Görög katolikus szemle, 1929. március-december (1. évfolyam, 1-19. szám)

1929-03-31 / 1. szám

4 EGYHÁZMEGYEI ÉLET Az új hajdúdorogegyházmegyei nagyprépost beiktatása. Még a múlt évben, karácsony másod­­napján ment végbe Nyíregyházán Bányay Jenő kanonoknak a nagypréposti méltóságba való be­iktatása. A beiktatást a megyéspüspök úr őmél­tósága képviseletében Ruttkay Gyula kanonok végezte, a kinevező pápai okiratot Sereghy László kanonok olvasta föl, aztán Ruttkay Gyula ka­nonok intézett beszédet az új nagypréposthoz. A szertartással kapcsolatos ünnepi misét Ruttkay Gyula, Melles Géza és Sereghy László kanonokok celebrálták. Azután az új nagyprépost fogadta a közigazgatási, igazságszolgáltatási hatóságok s a többi vallásfelekezetek tisztelgő küldöttségét, kiknek nevében Illés Andor dr. törvényszéki el­nök üdvözölte az új nagyprépostot. — Február első napján Őszentsége pápai prelátussá nevezte ki a nagyprépostot, akit a megyéspüspök úr őmél­tósága február 2-án installált a székeskáptalan és nagyszámú papság jelenlétében. — Örömmel re­gisztráljuk lapunk legelső számában ezt a kettős kitüntetését egy oly férfiúnak, akinek eddigi mű­ködése a legteljesebb elismerést érdemelte ki min­den hivatott tényező részéről s aki egyike azon férfiaknak, akikre teljes bizalommal számít — a múlt tapasztalatai alapján — az egész magyar görög-katolikus társadalom minden jó és nemes törekvésében. Ennek a társadalomnak legőszin­tébb szerencsekívánatai kísérték az új nagypré­postot új működési körében, új méltóságában és adjanak neki új erőt az Úr szőlőjében való to­vábbi fáradhatlan munkálkodáshoz! Lelkigyakorlatok a görög-katolikus egyház­­községeknél. Budapest. A modern pasztorációnak egyik fontos eszköze a húsvéti lelkigyakorlatok tartása. Budapesti egyházközségünk lelkigyakor­latai ez idén a következő sorrendben lettek meg­tartva: Március 16., 17., 18-án a Vasvári Pál Kör egye­temi és főiskolai hallgató tagjai számára dr. Kraj­­nyák Gábor szentszéki tan. s.-lelkész, a kör egy­házi vezetője tartott lelkigyakorlatot. A tagok elvégezték a húsvéti szentgyónást és közös szent­áldozáshoz járultak, utána a testvéri szeretet, ápolására szeretetreggelire gyűltek egybe.­­ Március 19., 20., 21-én az összes leánytanulók számára dr. Nyisztor Zoltán pápai kamarás tar­tott lelkigyakorlatot. Felemelő volt meghallgatni a főváros egész területéről összegyűlt leány­tanulóink szép egyházi énekét, melytől templo­munk falai visszhangoztak a szentgyónás és szentáldozás után. — Március 21., 22., 23-án az összes fiútanulók számára dr. Ruttkay Miklós hittanár tartott lelkigyakorlatot, mely alkalom­mal templomunk teljesen megtelt jövő generá­ciónk reménységének üde palántáival. — Már­cius 23., 24., 25-én az egyházközség felnőtt tagjai számára Jó­csák Máté bazilitaatya, a munkácsi novicia vezetője tartott lelkigyakorlatot. Ez az első eset, hogy bazilitaszerzetes és hozzá magyar bazilita, jelent meg budapesti híveink között aktív szerepléssel. Igazi, eleven bazilita, ki nem­csak fogadalmával az, hanem tudásával, apostoli lelkületével és buzgóságával méltán viseli hom­lokán Nagy szent Vazul örökét. Szépen felépített, mély gondolatokban dús s mégis közvetlen beszédjeivel máris mindenkit hívévé nyert meg és szívünkhöz nőtt. Füveink ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a templomot és ostro­molták meg a gyóntatószékeket, ami mindennél fényesebben beszél. Reméljük, hogy bazilitáinkat ezentúl többször fogjuk üdvözölhetni körünkben. A rendőrlegénység és tiszti kar március 25-én végezte el szentgyónását és áldozását. — Debre­cenben a nagybőjti időszak második felében lel­kiekben gazdag aratást eredményeztek a közép­iskolai növendékek, a kongregációk és hívek részére rendezett lelkigyakorlatok, melyek — a távolabbi környék híveivel — az áldozok ezreit vezették az eucharisztikus Úr Jézushez. — Hajdú­böszörményben Virágvasárnapján avatta fel Végh­­seö Dániel esperes-lelkész a «Mária Leánykongre­gáció» tagjaivá az új jelentkezőket, valamint a «Szívgárda» tagjaivá az elemi iskolák II. és IV. osztályinak növendékeit, hogy a tagok szaporo­dásával a hitélet az egyesületek kebelében még nagyobb lendületet nyerjen. E két egyesület dr. Balogh György segédlelkész agilis vezetése alatt áll. Uj plébánosok. Megyéspüspök úr Őméltósága Tiszabűdre Tamás János nyíregyházai segédlel­készt nevezte ki plébánosnak, Nyírparasznyára pedig helyettes lelkésznek Rohály Antal nyír­­acsádi segédlelkészt küldötte ki. Egyházi élet Miskolcon. Örvendetes fejlődést mutat a hitélet Miskolcon, ahol az egyházközség elhatározta, hogy a diósgyőri vasgyárban és az ú. n. Pereces-bányatelepen, valamint a városnak két távolabb eső részében, a Felsővárosban és Martin-telepen havonta egy, illetőleg két misét fog tartatni. Az első két helyen Demkó Sándor hittanár, a második két helyen Kiss Gyula hit­tanár fogják a misét végezni, negyedévenként egyszer pedig a plébános, Schirilla Sz. Andor es­peres is meglátogatja ottani híveit és misét szol­gáltat. Elhatározta továbbá az egyházközség, hogy a templomot a jövő évtől kezdve télen füt­­tetni fogja. Templomépítés. Urában, Csengerújfalu leány­egyházában a görög-katolikus hívek templomot kívánnak építeni, melynek költségeire a belügy­minisztérium hathavi országos gyűjtést engedé­lyezett. A román határszélen fekvő kis magyar hitközség hitbuzgóságának szép bizonyítéka ez a nemes szándék. Adományokat lapunk is kész­ségesen közvetít. Tanügyi hírek. Debrecenben az ötödik tanítói (orgonista) állásra hirdetett pályázat eredmény­telensége miatt az iskolaszék újabb pályázatot fog júliusra hirdetni. Értesülésünk szerint a pályázaton római katolikusok is részt vehet­nek. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter úr őnagyméltósága az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ában nyert meghatalmazás alapján s az illetékes egyházi főhatóság hozzájárulásával Maczkó Sándor nyírgelsei g.-k. el. isk. tanítót a kisvárdai g.-k. el. iskola II. sz. tanítói állására, Jeles Berta okt. el. isk. tanítónőt pedig a nyír­­mártonfalvi g.-k. el. iskola II. sz. tanítói állására rendes tanítókká nevezte ki. — Rendes tanítókká neveztettek ki ezeken kívül Bodnár Ilona Új­­h­ázra, Jaczkovits Anna és Jaczkovits Emma pedig Tóalmásra. GÖRÖG KATOLIKUS SZEMLE 1929 március 31. Onnantólról. Cseh jótékonykodás. A rutén autonóm terü­leten megtelepedett és megtelepített csehek kö­zött nincsenek szegények ; róluk bőven gondos­kodott az atyai (cseh-szlovák) állam. Mindennek dacára a Vöröskereszt Egylet által rendezett gyűjtés eredményében főképen ezek részesültek : drága bundákba öltözött cseh hölgyek hozták el segélyosztásra elegánsan öltözött csemetéiket és részt kértek — és kaptak — a ruhasegélyből. A lerongyolódott őslakógyermekek csak a gyűj­tésben közreműködött őslakos hölgyek erélye­sebb föllépésére jutottak nagyon korlátolt szám­ban adományokhoz, mint a kérdőre vont cseh ezredes kijelentette, azért, mert a cseh gyer­mekek légionáriusok gyermekei s így azoknak jár elsősorban segély, de különben is a csetiek­től gyűlt be az adományok nagyobb része. Új kormánytámogató «magyar» párt alakul a Felvidéken Zay gróf vezetése alatt, ki e réven birtokait szeretné kivonni a földreform alól. Mellette a már túlságosan ismert dr. Csánki Aladár és kebelbarátja, Altai Sándor az új­szülött párt vezetői. A «párt» lapja «Nap» címen Pozsonyban fog magyar nyelven megjelenni. Hogy a párt zavarkeltési szándékainak felül-e a felvidéki közvélemény, nagyon is kétségbe­vonható. Latoricáék térfoglalása. A Schönborn-birtokok gazdasági kihasználására alakult «francia»-cseh Latorica r.-t. Munkácson a piactéri Jászay-telket megvásárolta s ott háromemeletes bérpalotát akar emelni, egyúttal összekötő utcát nyitni a Fő-utcáról a Piac­térre. A tervek Bécsben készültek, az építést cseh vállalkozó végzi, a magyar és a ruthén majd téglát hord és maltert kever. Beszkid Antal sajtópörei. Az autonóm rutén terület «kormányzója» Korláth képviselő, Egry szenátor és egész sor felvidéki lap ellen sajtó­­pert indít a Beregszászott tartott beszámoló beszédének közlése miatt. Érdekes az, hogy a szóbanforgó közlés a lapokban cenzúrázottan jelent meg, a kormányzó tehát a cenzúra által nem kifogásolt részek miatt indított pert s ez a ténykedése — az egyik porolt lap szerint — székfoglalója óta az első «közéleti» ténykedése. Színészet az autonóm területen. Az eddig ott működött színtársulat igazgatójának, Polgár Károlynak koncessziója közelebbről lejár. Az en­gedély odaítélésére új pályázat van kiírva s lehet, hogy az autonóm rutén terület nem kap önálló magyar színtársulatot, hanem a szomszédos tót vidékkel közösen. A helyi sajtó Polgár társulatá­nak gyönge eredményét nem a színi kerület ki­csinységében, hanem az igazgató erélytelenségé­­ben keresi. A lusta rutének. A magyar sajtó is megemlé­kezett egyik cseh kormánylapnak arról a vádjá­ról, hogy az autonóm rutén területen uralkodó nyomort — miután ezt a «felszabadulás» tizedik esztendejében még­sem lehetett már az «elnyo­matás» terhére írni — a rutének lustaságának tudta be. A nyomort Scsereckij — neve után ítélve ukrán származású — kormánytámogató politikus panaszolta föl, aki most a kormánylap vádjával szemben megállapítja, hogy nem a lus­taság, hanem az okozza a nyomort, hogy a ruté­neknek nincs földjük (nagyobb dicsőségére a hí­res földreformnak) s hogy régi munkaterületei­ket elvesztették, kivándorolniok pedig nem le­het. Ezt a rutének még a «felszabadítás» előtt vi­lággá kiabálták, annyira előrelátható volt, csak a «béke»-konferencia nem akarta meglátni. Bűnvádi eljárás magas cseh kormányhivatal­nokok ellen. Az ungvári törvényszék közelebbről foglalkozni fog dr. Prouza volt kereskedelem­ügyi referens és társainak, Faltin Ottónak és Szvojse Ferencnek sikkasztási perével. A bűnper fejleményei elé nagy érdeklődéssel néz az auto­nóm rutén terület közvéleménye, várva, hogy milyen jogcímeken fogja őket a törvényszék­­ fölmenteni. A munkácsi pravoszláv egyház segélyt kér a várostól. A munkácsi pravoszláv egyház 20.000 cseh korona segélyt kért a várostól templomépí­tésre és egyéb címeken. A pénzügyi bizottság a kérés elutasítását ajánlotta, a tanács azonban cseh nyomásra csekély többséggel 5000 korona segélyt ajánl. A képviselőtestület még nem hatá­rozott ; jellemző azonban, hogy a pravoszláv egyház milyen hatósági támogatásban részesül még mindig. HARANGMŰVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, MÚZEUM-KÖRÚT 21. Telefon: 866-71. A legkényesebb ízlést is kielégítő leg­tökéletesebb harangokat gyártja. Díjtalan szakértői kiszállás. Fizetési kedvezmények!

Next