Görög katholikus szemle, 1918. július-december (19. évfolyam, 27-51. szám)
1918-07-28 / 30. szám
1918. június hó 28. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 3. oldal. sálafél kiadni, az: nem mi dönthetjük el, de mi aka- 4 d?,Íyi van annak, hogy a Kafkánál sokkal jobb Szemán- féle már kész kiadást már ott is bevezessék ? Befejezésül még csak azt, hogy ezt a teoretikus megbeszélést ne támogassuk érzelmi feljajdulásokkal s ne fessük görög színűre, mert bennünket a görög láng fénye azonmód megtéveszt, s a magunk szerető féltésében a saját házunkat hisszük égni. Hagyjuk azt a bizonyos görög öntudatot, nincs abban hiány sehol sem ! Mert a baj, az másban van. Részemről a vitát azt hiszem, bezárhatom. (Eperjes.) Szuchy Emil: Utolsó válasz. A polémiákat mi nem szeretjük. Azért én tekintettel lévén az olvasóközönségre, csak néhány világos pontban reflektálok a fenti cikkre: 1. Szuchy szem elől téveszti a vita lényegesebb pontját. A főkérdés a körül forog, hogy bevezessük-e most a Szemán-féle átalakított katekizmust meglehetős nagy költséggel, vagy pedig várjunk egy kevés ideig, a midőn megjelenik a világkatekizmus s annak útmutatásai alapján készítsünk egy gör. kath. katekizmust. Én az utóbbit vallom, mert: 1. Az uj világkatekizmus remélhetőleg jobb lesz, mint az átalakított Szemán-féle káté. 2. Ha a világkatekizmus kötelező lesz, ha csak alapvonalaiban is, néhány év múlva úgyis el fog kelleni ejteni a Szemán-féle kátét s egy újat készíteni, nyomtatni és a közhasználatba bevezetni. Minek a sok felesleges költség, minek a fáradtság? Ez a kérdés volt a vita sarkpontja; erre kellett volna reflektálni a cikkezések folyamán, mert qui bene distinguit, bene seit. A seit ugyanis sokkal előbbre való mint a docet, mint mondani szokta dr. Kiss János, a filozófia tudós tanára. 3. Gör. kath. öntudat pedig kell. Még ha százszor is mondják, hogy „hagyjuk”, mert az önbizalom, önbecsülés, a magunk szeretetének hiánya mindig megélője volt valamely társulat életképességének. Mi pedig élni akarunk és virágozni a magunk erejéből. Hogy hiányok vannak nálunk ? Ezt senki sem tagadhatja. Az orvosnak is fájdalmas műtéttel kell beleavatkozni a beteg szervezetbe, hogy újból életképessé tegye; cseppet sem bánja, ha a beteg a műtét közben fel-feljajdul. Végül tollunkat és tintánkat ne egymás ellen, hanem egymás társaságában használjuk közös ellenségeink ellen, kik nem a mi javunkat, (miként mi ketten), hanem romlásunkat akarják okozni. Boksay Emil: HELYI ÉS VIDÉKI HÍREK. * Nagylelkű adomány. A 60-asok kerti ünnepélyére, mely a 66. gy.e. hadiárvái és rokkantjai javára volt rendezve, Papp Antal püspök ur őméltósága 500 h-át adományozott. * Tanítói kinevezés. Scserbik András oki. k.tanitó Hardicsára, Szedlák Mihály oki. kántortanitó Felsősáradra neveztettek ki kántortanitókul. * Eljegyzés. Waka Vladimir cs. és kir. 66. gy.-e. százados jegyet váltott Flenykó Magda oki. tanítónővel Flenykó János őrdarmai lelkész kedves leányával. * Megjött a papok részére kiutalt korpótlék és az 1917. évi családi pótlék. A kifizetés módozatait a püspöki iroda közölni fogja a lelkész urakkal. * Autonómiai képviselőválasztás. A munkácsegyházmegyei papság az autonómiai képviselőválasztás alkalmából szavazatszedő bizottságba Dr. Szabó Simon és Karczub Endre kanonokokat, Melles Gyula, Volosin Ágoston és Takács Bazilt választották meg. A szavazatokból 216 esett Dr. Suba György kanonokra, s így ő lett megválasztva papi képviselővé. * Halálozás. Dr. Zombory Zoltán beregszászi ügyvéd, a Beregi Hírlap szerkesztője, 30 éves korában hirtelen elhunyt. Debreczeni Mária beregszászi tanítónő f. hó 19-án meghalt. özv. Magyar Györgyné sz. Legesics Éva életének 98. évében július 9-én Szászókán elhunyt. * Meghivő. A Munkácsegyházmegyei Görög Katholikus Kántortanító Egyesület augusztus hó 1-én d. u. 3 órakor a tanítóképző tanácstermében ülést tart, melyre az egyesület tisztviselőit, az esperesi körök elnökei és az egyesületnek Ungváron működő tagjait, az alapszabályok 16. §-a értelmében ezennel tisztelettel meghívom. Tárgyak: 1. Az Erzsébet-leányárvaházi igazgatónői és nevelőnői állás betöltése. 2. Az egyházm. kántor-tanitók megadóztatása 100 K-ig. 3. Az Erzsébet-leányárvaházon végzendő építési javítások megállapítása. Ungvár, 1918. julus 23. — Volosin Ágoston, elnök. * Az Adria Biztositó Társulat az egyházmegyével újonnan kötött szerződéssel kapcsolatban évenkint egy-egy papnövendék, egy-egy fiképezdei és egy-egy nőképezdei növendék részére egyenkint 120-120 K ösztöndíjat ajánlott fel. Ezen nemes és az egyházmegye humanitárius tevékenységeit és törekvéseit támogató adományt az Adriai Biztosító Társaság e. m. irodája már ez évre is kiadta az illetékes intézetek igazgatóinak szétosztás végett. * Az Ungvármegyei állami tisztviselők vidéki köre I. évi augusztus hó 4-én d. e. 11 órakor a pénzügyigazgatóság termében rendkívüli közgyűlést tart és kéri a tagok szíves megjelenését. Tárgy 1. szántóföldek bérbe vétele 2. tüzelőfa kedvezményes beszerzése, 3. folyó ügyek. * Gyermeknap. Országos Gyermekvédő Liga céljaira rendezendő gyermeknap határnapját a polgármester augusztus hó 4-ére tűzte ki. A rendező bizottság megállapítása most van folyamatban. Egyidejűleg előterjesztés létetett az iránt, hogy a bevételek fele az Ung megyei Patronáge egyletet illesse meg. * Kerti ünnepély. Mint értesülünk a cs. és kir. 66. gyalogezred artisztikara nagyszabású kerti ünnepély rendezésére készül. * Az Országos Hadigondozó Hivatal, a Balatonszabadii hadiárva gyermekszanatórium 3—14 év közötti korban levő 100 beteg hadiárva — fiú és lány — ingyenes felvételére pályázatot hirdet A szanatórium egész éven át nyitva van és a felvétel állandóan eszközöltetik, amint üres hely van. Bővebb felvilágosítást ad az ungvári hadigondozó népiroda. (vármegyei árvaszék 2.) * A kormány a tejtermelők számára takarmányt biztosít. A kormány a közfogyasztásra szállító tehenészetek abraktakarmányát biztosítani kívánja s ebből a célból rendeletet bocsátott ki, amelyben megállapítja, hogy a termelők abraktakarmányt vásárlásra kaphatnak engedélyt. A rendelet amely tehenenként öt méter mázsa abraktakarmány fog a termelők számára feloldani, ma jel°nt meg a hivatalos lapban. * Új vasúti menetrend. Folyó hó 20-ától kezdve Beregszászról reggel 9 óra 6 perckor indul egy vonat Budapestre. Ennek a vonatnak van csatlakozása Munkács,Nyíregyháza, Kassa felé. Délután 4 óra 33 perckor szintén Budapestre. Csatlakozása van Nyíregyháza, Munkács és Ungvár felé. Budapestről érkezik d. e. 11 óra 54 perckor. Ez csak Királyházáig megy. Este 7 óra 50 perckor szintén Budapestről Kőrömezőig Az összes vonatokkal közvetlen kocsik közlekednek Budapestig és vissza. A Rózsavölgyi Gazdasági Vasút vonalain hétfőtől kezdve új menetrend lép életbe : e naptól kezdve Beregszászból három vonatot indítanak a Felvidékre, mégpedig hajnalban 4 óra 58 perckor, délben 11 óra 44 perckor és este 5 óra 12 perckor. Az érkezési idő reggel 7 óra 35 perc, délután 2 óra 19 perc és este 9 óra 4 perc. * Beváltási árak. A nagyméltóságu földr mivelésügyi m. kir. Miniszter f. évi 84692. XI—2—1918. szám alatt kelt rendeletével a szilva- és szilvacefre beváltási árát a következőkben állapította meg: 1. őszi szilva mm. 40 K 2. Nyári szilva mm. 28 K 3. Nyári szilvából készült 5 °/c vagy ennél magasabb szesztartalmú cefre hektoliterje 32 K. * Élelmiszer a kézi podgyászban. A közélelmezési miniszter újabb rendeletet adott ki, hogy a kézipodgyászban szállított élelmiszereket megvizsgálni szabad, de csak abból a szempontból, hogy a szállított cikkek beszerzése vagy forgalombahozatala körül nem történt-e visszaélés. A legméltányosabb bánásmódot kell tanúsítani azokkal szemben, akik családjuk fenntartásának biztosítására visznek magukkal élelmiszert a kézipodgyászban. * Gyorsvonatot kap Szatmár. A folyó hó 1-én Budapest—Debrecen között megindult gyorsvonat július 20-tól kezdve Szatmárig fog közlekedni. * Az ungvári mozgóképszínház jövő heti műsora. Vasárnap Melyik az igazi ? vigj. 4 felv. Hétfőn, kedden: Rasputin dráma 5 felv. Szerdán, csütörtökön: Mire megvénülünk (Jókaitól) I. és II. rész egyszerre. Új film. Pénteken, szombaton: Tűzpróba, dráma 5 felv. * A házinyulbőrök lefoglalása. A kormány a hivatalos lapban rendeletet tett közzé, amelylyel a házinyulbőröket hadi célokra lefoglalja. * Zár alá veszik a csalánkórót. A hivatalos lap mai száma kormányrendeletet közöl, amely az 1918. évi termésű vadcsalán levágott kóróját, a belőle előállított készítményeket, továbbá a csalánkóró nyerésénél és a készítmények előállításánál jelentkező hulladékokat zár alá veszi. A termelők a levágott csalánkórót és a saját szükségletük fedezése után fennmaradó csalánleveleket és csalánmagot a Magyar Csalántermelő és értékesítő Részvénytársaságnak, az Állat- és Takarmányforgalmi Részvény Társaságnak, vagy a földmivelési miniszter által a kereskedemi miniszterrel egyetértőleg kijelölt más vállalatnak legkésőbb ez évi november hó 1-éig kötelesek átadni. * . . . Meghalt a Gyuri is . . . Leült a székre, onnan az ágya szélére, összezsugorodott, mint a pók. . . . Magam vagyok egyedül . . . Magam . . . Motyogott még valamit, majd elhallgatott. Hogy leeresztette fejét, az emlékezet hitvány fonalán leereszkedett a múltba . . . Bólingat . . . töpreng, úgy látszik . . . Végig simítja borzos haját... maga elibe bámészkodik ... Ujjasáról, nadrágjáról lesírnak a foltok, a nyomortól vigyorgó háborús öltések ... Rongyos elől-hátul . . . . . . Holnap, igen . . . holnap, szenteste . . . Hej, Julis, Julis I . . . Tavaly ilyenkor I . . . Legalább most dohány volna ... az sincs! . . . S mint aki álmából riasztanak fel, hirtelen felvetette magát. . . . Leez I . . . Minden lesz I . . . Ne félj fiú semmit I ... Kilép az utcára. Sötét van, korom sötét, akárcsak a lelke fenekén . . . — Vendégek érkeztek a faluba, — látta sógorasszony ? — Szentestére ? Ugyan kik lehetnek ? — töltötte össze a pletykáját Vaszkóné a kerekes kútnál. — Két társával az őrsvezető ! — Ugyan mit kereshetnek ilyen időben ? — Nem hallotta? — Nem én. — Ellopták a kántorné libáját. — Azt a hosszúnyakú gúnárt? — Azt, azt! — No hiszen, csináltak nekik is karácsonyt. Még tovább is tereferélnének, de útra kélt már a gyermeksereg s hangzik is itt-ott az ének : »Isten fia, született ma . . .« Bekopogtatnak a fiuk mindenüvé. Csodálatos ! Csak Jantó házát kerülik ki sorba. Miért? Hiszen ott is világos van. Ott is karácsonyeste van ? . . . Miért hát, miért . . . ? — Te menjünk be Gazsi bácsihoz is, — bátorodik neki egyik kántáló gyerek. — Én nem megyek. Mondta nekem András, hogy ott vannak a csendőrök. Több sem kellett. Mint a kámfor, úgy eltűntek a kapu alól . . . Bizony ott voltak azok az egész szentestén. Ültek, beszélgettek szépen. Hallgatták a gyermeki szívek felfelájuló hódolatát, énekét : „Dicsőség a magasságban a nagy Istennek . . .“ Harangoznak. Éjfél lehet. A földre szállott Istenember hajlékába hívja a jóakaratú embereket. Kialusznak a lámpavilágok . . . Sötétség gyors egymásutánban lágyan burkolja be az alacsony házakat. Már nem hallatszanak a lépések sem . . . Csend, megszentelt békeség mindenütt . . . — Na Gazsi! Kezdi a szót erélyes hangon az őrmester, — hol a liba ? — Miféle liba ? Kinek a libája ? — Gazsi vigyázz! Még egyszer kérdezem : hol a kántorné libája? — Azt a gazdája tudja, nem én ! Mi közöm nekem hozzá ? ! Nagyszerű ! — Gazsi, kikapsz ! — Szeretném tudni, miért?! . . . Ebben a pillanatban hatalmas csattanás zúgott el a Gazai ábrázatán. — Ezért Gazsi ! — Ezért Gazsit — folytatják, ismétlik meg az ütést mindhárman. Nem vall. Átkozza magát. Kezdik élőbről. — Gazsi, hol a liba? — Ne érjem meg a karácsonyt, ha láttam a kántorné libáját, na ! — Minél inkább rángatózol, annál inkább ráhúzódol, bitang ! — fenyegeti meg az őrmester. — Esküszöm, nem láttam! Újra csattanás. Nem használ. Lángol az arca. Tagad. — Menjünk az udvarra Gazsi ! kezdi türelmét veszíteni az őrsvezető. . . . Fényárban úszik a templom . . . körös-körül félelmetes, ijesztően borzongó a sötét éjszaka . . . — Gazsi! Térdepelj le ! úgy ! Tedd a szivedre a kezed! . . . Zúg . . . harsog . . . hömpölyög az ének... „. . . És térjetek meg, mert velünk az Isten.. .“ — Hallod Gazsi ? ! ». . . És térjetek meg . . .« visszhangzik újra, meg újra. — Hallod Gazsi?! . . . Már nem hallotta, csak hörgött s ujjával az eperfa felé mutatott. Egy éve már, hogy nem látta Gazsit senki a faluban. Elvitték megvasalva még karácsonyeste oda, hová nem süt a nap . . . . . . Hol van Gazsi a Gyuri jussa ? I . . . Hát a becsület hol bolyong? I . . . Hej, Gazsi, Gazsi, hogy is mondta Julis? Feleséged, a második? Dologtalan, lusta élet az ördög párnája ? — Igaza volt. . . . Öreg ember sóhajtása hallatszik a börtön mélyéből . . . Egyre azt hajtogatja valaki: — Jó volt, míg élt szegény Julis ! . . . Linflutt.