Határszéli Ujság, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-27. szám)

1910-01-03 / 1. szám

4. oldal. Ungvárra, hogy a Gyöngyösy-irodalmi társaság­ban felolvasását megtartsa. A felolvasó ülés, melyet az irodalmi társaság a kereskedelmi csar­nokkal együtt rendez, a társaskör nagytermében lesz. Belépődíj egy korona. A jövedelem a Köz­művelődési Egyesületnek a Gyöngyösy-társaság irodalmi évkönyvének céljaira, a siketnémainté­­zetnek és az izr. népkonyhának jut. Eötvös Ká­roly ünnepies fogadtatására a rendezőbizottság nagy előkészületeket tesz. A vonatnál megjelenik a Gyöngyösy-társaság testületileg, a Kereskedelmi Csarnok küldöttsége, az Ungvári Társaskör tag­jai és az ungvári társadalomból számosan. Eötvös Károly a Bercsényi szállóban fog lakni. Felolva­sás után a társaskörben bankett lesz a nagy író tiszteletére. A felolvasáson kívül résztvesznek az irodalmi ülésen Szabó Jolánka szavalattal és Komjáthy Lajos kurucdalokkal Lányi Gyulának és zenekarának közreműködésével. — Uj honvédtisztek. A munkácsi 11. honvédgyalogezredben 1910. január elsejével a következő tartalékos hadapródokat és zászlóso­kat : Antalóczi János, Veress Miklós, Cornides Béla, Hegyi Mihály, Garzó Gábor dr., Sárközy István, Vida József, Lackovich Imre, Szóbel Pál, Dobai Elek, Szeder Ignác, Kiss Bálint, Nagy Tóth Endre, Forgács Mihály és Erdőhegyi János tar­talékos hadnagyokká nevezték ki. Plotényi Gézát a besztercebányai 16. honvégyalogezredhez ne­vezték ki tartalékos hadnaggyá.­­ A „Szeretet-nőegylet hangversenye tegnap este a legnagyobb siker jegyében folyt le a Korona-szálló nagytermében. A hangversenyt, melyen a város intelligenciájának szine-java jelent meg, művészi eseménynyé avatta Hajduné Kiss Ilonának, a m. kir. Operaház tagjának szereplése, aki tüneményesen szép hangjával már rövid pá­lyafutása után is a magyar hangversenyénekes­nők legelsői közé küzdötte fel magát. Lágy csen­gésű, finom és hajlékony hangja, mely a felső regiszterekben kristályos tisztaságú, a lírai sze­repkörre utalja, ahol még jelentős sikereket fog elérni. Iskolája tökéletes, hangvétele biztos, ki­ejtése, egy-két apróbb szépséghibától eltekintve, kifogástalan és bár voltak egyes részletek, hol hangja, különösen az alsófokon fátyolozottnak látszott, ez csak múló indiszpozíciónak volt be­tudható. Sikere általában fényes volt és a kényes zenei ízlésű közönség lelkes és zajos tapsvihar­ban adott kifejezést tetszésének. A Hugenották „Apród-dal“-ában tűnt föl különösen hangjának nagy terjedelme, mely a Bohémélet Musett-ke­­ringőjében is széles és színes tónusokban áradt a közönség felé. Mozart Schlafliedjében érzései­nek mélységével kapott meg és éppily melegen adta elő Székács „Ő mért oly későn“ és Dienzl Oszkár „Liliomszál“ című dalait. A művésznő különben előkelő megjelenésű szép asszony is, ki mindjárt a terembe való belépte után meg­hódította a közönséget. Dienzl Oszkár diszkrét kísérő, ki önálló számaival is művészi hatást tudott elérni. A műkedvelők közül Hámos Béláné dr.-nét illeti meg az elsőség. Kiss Józsefnek két szép versét szavalta el, bizonyságát adva annak, hogy nagyobb feladatokra termett. Intelligenciája, megértése, pompás előadása, mely hangjának melegségével párosul, elsőrangú szavaiévá teszik. Székely Sári egy monológot adott elő sok igye­kezettel s általában tetszett. A l­ingverseny után vacsora volt, mely tánccal végződött. — Ungvári műkedvelő egy Fráter-dal­­estélyen. Szabó Jolánka, a „Hsz. Újság“ érte­sülése szerint, mint közreműködő részt vesz Fráter Lorándnak e hó 20-án Debrecenben tar­tandó dalestélyén. — Megszökött cukrász. Markovics Károly nagymihályi cukrász több ezer korona adósság hátrahagyása után megszökött Nagymihályból és valószínűleg Amerika felé vette útját. — A Dalárda Szilveszter-estélye. Az Ungvári Dalárda a Korona-szálloda nagytermé­ben tartotta meg hagyományos Szilveszter-esté­lyét. Az estély az anyagiaktól eltekintve, szépen sikerült, különösen sok tapsot aratott Griezmann Gyula dr. és Komjáthy Lajos hegedűkíséret mellett előadott együttes énekszáma, Lányi Istvánnak kiváló tehetségre valló hegedű­játéka és a Dalár­dának két énekszáma, „Megy a hajó“ és Liszt Ferenc örökéletű „Rajnai bordala“. Ez utóbbi különösen elragadta a közönséget, mely azután Lányi Lajos kitűnő cigányzenéje mellett lelkes hangulatban táncolni kezdett. A tánc a kora haj­nali órákig tartott. — Minay István Szerednyén. Minay István ungvári főszolgabíró december 29-én bú­csúzott az újonnan szervezett szerednyei járás­hoz tartozó községek elöljáróságaitól, mely al­kalommal a fényesen berendezett főszolgabírói helyiségekben 20 község elöljárósága körjegyző­ikkel együtt és a szerednyei járás egész intelli­genciája megjelent, hogy szeretetének és hálájá­nak adjon kifejezést a távozó főszolgabíró iránt, aki 15 évi kiváló működése alatt mindenkor a járás érdekeit tartotta szem elől s annak jólétén munkált. Minay István érzékeny szavakkal vett búcsút a megjelentektől és örömének adott ki­fejezést afölött, hogy Szerednye vidékének az uj járás szervezése által egy régi óhaja teljesült és hogy vezetőül egy, a helyi viszonyokkal ismerős kitűnő hivatalnok, Kulin Aurél lett az uj járás főszolgabirája. Az elöljáróságok nevében Gulácsy János korláthelmeci körjegyző búcsúzott a sze­retett főszolgabirótól. A szép ünnepélyt 30 terí­tékű bankett követte a Klein Efraim-féle vendég­lőben, ahol a járás egész intelligenciája megjelent. Az első felköszöntőt Kulin Aurél mondotta Minay Istvánra. Utána szép szavakban köszöntötték még fel a távozó főszolgabírót Petrik Jenő sehóci gk. lelkész, Zseltvay Gyula oroszkomorói gk. esperes, Kende Mihály földbirtokos, Buzinkay Gyula sze­rednyei rk. lelkész, Nemes Elek fatenyésztési biztos, Török Ferenc a körjegyzők részéről, Szabó József a tanítói testület nevében. A városi költségvetés. Előttünk fek­szik Ungvár város költségelőirányzata. A város jövő évi munkálkodása ennek körében fog mo­zogni, érdemes vele kissé foglalkoznunk.­­ A költségvetés sajnos arról tesz tanúságot, hogy a város jövedelmei nem emelkednek oly arányban, mint ahogyan szükségletei és ezért minden sokszor csak esetleges szükséglet növekedés­nél a hiányt csakis a pótadók felemelésével lehet pótolni. Ezért, noha a költségelőirány­zatban úgyszólván lényegtelenül emelkednek a szükségletek és csak a pótadóhátralékból ez­­idén leírandó 1­5.000 korona rúg némileg maga­sabb összegekre, az eként apró-cseprő ösz­­szegekből összeverődött s mindössze körülbelül 37.000 koronát kitevő kiadástöbblet nem talál fedezetet a költségvetés keretén belül és e célból is a pótadókat kell igénybe venni. Ez a város­nak úgyszólván egyetlen fokozható jövedelme. Természetesen ez is csak a polgárok tehervise­lő képességének határán belül fokozható. Ennél azonban sokkal tanulságosabb, ha azt vesszük szemügyre, hogy mire fordítja a város jövedel­meit. Mit és mennyit fordít polgárai jólétének előmozdítására, mit áldoz kulturális célokra, tehát szellemi és erkölcsi erőnk gyarapítására és vé­gül mennyivel siet a társadalmi nyomor enyhí­tésére. Egyetlen pillantás a költségvetésbe meg­győz bennünket arról, hogy a város, sajnos mindezekre a dolgokra, amik éppen a tulajdon­­képeni hivatását képeznék, nem sokat áldoz, mert nem is áldozhat sokat és pedig azért, mert egyéb kiadásai elvonják ettől. Mik tehát azok az egyéb kiadások ? Elsősorban a személyi kiadások, kiadásainak aránytalanul nagy részét ezek képe­zik, míg az egész költségvetés 428.920 korona 5­0 kiadást irányoz elő, addig pusztán a szemé­lyi kiadások 117.813 korona 35 fillért tesznek ki és ha ehhez hozzávesszük az irodai szerekre előirányzott 10.500 koronát, úgy kimondhatjuk, hogy a város igazgatása körülbelül az összes kiadásoknak egyharmadát teszi ki. Igazán drága igazgatás, mely az egész háztartásnak egyhar­madát emészti fel. Még egy nagy tétel van a kiadások között és ez a szenvedő tőkék, a régebben felvett kölcsönök törlesztésére fordított 73.601 K 49 t, a kiadásoknak körülbelül egyötöde. Ezek mellett azután a többi tételek, így például a tanügyi, vagy jótékony célra fordított összegek teljesen eltörpülnek, előbbi 14.366 K 42 fillérrel, utóbbi 14.500 K-val szerepel. A fogyasztási adók megváltására és kezelésére, vagy pedig a járdák és községi utak fentartására fordított összegek természetesen nem jöhetnek számba, mert ezek inkább jövedelmi forrásai a városnak, amaz a fogyasztási adók, emek a közmunkaváltság, járda­térítmények, de főleg a vámok révén. Ha így átnézzük ezt a költségelőirányzatot, akkor igen kevés biztató jelét látjuk benne a város polgár­mesterének lapunkban nemrég ismertetett nagy­szabású terveit illetőleg. Honnan fogjuk vehetni az azok megvalósításához szükségelt nagy ösz­­szegeket, mikor a legkisebbb szükséglet kielégí­tése is fedezetlen hiányt idéz elő. Ily módon még kölcsönre sem igen gondolhatunk, mert egyrészt a város már amúgy is túl van terhelve köl­csönökkel, de másrészt honnan fedezhetnék e kölcsönök kamatait, avagy az esetleges törlesz­téseket. Igen szerény nézetünk szerint még mi­előtt újabb beruházásokra még csak gondolni is lehetne a takarékosság elvének a legszigorúbb mérvben való keresztülvitelétől eltekintve az adós­ságok lehető apasztására kell törekednünk és e célból minden függő kölcsönt kiegyenlíteni, vagy amennyiben ez pénzügyi okokból nem volna ke­resztülvihető, legalább is olcsóbb kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönné átalakítani, hogy így a kamatok könnyebben legyenek elviselhetők. Ezek után pedig egy külön alap volna létesítendő — kezdetben természetesen szerény összeggel — és ez évről-évre növekedő alapból és kamataiból volnának fedezendők azok a rendkívüli kiadások, amelyeket a város fejlődésével előálló szükségle­tek múlhatatlanul megkívánnak. Mindaddig azon­ban, mig ily célokra semmiféle pénz sem áll rendelkezésünkre és főleg mig a város terhei nem kisebbednek és ezáltal teherviselési képessége nem emelkedik, az újabb beruházásokra még gondolni sem lehet. — Hock János Ungváron. Az „Uránia“ híradása szerint Hock János orsz. képviselő, a kiváló szónok e hó 15-én érkezik Ungvárra, hogy az ungvári Uránia-színházban előadását megtartsa. Előkészületben van a Közművelődési Egyesületnek az Urániával együtt rendezendő es­télye, mely alkalommal „Az orosz-japán háború“ kerül színre. — Egy „színész“ visszaélései. Egy Salgó nevű állítólagos színész járt itt a múlt napokban és egy színügyi bizottsági tag nevét jogosulatla­nul fölhasználva bejárta az egész várost, hogy könyöradományokat gyűjtsön. Biztos fellépésével sikerült is neki néhány jóhiszemű embert be­csapnia. A rendőrség tudomást véve a „színész“ visszaéléseiről, kutatni kezdett a vállalkozó szel­lemű ifjú után, de mielőtt előállította volna, Salgó már eltűnt a városból. — Uj társaskör. Szerednyén új társaskör van alakulóban. A mozgalmat, mely máris nagy visszhangot kelt, ezt az aláírások nagy száma bizonyítja, Kulin Aurél főszolgabíró indította meg. Eddig körülbelül negyvenen jelentkeztek tagul. A társaskör alakuló ülését e napokban tartja meg, elnöknek Buzinkay Gyula van kiszemelve, mivel Kulin Aurél az elnöki szék betöltésére nem vál­lalkozik. Az új kaszinó tagjai, a kör megalaku­lása előtt már egy nagyon sikerült Szilveszter­­estét tartottak Szerednyén.­­ A szerednyei főszolgabíró hivatal január 1-én kezdte meg működését. Szerednye lakossága az új hivatal megnyílta alkalmából an­nak népszerű vezetőjét, Kulin Aurélt, aki decem­ber 30-án utazott székhelyére, hogy állását el­foglalja, lelkes üdvözlésben részesítette.­­ A Katholikus Legényegyesület kará­csonyi színielőadását január 9-én közkívánatra megismétli. Színre kerül Erdösi Károly „Ősi eré­nyek“ c. darabja, melylyel a szereplők múlt hé­ten szép sikert arattak. Az előadásra fölhívjuk a közönség figyelmét. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. 1. szám. Sokat és az arcot fehérré és simává varázsolja. Üdít és fiatalít. Nem zsíros és egy nappal is használható. Tégelye 1 korona. ======= A valódi LILIOM ARCKENŐCS az „Arany Oroszlán“ gyógyszertárban kapható. Hölgyek részére lelkizhetetlen­­? ^ Mittelman-féle Agata-CrétTie Pár nap alatt biztosan eltávolít szeplőt, májfoltot, pat­tanást, bőratkát, és minden más bőrbajt, kisimítja a rán­

Next