Határszéli Ujság, 1925. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1925-01-04 / 1. szám
1925 január 4.________________________________________HATÁRSZÉLI ÚJSÁG__________________________________________________3. oldal Már be van bizonyítva, TI íny JATC1!?!? hanem szövetet, vásznat, hogy nemcsak női- és H 3 500 (%1 nf$ N ) damasztárut, kész férfi és leánykabátokat vehet A,AI^A Iw ^ női fehérneműt, bipust, jól és olcsón divatáruházában UZHOROD (Masaryk-tér 7.), szvettert stb. is. .*. ........................... 1925 január 15.-ig 10°lo árengedmény! ■ ------- . ...... A magyarok után a zsidók Mikor az ungvári magyar gimnáziumról volt szó, mely még mindig a gyászosan kimúlt „Polgári Párt“ ígéretei között rozsdásodik, a kormány azt hangoztatta, hogy a zsidók nem követelhetnek magyar gimnáziumot, mert hiszen a zsidók nem részei a magyar nemzetnek. Ezt követte a kormány azon akciója, hogy a zsidókat, mint nemzetet, a magyaroktól külön válassza. A zsidók ezt a nemzetté való hivatalos előléptetést komolyan vették és, mint egy kultur nemzethez illik, Munkácson héber gimnázium építéséhez fogtak. Az épület már tető alá került a Sugár úton, mikor nagy meglepetéssel vették a kormány azon intézkedését, mellyel a héber gimnáziumot nem engedélyezte. Az indokolás olyan sablonos volt, mint amilyen komikus volt a magyar gimnáziumra vonatkozólag, amely egy ízben tudvalevőleg a „sűthető klozetten“ bukott el. Ellenzéki magatartásunk újabb igazolását látjuk a kormány ez újabb cselekedetében, amely egy kaptafára megy, akár magyarról, akár zsidóról van szó. A „Zsidó Néplap“, ezzel az üggyel foglalkozva, alapos igazságokat és főként kulisszatitkokat vagdos a prágai kormány fejéhez, mikor azt írja, hogy: „A köztársaság jó hírét, demokratikus törekvéseinek külföldön való elterjesztését főleg ama zsidóknak köszönheti, akik a karlsbadi cionista konferenciákon vették hírül a csehszlovák kormány liberális programmját, a csehszlovák zsidóság iránti korrekt magatartását s igy a héber gimnázium engedélyezését is“. Megállapítja továbbá hogy: „Főleg ezeknek a karlsbadi konferenciák delegátusainak és a cionista sajtónak köszönheti a köztársaság, hogy a külföld pénzemberei bizalommal közeledtek a csehszlovák állam felé s szívvel-lélekkel segítettek a köztársaság financiáliáit szanálni“. Végül a lap ugyanazt hangoztatja, amit mi mindig mondtunk, mikor a zsidóság a választásokon cserben hagyta a magyar ellenzéki pártokat, hogy alkalom adtán a zsidóság tapasztalni fogja, miszerint a prágai kormány hálátlan lesz vele szemben. A „Zsidó Néplap“ most ezt a jóslatunkat a következő mondattal igazolja: „A ruszinszkói zsidóság a héber gimnázium visszautasítását a kormány részéről hálátlan és megérdemelten lépésnek tekinti, amellyel lerántja a zsidóságnak a kormány igazságszeretetébe és fajtiszteletébe vetett illúzióit.“ Hát végre beérkeztünk: magyarok is, zsidók is! Ott vagyunk, ahol voltunk 1920-ban, mikor a zsidóság még az ellenzéki tábor tényezője volt. A mindenáron való kormánypártiság ábrándjaiból kezdenek már zsidó őslakos polgáraink is kijózanodni, mert napról-napra tapasztalják, hogy a csúszás-mászásért semmi egyéb, legfeljebb orrbarúgás jár. A magyarok ezt régen észrevették és ezért hordják fenn a fejeket... Becsületesen és minden elnyomási törekvéssel szembenézőn! Sóhajok a tizenháromhónapos évről Az újév beköszöntével valakinek eszébe jutott, hogy a Népszövetség megreformálja a naptárt s ezután tizenhárom hónap lesz egy esztendőben. — Szerencsétlen szám! — kiált fel a babonában hivő. — Ezután még szerencsétlenebbek leszünk.* — Szerencsésebbek —■ ujjong a tisztviselő felesége, — mert az uram tizenháromszor kap fizetést egy évben. Tizenháromszor lesz elseje — De kisebb lesz a havi fizetése — józanítja ki barátnéja.* — Nekem tizenháromszor kell zárlatot csinálni, — sóhajt a banki főkönyvelő s tizenháromszor kell majd napokig egy fillér után kutatnom, hogy pontos legyen a mérleg. * — Tizenháromszor fizethetek rá ezentúl az elsejei kifizetésekre, — mondja egy nagy adóhivatal pénztárnoka, így mérlegeli mindenki a saját lehetőségeit a tizenháromhónapos évben. A csehszlovák-magyar régi koronatartozások összeírása — A bejelentési határidőt a pénzügyminisztérium meghosszabbította. — A csehszlovák-magyar régi osztrák-magyar koronára szóló tartozások és követelések összeírását az 1924 június 27-én kelt kormányrendelet értelmében,mely 224. szám alatt jelent meg a törvények és rendeletek gyűjteményében) a cseh-szlovák elszámolóhivatal (Prága II. Zemská Banka) fogja intézni. A bejelentéseket az előírt űrlapokon kell végezni, melyeket darabonként 60 fillérért lehet a megnevezett pénzintézetnél, továbbá a takarékpénztáraknál, bankoknál, a kereskedelmi kamaráknál és a Cseh-Szlovák Gyáriparosok Országos Szövetségénél vásárolni. Minden követelést és tartozást három példányban kell bejelenteni. A bejelentések csak abban az esetben jogerősek, ha azokat az előírt űrlapokon világos fogalmazásban jelentik be. A helyesen kitöltött űrlapokat az elszámoló hivatalon kívül a Zemská Banka pozsonyi fiókja is elfogadja december 31-ig bezáróan. Minden kérést a cseh-szlovák elszámoló hivatalhoz kell intézni (Prága II. Zemská Banka). * A kassai kereskedelmi és iparkamara beadvánnyal fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy az osztrák-magyar koronákban létrejött követelések és tartozások bejelentésére megállapított határidő, mely f. é. december hó 31-ével letelik, 2 hónappal hosszabbíttassék meg. ^ A prágai pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatban felhatalmazta a csi elszámolási hivatalt, hogy a magyarországi követelések és tartozások bejelentéseit 1925 február hó 28-ig terjedő időpontig elfogadhassa. Lakáshiány Nagyszálláson A nagyszőllősi lakáshiányon úgy akartak segíteni, hogy a költségvetésbe tisztviselői lakások építésére való összeget illesztettek be A tisztviselői lakások azonban máig sem épültek fel. Itt az új esztendő, de a lakáshiányból keletkező anomáliák csak fokozódnak és napról-napra a legfurcsább eseteknek vagyunk tanúi. Az új esztendő elején vagyunk még, tehát reméljük, hogy a már tervbe vett tisztviselői lakásokra felvett összeg nem marad továbbra is az asztal fiókjában, hanem a gyors építkezés megkezdésével hozzájárul a nagyszőllősi lakáshiány csökkentéséhez. * Ugyanazt mondhatjuk el Ungvárról és Munkácsról, nem különben Beregszászról is, ahol a lakáshiány szintén ijesztő mérveket ölt. (Szerk.) Kevés a bíró, sok a per A külföld előtt minden állam jogviszonyainak fokmérője a bírói kar, melyről korrektséget, alapos készültséget és anyagi, valamint politikai függetlenséget tételeznek fel. Ha a csehszlovák állambeli viszonyokat tanulmányozzuk, sajnosan tapasztaljuk, hogy az igazságszolgáltatás ügye a szakképzett bírák hiánya miatt erősen szenved. A múlt hónap hírlapi közleményeiből igen szomorú adatokat halásztunk ki arról, hogy a munkával túlterhelt bírák hirtelen halállal, agyszélhüdésben múlnak ki, vagy megzavarodva, az élőhalottak otthonába kerülnek. Ha csak Szlovenszkót és Ruszinszkót vesszük, mint értesülünk, 150 biró és 130 rendes bírói funkciót végző jegyző hiányzik az itteni birói karból. A köztársaság egész területén pedig nem kevesebb, mint 500 biró menekült el erről a pályáról. Az okot erre az szolgáltatta, hogy egyik-másik bíró kevesebb fizetést kapott, mint a bírósági volt legionista szolga. Hogy mily hátránya van a közönségnek a bíróhiányból, azt mindenki tapasztalja, akinek ügye évekig hever a bíróságokon. Különösen a telekkönyvi és örökösödési ügyeknél tapasztalható igen nagy károsodás a késedelmes elintézésből. Itt volna az ideje, hogy az 1925.-ik évben végre már hozzálátnának megfelelő birói kar szakszerű kiképzéséhez és az igazság- és jogszolgáltatást a helyes mederbe terelnék. — „A földesurak*". A „Pravo Lidu“ írta a múlt hónapban, hogy Prásek szenátor fia most tartotta esküvőjét egy bankigazgató leányával. A menyasszony valósággal roskadozott a drágakövek súlya alatt. Az esketési szertartást a rend generálisa végezte húsz pap segédletével. A jó öreg Prásek az ifjú párnak több milliót érő, le nem foglalt nagybirtokot adott nászajándékul. A koalícióhoz tartozók — írja a lap — értik a módját, hogy csak úgy rázzák ki frakkjukból az érintetlen nagybirtokokat. Egy kis költségvetés — Mozduljon meg a polgársági — Ungvár főváros költségvetése elkészült és ez nem kevesebb mint 270 százalékos községi pótadót jelent a jövő évben Ungvár adófizető polgárságának. A kiadási tételben ugyanis 4,874.587 korona szerepel, melyre bevételként 3,775.823 koronát állítottak be és így a deficit csekély 1,098.764 korona. Ez az összeg eredményezi a föld és házadó után a 90 százalékot, a többi adónemek után pedig a 27011/s-os pótadót. Mióta a községi önkormányzat gúzsbakötésével az államtól függő elemek gazdálkodnak községi javainkban, azóta csak néma szemlélői lehetünk annak a munkának, amelynek végeredményében mégis csak mi isszuk meg a levét.A nagyarányú pótadó emelkedés állítólag onnan keletkezett, hogy a „kormánybiztos“ a különböző osztályú házadókat megszüntette és azt pótadó alakjában hajtja be a község lakosain. Nem tudjuk elképzelni, hogy a „kormánybiztos milyen alapon tesz radikális változtatásokat a főváros gazdasági életében, mikor ő csak az „ügyek továbbvitelére“ jogosított, mi mégis csak azt hangoztatjuk, hogy álljon sarkára a főváros polgársága és emelje fel tiltakozó szavát a városi gazdálkodás ellen, azaz követelje az alkotmányos élet visszaállítását. Nem tartjuk egészséges állapotnak, hogy akkor, amikor a perecsenyi körjegyzőség három községének képviselőtestülete megtagadja a költségvetés elkészítését anélkül, hogy a csupán a feloszlatására komolyan gondolna, addig Ungvár képviselőtestületét minden főbenjáró ok nélkül szélnek eresztette és nem is gondol arra, hogy az önkormányzatot visszaállítsa. A költségvetés tételei kétségkívül ismét aktuálissá teszik azon óhajunkat, hogy a polgárság végre már mozduljon meg és követelje vissza legelemibb jogát: a községi önkormányzatot. Biztosítás Felhívjuk tagjaink figyelmét Biztosító Osztályunkra felszólítjuk tagjainkat, hogy saját érdekükben a Continental Biztosító Intézetünknél kössék biztosításaikat, mert ez esetben erőteljesebben védhetjük meg érdekeiket úgy a díjtételeknél, valamint a tényleges tűzkár felbecsülésénél, ahol egy kiküldöttünk jelenlétében történik a kárbecslés. Tűz, jég, baleset, betörés, szavatosság és szállítmány, valamint általános biztosításokat köt és vállal az intézet. Continentale Biztosító Ker. Szoc. Biztosító Osztálya. MÉG MINDIG MEGRENDELHETŐ RÁCZ Pál elbeszélő kötete, a „FURCSA EMBEREK" Bolti ára 8 korona. Előfizetőink — kedvezményes áron — 6 korona 50 fillérért kapják a kötetet. — Legcélszerűbb megrendelési mód az összeget kiadó hivatalunk címére (Ungvár, Teleky u. 5. szám) beküldeni.