a közp. vál. jegyzője. 161. oldal. is az egyház tanitószabadságát, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az államnak igazi kultúrát csakis a hit­vallásos népoktatás adhat. És ez a pont az, a­melynél nem találunk biztatót a tanítói egyet, gyűlésen. A keresztény szellem meg­nyilatkozását sehol sem láttuk. TANÜGYI HÍREK. Polgáriskolai tanítónő. A folyó tanév végén tette le Szatmáron Volosin Olga ungvári gk. polgár­­iskolai tanítónő a rk. polgáriskolai tanítónőképző inté­zetben a képesítő szakvizsgálatot s ezzel megszerezte a nyelvtud.-történelmi szakból a polgáriskolai tanítónői oklevelet. Örömmel jegyezzük fel azt is, hogy nevezett tanítónőnk, holott mint magántanuló végezte el a pol­gáriskolai tanítónőképzőt, mégis jeles rendű okleve­let nyert. A nmeit, vallás- és közoktatásügyi miniszter Lazók Mihály jánki ki Iváncsó Emma nyíregyházai tanítónő fizetéskiegészítését és Makkár Mihály b­assi k. t. korpótlékát folyósította. Kinevezés Kovordányi László okt. ktanitó A.­Szine- vére, Fedorcsák Mihály orosz-pataki kt. Begendját- Pásztélyra, Puha János kraszna-bisztrai kt. Laturkára, Blonda János benelinei kt. Pereszlőre, Purzsás Jenő oki. kt. Bereg-Csomára r. k.-tanítóul, Bunda János lakárti tanító ugyanoda I­­od k.-tanitóul, Rosta István nyíregy­házai id. kántor ugyanoda rendes kántornak nevez­tettek ki. Iskolaünnep Amerikában. Június hó 19-én, lelkes közönség­­jelenlétében ment végbe a clevlandi Szent Jánosról nevezett gör. kát. hitközség ezidőszerint egye­düli rendszeres mindennapi magyar-angol iskolájának tanév­záró dísz­ünnepélye. Az eredmény, a­melyet a fiatal, egy éves iskola növendékei produkáltak, meglepő volt. Dicséretére válik az úgy a növendékeknek, mint az iskola fáradhatatlan, buzgó, akadályt, nem ismerő vezetőinek : Orosz Gyula clevelandi gor. kát. magyar lelkésznek, Szirkó Mihály magyar tanítónak és Miss Clair angol tanítónőnek. Az ünnepély, a­melyen jelen volt a clevelandi és a pittsburgi konzul és a clevelandi magyar kolóniának számos előkelő tagja, d. u. 3 órakor vette kezdetét. A növendékek, a részint magyar, részint angol nyelven, pompásan előadott szavalatok és éneke­ken kívül, két ügyes vígjátékkal is kedveskedtek a kö­zönségnek. Az egyik címe volt: »A kis libapásztor«, a másiknak : »A két befőttes üveg.« Az apró színjátszók, mindkét színdarabot ügyesen, jó kedvvel és értelmesen adták elő. Az ünnepély végeztével a közönség meleg ovációban részesítette Orosz Gyula lelkészt és Szirkó Mihály tanítót. 20 éves találkozó. Az ungvári gör. kath. kir. tanu­­lóképezdében 1884. évben III. évet végzett tanulók közül folyó évi junius hó 28-án 20 éves találkozón a követ­kező tanítók jelentek meg : 1. Szűcs József huszli­fi- 2. Pogány Endre huszli leány, 3. Radamszki Mihály rá-’ kos-szt.-mihályi, 4. Kabáczy Mihály sztrabicsói, 5. Balázs Elek nagylucskai, 6. Dózsán Péter csarnatői, 7. Dohán Mihály magyar-komjáti, 8. Polivka János felső-szvidniki, 9. Palicska Géza tassi, 10. Szitószki Sándor szászfalusi, 11. Répay Bazil alsó-németi, 12. Répay Pál ördög-po­­rubkai, 13. Homa János ignéci, 14. Sztankaninecz Emil berezniki, 15. Papp János malmosi tanító. Hiányoztak : Groholy Emmanuel, Legeza Sándor, Lelesz György, Le­­viczki István, Révész (Rinyu) József, Román Mihály, Sándor Pál, Szentsük János, Sztárosztó Mihály és Vigh Aladár. Meghaltak : Bereznyák Sándor, Tarnai Tivadar, Vrábely János, Zavagyák Péter és Csapócsák Sándor (szer.) Sztavrószky János pedig több éve Amerikában van. A megjelent 20 éves tanítók reggel 8 órakor szent­misét hallgattak a püspöki székesegyházban, melyet Ngs. Kaminszky Géza egykori tanáruk mondott. Mise után a tanítóképezdébe mentek, hol ismét hálát adtak az Isten­nek húsz évi fentartó kegyéért. Egyúttal megjubilálták az új tanítóképezde 20 éves fennállását is, mivel ők le­hettek azon szerencsések, kik mint első tanulók kerül­tek ki e dicséretreméltó tanítóképezdéből. Megemlékeztek egykori, de most távollévő szeretett tanáraikról is u. m. Drohobeczky Gyula körösi püspök­­méltóságáról, Mik­­lóssy István sátoralja­ ujhelyi r esp.-lelkészről és Répay András ny. tanárról, kiket táviratilag üdvözöltek. Dél­után 1 órakor a Korona-szállodában közös ebéd volt, melyen Kaminszky Géza, Roskovics Emmánuel és Wla­dimir János egykori tanáraik is részt vettek. Jó kedv, sok szép dictió mellett az összejövetel késő este végző­dött be. (Szűcs József.) TÁRSADALOM. Apró levelek. Ungvár, julius 9. Aki a julius áldott melegét itthon kénytelen élvezni, melyben a higany, mint valami tornászlegény bámulatra­­méltó ügyességgel már a harmincadik hőfok felé ka­paszkodik a hőmérő létráján és tárcát kell írnia, már jogosan felírathatja nevét, hogy mint tizenhárom próbás vértanú elnyerje a megdicsőítés koronáját — valamelyik helyi poéta által írott —­ félméteres énekben. Ók­­ a kutyanapok itt vannak, melyekben a pol­gármesteri szék csak oly égető, mint a lóca, hol mi ministránsai az életnek megvonulunk. De az állatorvos

Next