Kárpáti Magyar Gazda, 1935 (11. évfolyam, 1-48. szám)
1935-01-13 / 1. szám
ni -г Г'-ТІЛІТРІГІ KÁRPÁTI MAGYAR GAZDA 2. oldal Országos Magyar Bal Beregszászon a Kereskedők Székházában 1935 Január 13-án este 8 órai kezdettel. kát teremt az állatnak jó polgárokat és katonák .I n viel: nem tudom találhatunkз erre jobb bizonyíték l, mint a tiszamenti pusztán... Ezután і folytába. Mezőgazdasági üzeme egészen átlagos, a nem átl g l.t Ц ősszel ritkán szánt, gondatlanul és nem gazdaságosan trágyáz, a gazdasági gépek közül csak a legszükségesebbeket ismeri, rosszul etet... A mi földművelőnk (értsd a cseh földművelőt) itt kétszeres terméseredményt érne el... Végül így fejezi be ezt a részt .Telimében így kiütközik ama tipikus eleme a mágnesadásnak, amely a földből élni akar anélkül, hogy megérezné a kérges kéz mivoltát, ezért a Csap és Huszt közötti vonalon utazó turista nem talál semm olyat, ami az óriási róna-ág szürke egyhangú területein szemét gyönyörködtetné... Azt is megállapítja a cseh tanár, hogy: A magyar földművelő a mi értelmezésünk szerint nem jó gazdálkodó, munkaintenzitása kicsi, (szóval nem szeret dolgozni a magyar...)munkamódszerei jenéktlenek és ósak talán csak a szőllőskertekben találunk igazán példás munkát. Munkájának alacsony mennyisége és minősége ellenére is gazdag, önálló és gavallér civil bér benyomását igyekszik kelteni a magyar földművelő. A csehekhez tisztességesen viselkedik... A munkánál jobban szereti a pihenést, a víznél a bort és nem szívesen jár rosszul öltözötten. Könnyebb életet él, mint ahogy a földművelők körében szokásos... Vasárnap a legboldogabb ember, mert csizmában és kitűnő lovaglónadrágban megy meglátogatni az Istent. Vasárnap és ünnepnap soha nem dolgozik... Mindenek: fölött szereti a zenét. Számára a cigány hegedűvel a kezében többet jelent mint a pap, a tanntó, és a bíró. Végül úgy fejezi be a cikkíró: A demokráciáról és a köztársaságról nincsen különösebben pontos tájékozottsága; ő elsősorban magyar, tagja a lovagias nemzetnek, amely az emberek között nem ismer egyenlőséget. — Hát kedves magyar kisgazda testvéreink, most legalább olvashatjátok, hogy miként látnak bennünket a cseh agrárok cseh szemmel és olvashatjátok, mi mindenfélét (sok valótlanságot) öszszearnak rólatok a cseh agrárok, ha azt — a csehekinek írják,... , akkor fogja a mezőgazdaság érdekeit szolgálni, ha kellő előkészülettel léptetik éltetőe, de még akkor is kétséges, hogy maradatlan szolgálhatja -e azt, ha a húsfogyasztás lényeges emelkedésével nem számolhatunk. A tejrendeletről megállapította a szenátor, hogy azt Csehországban sem sikerült végrehajtani, nálunk meg a mai alakjában teljesen kresztülvihetetlen. A sertéstenyésztés korlátozásáról szóló rendelő hibáit is kimutatta a szenátor, mert a rendelet a mai viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyta. A gazdaadósságok rendezéséről szól a kijelentette, hogy a magyar pártok kívánsága, hogy a gazdaadósságok rendezésében egyformán részesüljön minden gazda, nemzetiségi és politikai pártállásra való különbség nélkül, mint ahogy az állami terhek viselésében sincs különbség. Nagy hiánya a mezőgazdaságnak, hogy a vető-, magkereskedelem nincs megfelelően szabályozva. Kijelentette, hogy politikamentes mezőgazdasági kamarákra van szükség, melyeket nem politikai pártokra történő szavazással alkossanak meg, hogy ez a komoly gazdasági szerv a pártérdekeik játékszerévé ne váljék. Követelte a mezőgazdasági szakoktatás bevezetését, hogy minél több községben 2—3 hetes szaktanfolyamok tartassanak. Vajha úgy lesnne, hogy a kormány ezeket a tanácsokat megfogadná, de ahogy mi ismerjük, egyik fülén beengedi, a másikon meg ki... A mezőgazdák bajairól tartott beszámolót Szilassy Béla magyar nemzeti párti szenátor Prágában Szilassy Béla magyar nemzeti párti szenátor a prágai szenátusban lerántotta a leplet mindazokról a bajokról, amik a magyar kisgazdákat sújtják és szigorúan megbírálta azokat a javaslatokat és rendeleteket, miket a kormány eddig tett, vagy életbe léptettett. , Szilassy szenátor azt mondotta, hogy az ipari munkásság fogyasztóképességének helyreállítása nélkül a mezőgazdasági lakosság gazdasági egyensúlya tartósan helyre nem állítható. Ezt mutatják a gabonamonopóliummal szerzett tapasztalatok. A Gabonatársaság bizopitmyossai az aratás utáni hómíspókban saját pénzükön felvásároltak annyi gabonát, amennyire képesek voltak, azóta megszüntették a felvásárlást, mert pénzük elfogyott és raktáraik tele vannak és a Gabonatársaságtól nem kapnak diszpoziciót gabonájukra. A bizományos a raktáron fekvő búzára ráfizet s ezért a gazdáktól csak nagyobb minőségi levonásokkal veszikél a terményt. Az állatmonopóliumról megállapította, hogy csak Halálozások KULMANN KÁROLY Nagyszöllős magyarságának nagy gyásza van Kulmann Károly, nyugalmazod uradalmi igazgató, 52 éves korában házassága 27-ik évében súlyos szívbajtól gyötörten december 31.-én fejezte be buzgó tevékenységijén töltött életét Kulmann Károly bár német származású volt, mégis jobb magyarként élt sok született magyarnál. Fáradhatatlanul dolgozott Nagyszől.-lős gazdasági fellendítésén s azért számos gazdasági szervezet vezetője volt. Temetése jan. 3.-án folyt la az ág. evamg. egyház szertartása, szerint. Négy gyermeke és felesége gyászolja. * Földes Géza beregszászi kereskedő meghalt 1934 december 27-én hosszas szenvedés után. Beregszász város kicsi magyar társadalmának egyik elsőosztályúan minősített kéztisdeletben álló tagja volt Földes Géza. A feltétlenül megbízható kereskedőnek a mintaképe, iskolapéldája a nem kérkedő, de soha meg nem alkuvó öntudatos magyarnak, sokszor megcsodált katonája a bátor katonának, aki ha a harc hevében magához méltó férfit talál, ott bátor és kötelességét minden akadályon keresztül teljesíti, de a magánál gyengébbet jelztve azonnal felemeli, meigsajnálja, gyámolítja. A Magyar Nemzeti Párt beregszászi szervezetének egyik alapító tagja s mindvégig egyik büszkesége. Földes Gézát sem a zsidó vallása sem a kereskedői mivolta egy pillanatra sem, gátolta, nem akadályozta, meg abban, hogy a mai gyár nemzettel a kisebbségi sorsban és a kisebbségi harcban is együtt ne haladjon. Minden elismerést megérdemlő módon osztályosa volt kisebbségi sorsba jutott magyar nemzetének és a magyar nemzet egyik másik tagjának, esetleg egyik másik intézményének a zsidósággal szemben tanúsított mindenkori menthető, vagy elítélendő magatartása Földes Géza öntudatos magyarságát soha nem befolyásolta.. A Magyar Nemzeti Párt beregszászi szervezete és kárpátaljai kerülete a legőszintébb részeséttel, mélységes bánattal értesült a világháborúban a nagy ezüst, a sebesülési és a Károly kereszttel kitüntetett volt 65. közös gyalogezredbeli hadnagy, Földes Géza beregi szászi kereskedő tagjának, hűséges, adakozó és bizalmas emberének haláláról. Emlékét krónikájában megörökíteni rendelte. Földes Géza halálát felesége szül. Kertész Margit, gyermekei dr. Erdélyi Aladárné szül. Földes Erzsébet és Köröskényi Gáborné szül. Földes Irén gyászolják... Temetése december 28-án volt a becsületesen és igazán élő jószívű embereknek kijáró végtisztességgel. .. Ar . Técső községben meghalt B. Borbély Lajos kisgazda 71 éves korában. Nevezett Técső községnek volt főbírája, a református egyház presbitere, és pénztárnoka. A Magyar Nemzeti Párt técsői szervezezete választmányának tagja. Halála veszteség nem csak özvegyének, de mélységesen gyászolja Técső és, Kárpátalja magyarsága, mert az elhalt mindenütt ott volt, ahol nemesen és önztlenül az egyetemes magyaréság, avagy a református egyházai" érdekében valamit tenni, vagy valami nemes célért áldozni kellett . * * *.......... Beregszászban meghalt Ortutay Angyalka 21 éves korában 1935 év január 4.-án. Beregszász város főbírája Ortutay Jenő, gör. kath. főesperes, leányát gyászolja az elhunytban, aki sokat és hosszan szenvedett. Temetése január 5-én volt Beregszász város közönségének impozáns részvétele mellett. » *i Beregszászban meghalt özv. Dalmay Kálmánnné szül. Knócz Ilona 1935 január hó 7-én 84 éves korában. Beregszász régi magyar társadalmának közismert és és köztiszteletben álló úrasszonya volt. Halálát, valóban kiterjedt rokonsága, 5 gyermeke, 20 unokája és dédunokája gyászolja. Temetése január Г-én volt Beregszászban nagy részvét mellett. A і újság Rómában Laval francia külügymniszter és Mussusolini olasz miniszterelnök között megegyezés jött létre a következő pontokkal: A tárgyaló hatalmak megállapítják, hogy politikájuk valamennyi főkérédésben megegyezik. — Felszólítják a volt osztrák— magyar monarchia utódállamait, hogy egyezzenek meg a határok tiszteletben tartásában és kölcsönösen határozzák el, hogy nem avatkoznak be egymás belügyibe. Olaszország és Franciaország azonnal érintkezésbe lépnek egymással, ha Ausztria függetlenségét valamilyen esemény veszélyeztetné. Magyarországot, Csehszlovákiát, Jugosláviát és később Lengyelországot és Romániát felszólítják, hogy ehhez a paktumhoz csatlakozzanak. Végül rendezték az északafrikai francia-olasz gyarmati kérdéseket szabályozó szerződést. A francia-olasz megegyezés teljes sikere még Magyarország hozzájárulásától is függ Angolország körül a megegyezésnek szovait Londoniába várja. 555 Magyarország és Románia között megindultak a gazdasági tanácskozások. A Sárvidétven a népszavazást január 13-án tartják meg. Legutóbb nagy tüntetést rendeztek az ottani lakosok, melyen 150 ezer ember Hitlerr mellett, 100 ezer pedig ellene foglalt állást. Véres összegütközések is voltak. A rendet az opsz katonák állították helyre. I . 1