Határszéli Ujság, 1925. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1925-01-04 / 1. szám

1925 január 4.________________________________________HATÁRSZÉLI ÚJSÁG__________________________________________________3. oldal Már be van bizonyítva, TI íny JATC1!?!? hanem szövetet, vásznat, hogy nemcsak női- és H 3 500 (%1 nf$ N­ ) damasztárut, kész férfi és leány­kabátokat vehet A­,AI^A Iw ^ női fehérneműt, bipust, jól és olcsón divatáruházában UZHOROD (Masaryk-tér 7.), szvettert stb. is. .*. ........................... 1925 január 15.-ig 10°lo árengedmény! ■ ------- . ...... A magyarok után a zsidók Mikor az ungvári magyar gimnáziumról volt szó, mely még mindig a gyászosan kimúlt „Pol­gári Párt“ ígéretei között rozsdásodik, a kormány azt hangoztatta, hogy a zsidók nem követelhet­nek magyar gimnáziumot, mert hiszen a zsidók nem részei a magyar nemzetnek. Ezt követte a kormány azon akciója, hogy a zsidókat, mint nemzetet, a magyaroktól külön válassza. A zsidók ezt a nemzetté való hivatalos elő­léptetést komolyan vették és, mint egy kultur nemzethez illik, Munkácson héber gimnázium építéséhez fogtak. Az épület már tető alá került a Sugár­ úton, mikor nagy meglepetéssel vették a kormány azon intézkedését, mellyel a héber gimnáziumot nem engedélyezte. Az indokolás olyan sablonos volt, mint amilyen komikus volt a magyar gim­náziumra vonatkozólag, amely egy ízben tudva­levőleg a „sűthető klozetten“ bukott el. Ellenzéki magatartásunk újabb igazolását látjuk a kormány ez újabb cselekedetében, amely egy kaptafára megy, akár magyarról, akár zsidóról van szó. A „Zsidó Néplap“, ezzel az üggyel foglalkozva, alapos igazságokat és főként kulisszatitkokat vagdos a prágai kormány fejéhez, mikor azt írja, hogy: „A köztársaság jó hírét, demokratikus törekvéseinek külföldön való elterjesztését főleg ama zsidóknak köszönheti, akik a karlsbadi cionista konferenciákon vették hírül a csehszlovák kormány liberális programmját, a csehszlovák zsidóság iránti korrekt magatartását s igy a héber gimnázium engedélyezését is“. Megállapítja továbbá hogy: „Főleg ezeknek a karlsbadi konferenciák delegátusainak és a cionista sajtónak köszönheti a köztársaság, hogy a külföld pénzemberei bizalommal közeledtek a csehszlovák állam felé s szívvel-lélekkel segítet­tek a köztársaság financiáliáit szanálni“. Végül a lap ugyanazt hangoztatja, amit mi mindig mondtunk, mikor a zsidóság a válasz­tásokon cserben hagyta a magyar ellenzéki pár­tokat, hogy alkalom adtán a zsidóság tapasztalni fogja, miszerint a prágai kormány hálátlan lesz vele szemben. A „Zsidó Néplap“ most ezt a jóslatunkat a következő mondattal igazolja: „A ruszinszkói zsidóság a héber gimnázium visszautasítását a kormány részéről hálátlan és megérdemelten lépés­nek tekinti, amellyel lerántja a zsidóságnak a kormány igazságszeretetébe és fajtiszteletébe vetett illúzióit.“ Hát végre beérkeztünk: magyarok is, zsidók is! Ott vagyunk, ahol voltunk 1920-ban, mikor a zsidóság még az ellenzéki tábor tényezője volt. A mindenáron való kormánypártiság ábránd­jaiból kezdenek már zsidó őslakos polgáraink is kijózanodni, mert napról-napra tapasztalják, hogy a csúszás-mászásért semmi egyéb, legfeljebb­­ orrbarúgás jár. A magyarok ezt régen észrevették és ezért hordják fenn a fejeket... Becsületesen és minden elnyomási törekvéssel szembenézőn! Sóhajok a tizenháromhónapos évről Az újév beköszöntével valakinek eszébe jutott, hogy a Népszövetség megreformálja a naptárt s ezután tizenhárom hónap lesz egy esztendőben. — Szerencsétlen szám! — kiált fel a baboná­ban hivő. — Ezután még szerencsétlenebbek leszünk.* —­ Szerencsésebbek —■ ujjong a tisztviselő fe­lesége, — mert az uram tizenháromszor kap fizetést egy évben. Tizenháromszor lesz elseje — De kisebb lesz a havi fizetése — józanítja ki barátnéja.* — Nekem tizenháromszor kell zárlatot csi­nálni, — sóhajt a banki főkönyvelő s tizenhá­romszor kell majd napokig egy fillér után ku­tatnom, hogy pontos legyen a mérleg. * — Tizenháromszor fizethetek rá ezentúl az elsejei kifizetésekre, — mondja egy nagy adó­hivatal pénztárnoka, így mérlegeli mindenki a saját lehetőségeit a tizenháromhónapos évben. A csehszlovák-magyar régi koronatartozások összeírása — A bejelentési határidőt a pénzügyminisztérium meghosszabbította. — A csehszlovák-magyar régi osztrák-magyar­­ koronára szóló tartozások és követelések össze­írását az 1924 június 27-én kelt kormányrende­let értelmében,­­mely 224. szám alatt jelent meg a törvények és rendeletek gyűjteményében) a cseh-szlovák elszámolóhivatal (Prága II. Zemská Banka) fogja intézni. A bejelentéseket az előírt űrlapokon kell végezni, melyeket darabonként 60 fillérért lehet a megnevezett pénzintézetnél, to­vábbá a takarékpénztáraknál, bankoknál, a ke­reskedelmi kamaráknál és a Cseh-Szlovák Gyár­iparosok Országos Szövetségénél vásárolni. Minden követelést és tartozást három példány­ban kell bejelenteni. A bejelentések csak abban az esetben jogerősek, ha azokat az előírt űr­lapokon világos fogalmazásban jelentik be. A helyesen kitöltött űrlapokat az elszámoló hiva­­­talon kívül a Zemská Banka pozsonyi fiókja is elfogadja december 31-ig bezáróan. Minden ké­rést a cseh-szlovák elszámoló hivatalhoz kell intézni (Prága II. Zemská Banka). * A kassai kereskedelmi és iparkamara bead­vánnyal fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy az osztrák-magyar koronákban létrejött követe­lések és tartozások bejelentésére megállapított határidő, mely f. é. december hó 31-ével letelik, 2 hónappal hosszabbíttassék meg. ^ A prágai pénzügyminisztérium ezzel kapcso­latban felhatalmazta a csi­ elszámolási hivatalt, hogy a magyarországi követelések és tartozások bejelentéseit 1925 február hó 28-ig terjedő idő­pontig elfogadhassa. Lakáshiány Nagyszálláson A nagyszőllősi lakáshiányon úgy akartak segí­teni, hogy a költségvetésbe tisztviselői lakások építésére való összeget illesztettek be A tiszt­­viselői lak­ások azonban máig sem épültek fel. Itt az új esztendő, de a lakáshiányból keletkező anomáliák csak fokozódnak és napról-napra a legfurcsább eseteknek vagyunk tanúi. Az új esztendő elején vagyunk még, tehát reméljük, hogy a már tervbe vett tisztviselői lakásokra felvett összeg nem marad továbbra is az asztal fiókjában, hanem a gyors építkezés megkezdésével hozzájárul a nagyszőllősi lakás­hiány csökkentéséhez. * Ugyanazt mondhatjuk el Ungvárról és Mun­kácsról, nem különben Beregszászról is, ahol a lakáshiány szintén ijesztő mérveket ölt. (Szerk.) Kevés a bíró, sok a per A külföld előtt minden állam jogviszonyainak fokmérője a bírói kar, melyről korrektséget, ala­pos készültséget és anyagi, valamint politikai függetlenséget tételeznek fel. Ha a csehszlovák állambeli viszonyokat ta­nulmányozzuk, sajnosan tapasztaljuk, hogy az igazságszolgáltatás ügye a szakképzett bírák hiánya miatt erősen szenved. A múlt hónap hírlapi közleményeiből igen szomorú adatokat halásztunk ki arról, hogy a munkával túlterhelt bírák hirtelen halállal, agy­­szélhüdésben múlnak ki, vagy megzavarodva, az élőhalottak otthonába kerülnek. Ha csak Szlovenszkót és Ruszinszkót vesszük, mint ér­tesülünk, 150 biró és 130 rendes bírói funkciót végző jegyző hiányzik az itteni birói karból. A­­ köztársaság egész területén pedig nem kevesebb, mint 500 biró menekült el erről a pályáról. Az okot erre az szolgáltatta, hogy egyik-másik bíró kevesebb fizetést kapott, mint a bírósági volt legionista szolga. Hogy mily hátránya van a közönségnek a­­ bíróhiányból, azt mindenki tapasztalja, akinek ügye évekig hever a bíróságokon. Különösen a telekkönyvi és örökösödési ügyeknél tapasz­talható igen nagy károsodás a késedelmes el­intézésből. Itt volna az ideje, hogy az 1925.-ik évben végre már hozzálátnának megfelelő birói kar szakszerű kiképzéséhez és az igazság- és jog­szolgáltatást a helyes mederbe terelnék. — „A­ földesurak*". A „Pravo Lidu“ írta a múlt hónapban, hogy­ Prásek szenátor fia most tartotta esküvőjét egy bankigazgató leányá­val. A menyasszony valósággal roskadozott a drágakövek súlya alatt. Az esketési szertartást a rend generálisa végezte húsz pap segédletével. A jó öreg Prásek az ifjú párnak több milliót érő, le nem foglalt nagybirtokot adott nász­ajándékul. A koalícióhoz tartozók — írja a lap — értik a módját, hogy csak úgy rázzák ki frakkjukból az érintetlen nagybirtokokat. Egy kis költségvetés — Mozduljon meg a polgársági — Ungvár főváros költségvetése elkészült és ez nem kevesebb mint 270 százalékos községi pót­adót jelent a jövő évben Ungvár adófizető pol­gárságának. A kiadási tételben ugyanis 4,874.587 korona szerepel, melyre bevételként 3,775.823 koronát állítottak be és így a deficit csekély 1,098.764 korona. Ez az összeg eredményezi a föld és házadó után a 90 százalékot, a többi adónemek után pedig a 27011/s-os pótadót. Mióta a községi önkormányzat gúzsbakötésé­vel az államtól függő elemek gazdálkodnak köz­ségi javainkban, azóta csak néma szemlélői le­hetünk annak a munkának, amelynek végered­ményében mégis csak mi isszuk meg a levét.­­­­A nagyarányú pótadó emelkedés állítólag on­nan keletkezett, hogy a „kormánybiztos“ a kü­lönböző osztályú házadókat megszüntette és azt pótadó alakjában hajtja be a község lakosain. Nem tudjuk elképzelni, hogy a „kormánybiz­tos milyen alapon tesz radikális változtatásokat a főváros gazdasági életében, mikor ő csak az „ügyek továbbvitelére“ jogosított, mi mégis csak azt hangoztatjuk, hogy álljon sarkára a főváros polgársága és emelje fel tiltakozó szavát a vá­rosi gazdálkodás ellen, azaz követelje az alkot­mányos élet visszaállítását. Nem tartjuk egészséges állapotnak, hogy akkor, amikor a perecsenyi körjegyzőség három községének képviselőtestülete megtagadja a költ­ségvetés elkészítését anélkül, hogy a csupán a feloszlatására komolyan gondolna, addig Ung­vár képviselőtestületét minden főbenjáró ok nélkül szélnek eresztette és nem is gondol arra, hogy az önkormányzatot visszaállítsa. A költségvetés tételei kétségkívül ismét aktu­álissá teszik azon óhajunkat, hogy a polgárság végre már mozduljon meg és követelje vissza legelemibb jogát: a községi önkormányzatot. Biztosítás Felhívjuk tagjaink figyelmét Biztosító Osztá­lyunkra­­ felszólítjuk tagjainkat, hogy saját ér­dekükben a Continental Biztosító Intézetünknél kössék biztosításaikat, mert ez esetben erőtelje­sebben védhetjük meg érdekeiket úgy a díjtéte­leknél, valamint a tényleges tűzkár felbecsülésé­nél, ahol egy kiküldöttünk jelenlétében történik a kárbecslés. Tűz, jég, baleset, betörés, szavatosság és szál­lítmány, valamint általános biztosításokat köt és vállal az intézet. Continentale Biztosító Ker. Szoc. Biztosító Osztálya. MÉG MINDIG MEGRENDELHETŐ RÁCZ Pál­ elbeszélő kötete, a „FURCSA EMBEREK" Bolti ára 8 korona. Előfizetőink — kedvezményes áron — 6 korona 50 fillérért kapják a kötetet. — Legcélszerűbb megrendelési mód az összeget kiadó hivatalunk címére (Ungvár, Teleky­ u. 5. szám) beküldeni.

Next