Határszéli Ujság, 1915. július-december (8. évfolyam, 27-51. szám)

1915-07-05 / 27. szám

2. oldal, szándékosság, csupán az igényeknek más­más szempontból való felfogása, és főleg az egyöntetű vezetés és irányítás hiánya. Nem kívánjuk, hogy az alsó vidéken meg­állapított államsegély leszállítassék, mert hi­szen a közjegyzők és szolgabírák körülte­kintő eljárása mellett a megállapított össze­gek bizonyára indokoltak,­­ de kívánatos­nak tartjuk, hogy a földhözragadt, derék rutén felvidéki embereink segélye arányba hozassák az előbbiekével, mert ezt a háború miatt legtöbbet szenvedett ruténjaink, kik oly hűséggel ragaszkodnék a magyarsághoz és hősiességgel harcolnak velünk egy sorban, kétségtelenül meg is érdemlik. Az 1914/15. háborús tanév. Főgimnázium. Az értesítőt Romanecz Mihály igazgató közli. Az elmúlt iskolaév történetének első lap­jait az intézet hadbavonult növendékeinek szen­teli. Az iskolaév folyamán az intézet felhívást intézett a hadbavonult volt növendékek szüleihez, de eredménytelenül. Négy hős tanítvány nevét örökíti meg az értesítő. A jelenlegi tanítványok közül 15 vonult be katonai szolgálatra, köztük Stoppel Arthur, V. o. t. ki tizenöt éves kora és minden apai lebeszélés dacára május közepén önként beállott katonának és a kolomeai ütkö­zetben már részt is vett. A tanári kar két tagja a harctérre ment, 4 pedig helyi szolgálatra lett beosztva. A gimn. épület laktanyának, majd kór­háznak szolgált. A VII.—VIII. oszt. nov. 16-án, az I—VI. oszt. csak dec. 28-án kezdte meg a rendes munkát. A szorgalmi időt azután ki is használták, úgyszólván megszakítás nélkül folyt a tanítás május 22-ig. Hogy a tananyagot elvé­gezzék a VII. és VIII., de a többi osztályokban is felemelték a heti órák számát és ennek foly­tán a növendékek előmenetelében nem volt fen­­akadás. A segélyegylet tőkéjéből 2100 K-t je­gyeztek a hadikölcsönre. A továbbiakban rész­letesen közli az iskola belső életének adatait. Beiratkozott 481 növendék, kimaradt 44, osztályoztatott 435, 131 róm. kath., 186 gör.kath. 42 református és ágostai és 73 izraelita. Csak magyarul tudott 267, egyéb nyelvismerete volt 168-nak. Érdekes képet nyújt a szülők polgári állását feltüntető statisztika. Eszerint 223 növendék szülője tartozik az értelmiségi osztályhoz (köztük tisztviselő, pap, tanár, tanító stb.), csak 71 ős­termelő, 56 iparos és 34 kereskedő és vállal­kozó. Helybeli volt 171, megyebeli 130, 125 volt más megyéből való és 9 külállambeli. Mindenből jeles volt 22 (5%), jó 75 (17­3%), elégséges 256 (58'9°/o), egyből elégtelen 35, kettőből 24, több­ből 23. Jó magaviseletül volt 379, szabályszerű 42, 2 kevésbé szabályszerű és­­ rossz. Az 1915-16. iskolai évre vonatkozó értesí­tést ajánljuk a szülők figyelmébe. Reáliskola. Más körülmények között bizonyára ünnep lett volna a folyó tanév a reáliskolának. T. i. ez évben nyílt meg ezen iskola VIII. osztálya és ez évben volt az első érettségije. De itt is a háború nyoma. A VIII osztálynak szeptemberben 10 növendéke volt, közülök 6 tett szükség érett­ségit és így tulajdonképen csak 4 rendesen érett­ségizője volt. Az iskola háborús vonatkozásait Deli Géza igazgató a tanév történetében közli. A tanári testület 5 tagja bevonult katonának. Hogy a tanítás fennakadás nélkül volt lefolytat­ható annak tulajdonítható, hogy a tanári testület óratöbblettel helyettesítette a hadbavonultakat. Csak a tornatanítás, játék és a fakultatív tantár­gyak szüneteltek helyiség hiányában, valamint az önképzőkör. A VII—VIII. osztály november 16-án, az V—VI. osztály dec. 1-én nyílt meg. A reáliskola épülete egész éven át hadicélokat szolgált. Az intézet 10 növendéke vált be kato­nának. A tanulmányi állapot címe alatt panaszolja az értesítő, hogy „ . . . . az intézet tanulmányi előhaladását állandóan bénítja a sok tanulni nem tudó és nem akaró tanulónak idetódulása.“ Ez természetes oly megyében, ahol mind ez ideig egyetlen teljes középiskola volt, a tanuló anyag és szülő tehát a reáliskola szociális céljára alig lehetett tekintettel és nagyon sok szülő csak akkor küldte gyermekét a reálba, ha má­sutt már nem boldogult. Ez rontja az iskola ta­nulásbeli előmenetelét és nívóját. Azért mondja maga az értesítő üdvösnek a polgári fiúiskola megnyitását és örömmel néz a megnyíló keres­kedelmi iskola elé. Az idő lesz hivatva megálla­pítani hány és milyen középiskolára van szük­sége Ungvárnak. Örömmel konstatáljuk, hogy annak dacára, hogy a polgári fiúiskola megnyílt a növendékek létszáma neki csökkent. Hisszük és reméljük, hogy a jövőben ezen intézetünk csak izmosodni és gyarapodni fog. Figyelemre méltó Reisman Arnold dr. iskola­orvos egészségügyi jelentése és az erről szóló statisztika, melyből kiemeljük, hogy csak egy esetben volt súlyos járványos megbetegedés. A nehéz egészségi vi­szonyok dacára járványos betegség nem lépett fel. A gazdag statisztikából a következőket kö­zöljük : Beiratkozott 211 tanuló, az év végén osztályoztatott 180 rendes és 6 magántanuló. Ezek közül 105 izraelita, 35 római és 18 gör.katholi­­kus, 28 ref. és evangélikus, 184 magyar anya­nyelvű, 2 német. Csak magyarul tudott 112. Je­les 7, jó 29, elégséges 104, egyből elégtelen 11, kettőből 12, többől 23. Helybeli volt 114, me­gyebeli 46, más megyéből való 25, 95 növendék szülője kereskedő, iparos vállalkozó. Az értesítő közli a jövő tanévben haszná­landó tankönyvek jegyzékét és a jövő tanévre való tudnivalókat. Tanítóképző. Az ungvári tanítóképző egyike a legrégib­beknek az országban. Rég küzdött oly és any­­nyi nehézséggel, mint a folyó tanévben. A tanító­képző épülete szintén katonai célokat szolgált. A beszállásolt katonák nagy kárt okoztak az épületben, a bútorzatban, kb. 2707 K értékben. A kényszer­szünet miatt az iskola csak dec. 15 nyílt meg. A tanári testület is megfogyott. Kettő hadiszolgálatra bevonult. A háború miatt az elmúlt tanévben szünetelt a gazdasági szak­oktatás. A növendékek közül 25 ment a hábo­rúba. Az ifjúsági körök : Könyvsegélyző, Önkép­zőkör, Mária kongregáció a folyó tanévben is működött, de ünnepélyeket nem tartottak.­­ A képző négy osztályába 148 növendék iratkozott, osztályoztatott 145. Ezek közzül 121 görög kat­­holikus 17 róm. kath. és 7 református. 125 vizs­gázott sikeresen, 17 egy-két tárgyból, többől 3 bukott. A felsőnépiskolának (előkészítő) két osz­tályába 53 rendes tanuló iratkozott. Osztályoz­tatott 49. A beirottak közül volt 48 görög kath. és 8 róm. kath. 20 magyar anyanyelvű és 31 más, 1 kitűnő, 6 jeles, 14 jó, 18 elégséges és 10 elégtelen. A hatosztályu gyakorlóba 40 tanuló iratko­zott be. kimaradt 5. kitűnő 4. jeles 7. Az értesítő bevezető részében melegen el­­parentálja Turjay János kanonokot, az intézet jó­tevőjét. Az értesítőt Kaminszky Géza igazgató közli. Horovitz Mór: Jól tudják ezt ellenségeink s eddig is min­den eszközt jónak láttak, mely gabona és liszt­­készleteink csökkentését eredményezte ; az u­tóbbi idők gyakori malomégései nem csupán a mieink gondatlanságára vezethetők vissza, hanem ala­possá teszik a gyanút, miszerint az ellenség al­jas bérencek félfogadása által a gyújtogatás hit­vány eszközével dolgozik, hogy ezáltal győzel­münk egyik igen fontos eszközétől, katonáink kifogástalan élelmezésének lehetőségétől fosszon meg bennünket és hű szövetségesünket. Hogy ebben az elkeseredetten folyó gazda­­sági háborúban is legyűrjük ellenségeinket, össze kell fognunk mindnyájunknak. Ebbéli munkánk és törekvéseink sikere érdekében fordulok most vármegyénk gazdaközönségéhez, valamint a ma­lomtulajdonosokhoz és terménykereskedőkhöz és felhívom őket, miszerint a­- kalászos termést, vala­mint a cséplés és őrlés utáni termény- és liszt­készleteket ne csak a gondatlanság és vigyázat­lanság okozta tűzkároktól óvják meg, hanem egyúttal a legnagyobb gondossággal­­ és a leg­messzebbmenő körültekintéssel úgy őriztessék, hogy az ellenség szolgálatába szegődött bűnös kezek azokhoz ne férkőzhessenek; amennyiben pedig ez iránt a legkisebb gyanújuk támadna, azonnal hozzák azt a hatóság vagy a legközelebbi csendőrőrs tudomására. Tegyék pedig mindezeket abban a hazafias tudatban, hogy óvatosságuk most a haza iránti kötelességek legfontosabbika, mert a hasztalanul pusztult termény és liszt legkisebb mennyiségé­vel is kődarabok válnak le arról a fundamen­tumról, melyet katonáink hónapok dicső harcai­val, életük és vérük áldozásával, az itthonmara­­dottak pedig kitartó és fáradságos munkálkodás­sal végleges győzelmünk számára már felépítettek. Ungvárt, 1915. június hó 28. Lőrinczy Jenő, alispán. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG, 1915. július 5. Felhívás Ungvármegye gazdaközönségéhez, malom­­tulajdonosaihoz és terménykereskedőihez. Az ország itthonmaradt lakossága serényen készülődik a folyó gazdasági év termésének be­takarításához, s megfeszített munkával és szor­galommal végzett vetési munkálatokat a föld bő termésével készül megjutalmazni az Isteni Gond­viselés. A világ szeme a magyar föld áldásán nyug­szik, mely a most folyó világháborúban a szö­vetséges hatalmak hadseregének kenyerét van hivatva biztosítani és óriási fontosságú szerepet játszik vitéz katonáinknak a végleges győzelem kivívására­­irányuló küzdelmeiben. ÚJDONSÁGOK. — Kitüntetések. A hadsereg-főparancs­nokság a 11. honvédgyalogezredben az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a 2 oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta Plesik János, Oláh Lajos, Máté Mózes és Hercz­­mann György szakaszvezetőknek, Szalka Balog Ferencz tart. tizedesnek, Sitku Ferencz, Gábor László és Bodnár Imre honvédeknek, Petreczky Mihály őrmester hadapródjelöltnek. — Lelkészi kinevezés. Fapp Antal püs­pök kinevezte Csucska Elek ujdonszentelt áldo­­zárt Máramarosszigetre s. lelkésznek. — Házasság. Mihovics József, nagykárolyi főgimnáziumi tanár, f. hó 1-én a r. kath. temp­lomban örök hűséget esküdött Gazsó Annuská­­nak, Ungváron. — Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr. Maros Márk ungvári gyakorló-ügyvédet az ung­vári járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak ideiglenes helyetteséül kirendelte. Halálozások, özv. Sirokai Albertné e hó 4-én hosszas szenvedések után meghalt. A meg­boldogultat éveken keresztül betegeskedett néhai férjének ápolása döntötte sírba. Férjét az életnek minden erőlködések dacára megmenteni nem tudta. Egy év eltelte után most a hitves követi a férjét, a­kinek ápolása közben szerezte a ha­lált okozó betegsége csiráit. A haláleset város­szerte mély részvétet keltett. — Özv. Kail Fe­­rencné Bentsik Erzsébet f. évi julius hó 4-én hajnalban 70 éves korában elhalt Radvánczon Julius hó 6zán délután temetik. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásü­gyi miniszter Markovics Árpádot a siketnémák helybeli intézetének igazgatóját a siketnémák debreceni intézetéhez helyezte át. — Hősi halál. Sándor Sylveszter az ung­vári siketnéma intézet tehetséges tanára szerb fogságba kerülvén február 28-án fogságá­ban tífusz betegség következtében elhalt. Az el­halt hős az ungvári dalárdának volt kiváló kar­­­ nagya. _____________

Next