Görög katolikus szemle, 1932. január-december (4. évfolyam, 1-23. szám)

1932-01-10 / 1. szám

1932 január 10. GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE 3 OBERBAUER A. UTÓDA Magyarország legrégibb mise­ruhák, egyházi szerek, zászlók, oltárépítő és templomberendező vállalata BUDAPEST, IV., VÁCI­ UTCA 41. SZ. Alapítási év: 1863. Telefon: Aut. 833—44. Felonok, Plascsenkcák, kelyhek stb. stb. nagy választékban. Vállalom mennyezetes oltárok, ikonosztázok stb. építését és javítását. Kívánatra nagy képes árjegyzékemet díjmentesen küldöm. Figyelem! Mindenkit érdekel! Dr. KRAJNYÁK GÁBOR: Gyűjteményes Nagy Énekeskönyv a görög szertartású katholikus hívek használatára megjelent és kapható. Gyönyörű nyomdai kiállításban, művészi képekkel, színes keretnyomással készült mű, díszes vászon­kötésben, tokban ........................................... P 12.— Megrendelhető: RÓZSA KÁLMÁN és NEJE könyvkiadónál Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 30. Az összeg előzetes beküldése esetén bérmentve küldjük. EGYHÁZMEGYEI ÉLET Primiciák. Ladomérszky Béla újdonszentelt áldozópap dec. 13-án tartotta első szentmiséjét Sátoraljaújhelyen. A manuductori tisztet az aranymisés Damjanovich Ágoston tb. kanonok, főesperes lelkész viselte. Magasszárnyalású ün­nepi beszédet dr. Szász László s.­lelkész mondott a papi hivatás magasztosságáról. A primiciai áldásnál Fodor János hitoktató segédkezett. — Révész Dezső tokaji hitoktató karácsony har­madnapján tartotta első szentmiséjét szülőváro­sában, Hajdudorogon. A közvezetői tisztet Papp János tb. kanonok, esperes-lelkész látta el. A to­kaji parochus, Mosolygó József, szsz.-i tanácsos pedig hatalmas ünnepi szentbeszédet mondott a papi hivatás magasztosságáról, mely sokakban szeretetet, de nem kevesekben gyűlöletet éb­reszt. Az újmisésnek dr. Kiss Antal, s.­lelkész, Galamb György hitoktató, Korpos László pap­növendék segédkeztek. A hívek akkora sokasága vett részt az ünnepélyes szentmisén, hogy a pri­miciai áldásosztást csak a templom udvarán le­hetett megvalósítani. A szertartás befejezése után a helybeli középiskolás tanulóifjak Mária­­kongregációja és a helybeli Szívgárdák üdvözöl­ték és ajándékozták meg az új áldozópapott. A szülői háznál ünnepi lakoma volt, mely alatt felszólaltak Papp János tb. kanonok és Mosolygó József szsz.-i tanácsos.—Legyenek az újmisések Krisztus szent Szíve szerinti rendíthetlen, bátor apostolok. A budapesti egyházközség múlt hó 28-án tar­totta évzáró gyűlését, melyen folyó ügyek nyer­tek elintézést. Budapesten a karácsonyi ünnepek alkalmával szép és nemes munkának eredményéről győződ­tek meg azok, akik a budai Szent Flórián temp­lomban vettek részt a szentmiséken. Az Ordell Lajos kántor vezetése mellett alakult énekkar minden elismerésre méltóan szerepelt az isteni­tiszteleteken. Ez a példa fényesen igazolja, hogy az erős akarat bármily akadályok mellett is képes eredményt felmutatni. IIIIII=III=III=III=III=III=III=III=!!I=II!=HI=IIIEIII=III=III=III=III HÍREK Karácsonyi ünnepségek. — Debrecenben kará­csony első napján iskolánk növendékei Seszták Sándor tanító rendezésében nagysikerű pásztor­­játékot mutattak be. Ez alkalommal kb. 50 gyer­mekünk részesült ruha- és cipősegélyben, de a 250 gyerek közül alig akadt, akit valami apró­sággal meg ne ajándékozott volna az egyház. Előző nap százra menő felnőtt szegényünk és csa­ládjuk részesült élelmiszer- és tüzifaadományok­­ban.­­ Nyírbaktán iskolánk növendékei a kará­csony első- és harmadnapján kedves kis ünnep­ség keretében emlékeztek meg a Megváltó szüle­téséről. Mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a helybeli «Hangya» szövetkezet nagyterme. A kisebbek a «Törpék karácsonya» c. kis szín­játékot adták elő. A kis első- és másodelemisták kedvesen jelképezték a gyermeki képzeletben élő kis törpe emberek karácsonyát. Ezután a na­gyobb gyermekek «Árvák karácsonya» címmel vallásos és egyben hazafias jellegű színművet játszottak el nagy sikerrel. A megkapó ünnep­séget gyönyörű élőkép «Betlehemi jelenet» zárta be. A műsort az iskolásgyermekekből szervezett háromszólamú énekkar szebbnél-szebb karácso­nyi énekei tették változatossá. — Szabolcsveres­­marton. A Mária Kongregáció Egyesület Szent Erzsébet Köre a «Megtérés» című énekes szín­művet adta elő. Szereplésben kitűntek : Kocsis Boriska a kis kocsis szerepében, Kocsis Vali a szomszédasszony, Kocsis Erzsébet az anya, Mandzsu János a zsidó és Kocsis János a meg­térő Tamás szerepében. Nagy tetszést aratott még Posta Mihály a drótostót szerepével. Az elő­adás kiválóságát bizonyítja, hogy közkívánatra többször meg kellett ismételni. A színdarabot Hegedűs Márton helyettes tanító tanította be és ügyesen rendezte. Előadás alatt különösen meg­ragadta a hallgatóság figyelmét a két szólamra betanított vagy hét-nyolc énekszám. — Sajó­­szögeden a görög-katolikus elemi iskolában dec. 23-án d. u. rendeztek az iskolásgyermekek szép karácsonyi ünnepélyt, amelyen a falu intelli­genciája is teljes számban vett részt. Az ünne­péllyel kapcsolatban az iskola nyolc gyermeket ruházott fel s minden gyermeket kis karácsonyi csomaggal lepett meg. Az iskola ezen szociális jótéteményét Szmandray János helybeli lelkész agilitása tette lehetővé, ki a jószívű emberek körében a szükséges összeget összegyűjtötte. — Abodon az ünnep két első napján folyt le szépen sikerült ünnepély mindkét estén a termet szí­­nültig megtöltő közönség érdeklődése mellett. Színre került: 1. «Hiszek egy Istenben»... Ka­rácsonyi álom. Meghatóan kedves volt a tizenkét kisleány, akik a megszállt területek jelmezeiben, pársoros versekben zokogták el bánatukat és kérésüket a kis Jézuskához. Zagrai Teréz VI. o. t. mint a «Kárpátok tündére» bátor fellépéssel és jó hangsúllyal adta elő a különben eléggé hosszú szerepet. 2. «A gyermek diadala.» Kará­csonyi színjáték három felvonásban. A nagyobb szerepeket igen jól adták Barva Ferenc VI. o. t. (Lucifer), Bercsnyák Ferenc II. o. ism. t. (Heró­­des), Kurti András VI. o. t. (Simeon) és Jedlinszki László VI. o. t. (Sédek). A kisebb szereplők kifogástalanok voltak. 3. «Bandika haza jön.» Karácsonyi életkép három felvonásban. Itt Res­­csánszky Anna (nagyanyó), Szabó Anna (anya), Gyurán Mária IV. o. t. (Klárika) és Szabó Józsika I. o. t. (Bandika) jeleskedtek. A két élőkép : Jézuska születése és a Karácsonyfa alatt is na­gyon szép volt. Dicséretet érdemel az iskola tanítónője Dudinszky Juliska, aki nagy ügyes­séggel és szorgalommal tanította be a 37 sze­replőt és rendezte a játékot. Az énekeket Kocsis Mihály kántor tanította be.­­ Tolcsván az előző évekhez hasonlóan gyűjtési akcióból és a köz­kívánatra két ízben nagy tetszéssel előadott ka­rácsonyi színmű jövedelméből 25 szegénysorsú iskolás gyermek lett felruházva. A gyermekek kiváló sikert aratott színjátékának, «Árva Juliska karácsonyá»-nak előadása a város előkelő és nagy közönségének jelenlétében folyt le. A színmű be­fejeztével kigyultak a karácsonyfa gyertyácskái és csillagszórói s a körülvevő gyermeksereg a boldogság meleg hangulatával eltelve örömtől dobogó szívvel énekelte: «Krisztus született, Isten emberré lett». Majd Kiss Andor helybeli esperes-lelkész a karácsonyfa jelentőségéről mon­dott ünnepi beszédet s megköszönte a jólelkű adakozók áldozatkészségét. A szép ünnepélyt a szeretetcsomagok és ruhácskák kiosztása fejezte be. Az ünnepély létrehozásában Kurucs Béla ottani kántortanítónak nagy érdeme van. — Hajdúdorogon gimnáziumi tanulóifjaink Szent Erzsébet halálának 700 éves évfordulója alkalmá­ból a nagy Szent életének példáját követvén a napjainkban mindinkább mutatkozó nyomor enyhítésére karácsony mindhárom napján össze­sen öt előadás keretén belül a legnagyobb precizi­tással adták elő a «Megkerült gyermek» című 6 felvonásos pásztorjátékot. A prológot Jeles György, a kongregáció sajtószakosztályának ve­zetője mondotta. December 31-én, Szilveszterkor este 8 órai kezdettel pedig tenesttel kapcsolatban éjféli 12 óráig a színdarabok, vígjátékok stb. valóságos garmadával szórakoztatták a hajdú­­dorogi közönséget. Ez alkalommal, valamint újév napján hasonlóképpen nagy sikerrel adták elő a diákok: «A kávé meredt hátsa», «A kisgazda a trónon», «A póruljárt kísértet» és «A bíró előtt» című vígjátékokat, illetve bohózatokat. Az elő­adások sikerét biztosította Galamb György hit­oktató fáradságot nem kímélő odaadásteli be­tanítása, valamint a diákoknak odaadó munká­ban adott ügyes játéka. * * * Szamovolszky Ödön szobrászművész, a Sza­badságharc-szobor lánglelkű megalkotója halá­lozásának 17-ik évfordulója alkalmából múlt hó 28-án d. e. 9 órakor tartották meg rokonai és tisztelői a budai görög-katolikus magyar temp­lomban a szokásos évi gyászistentiszteletet, amelyen társadalmunk számos tagja vett részt. Sátoraljaújhelyben a görög-katolikus nőegylet rendkívül agilis tagjai mint a múltban, úgy az idén is a karácsonyi szegény gyermekek felruhá­­zási akcióját a legnagyobb ügybuzgósággal ka­­rolta fel, amelynek eredménye a mai nehéz vi­szonyok mellett is jóval felülmúlta az előző évekét. Ugyanis 42 gyermek kapott teljesen új cipőt, 30 új ruhát 510 pengő értékben s ezen­felül 52 gyermek részesült használt, de kijavított ruha­segélyben. Mindez gyűjtésből került össze s amikor köszönetet mondunk az adakozóknak, ugyanakkor hálásan jegyezzük fel a gyűjtő­­hölgyek neveit: Horváth Béláné, Moyos Der­ a végrendeletben gyermekeit egymás között egyenlő arányban tette meg örökösöknek, úgy a hagyaték felosztása alkalmával a gyermekek kötelesek egymás irányában osztályra bocsá­tani és osztályrészükbe beszámítani mindazt, amit az elhunyttól életében örökségük fejében előre megkaptak. Be kell számítani mindenki részébe minden olyan adományt, amelyet az elhalálozottól ingyen kapott és pedig különösen akkor, ha azt kiházasításul, önálló háztartásra, hivatás vagy üzlet kezdésére vagy folytatására kapta anélkül, hogy az örökhagyó az adományo­záskor a fenti beszámítást, osztályrabocsátást elengedte volna. Beszámítandó továbbá mindaz, amiről tárgyánál, céljánál, mennyiségénél vagy egyéb körülménynél fogva fel kell tenni, hogy az örökhagyó azt mint a gyermek örökségé­nek egy részét adta ki. Megjegyezzük, hogy nem esnek osztályrabocsátás alá a szokásos alkalmi ajándékok, valamint az ellátásra és kiképzésre fordított kiadások, amennyiben a szokásos mértéket meg nem haladják. A még fel nem nevelt, vagy testi vagy elmebeli fogyat­kozás miatt magáról gondoskodni nem képes ivadéknak a szükséges ellátásra és kiképzésre az örökségből társaival szemben méltányos többlet jár. Valamelyik gyermek házastársának a családi kapcsolatra tekintettel juttatott ado­mányt, amennyiben ez a családi viszonyoknak megfelel, magának az ivadéknak juttatott ado­mányként kell számbavenni. Ha valamelyik gyermek elhalt, de utódokat hagyott maga után, úgy utódai az örökségből végrendelet hiányában mindazt követelhetik, amit szülőjük kapott volna akkor, ha az örök­hagyó halálakor még életben lett volna. Az osz­tályrabocsátás szempontjából ez azért fontos, mert az öröklésből akár az örökség megnyílta előtt, akár azután kieső ivadék helyébe lépő távolabbi ivadék köteles a saját terhére beszá­míttatni a neki magának juttatott adományo­kon felül azt is, amit elődje, a kieső ivadék osztályra bocsátani és osztályrészébe beszámí­tani köteles lett volna. A fenti, röviden összefoglalt szabályokból azt a tanulságot meríthetjük, hogy a szülő akkor, ha a gyermekének a szokásos alkalmi ajándékozást felülmúló adományt ad, gyerme­kei érdekében igen jól teszi, ha szándékát töb­bek előtt leghatározottabban kijelenti a tekin­tetben, hogy adományát az örökségre előleg­képen vagy pedig attól függetlenül juttatja-e ivadékának. Természetesen fontos, hogy azok, akik előtt a fenti kijelentések elhangzanak, min­denkor tisztességes és szavahihető emberek legyenek, mert a bíróság előtt csak az ilyen tanú vallomására lehet sikerrel számítani. Közli: dr. Gróh István.

Next