Kárpáti Magyar Gazda, 1936 (12. évfolyam, 1-31. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Szerda, 1936 január hó 1. XII. évfolyam, 1. szám. MAGYARTAZDA Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmíves- és Kisiparospárt - Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerületének hivatalos hetilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Berehovo—Beregszász, Masaryk-tér, 3. szám. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztő-bizottsági elnök: EGRY FERENC. Főszerkesztő: Dr. POLCHY ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. BODÁKY ISTVÁN. Egészévi Félévi ELŐFIZETÉSI ÁRA: -------36 Ke. Negyedévi--------------18 Ke. Havi ------------9 1 3 1 Uj esztendő Soha még fásultabban nem vártuk az új esztendőt, mint ezt az 1936-osat. Úgyszólván mindent tudunk róla. Semmi titkot nem rejteget és semmi jót nem ígér. A legutóbbi képviselőházi és szenátusi működésből megtudtuk, hogy gazdasági téren — ami nekünk jelenleg a legfontosabb — semmi javulásra nem számíthatunk. Az adók nem fognak csökkenni, sőt emelkedni fognak. Ezzel szemben a szegénység nem fog apadni, de növekedni fog. A gazda meg- feszített erővel fog dolgozni, hogy mindennapi kenyerét megszerezze és fizetni bírja adósságait. Az adósság rendezése ugyanis olyan »neszesemmi fogd meg jól« féle lesz, amit már beígértek ugyan, de hogy életbeléptetni mikor fogják, nem tudjuk. A gabonamonopólium se váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kisült, hogy csak akkor válna be, ha a magyar gazdát le lehetne szoktatni a búzatermesztésről. Erre való a vetésterületek csökkentése. Kulturális téren se ígér semmi jót az új esztendő. A magyar iskolák szaporításáról és fejlesztéséről szó sincsen. A magyar kulturális egyesületeket nem segélyezik. Minden koncon a kormánypártok néhány embere osztozkodik. Kisebbségi jogainkat e téren sem tartják tiszteletben. Nem hoz semmi jót az új esztendő a politikai életben sem. Az egyes pártok ugyan igyekszenek megszabadulni a cseh agrárpárt kegyetlen uralmától, de ez nem fog sikerülni, mert ezt a pártot, mely kigyomlálja a magyar lelkekből a magyar nemzeti gondolatot, egyes koncleső magyarok is támogatják, pedig ezért csak morzsa jut nekik a nagbírtokosok e pártjának dúsan terített asztaláról. Vagy még az se... Ha így végignézünk az életünkön és látjuk, hogy napról-napra csak szegényedünk és rongyosabbak leszünk, az új esztendő közeledtére nem támadhat bennünk más gondolat, mint az, hogy az élet nem áll meg, tehát küzdenünk kell tovább, acélos akarattal, ki nem fáradva, nagy reménységgel, hogy egyszer mégis csak elérjük célunkat és a magyar égre feljön a magyar kisebbség éltető napja! Ebben a reménységben kívánunk nektek gazda testvéreink, erőt és kitartást a további küzdelemre; ebben a reményben kívánunk nektek boldog újévet, mert a sikeres küzdelem, a győzelem reményeivel kecsegtető harc is boldogít! Az élet vándorbotja a remény — tartja a közmondás is. Ezzel a vándorbottal a keretekben induljatok neki az uj esztendőnek és küzdjetek és bízzatok, mert kisebbségi sorsotokban csak a küzdelem és bizodalom a feladatotok! Ezt a feladatot pedig magyar lelkesedéssel teljesítsétek! . Régen influenzának hívták, de változtak az idők az influenza szó eltűnt és a veszélyes náthává nőtte ki magát. Jó lesz tehát jó előre megtenni a következőket: csepegtessen Alpa sósborszeszt szájt öblítő vizébe, hogy megtisztítsa és biztosítsa száját, légzőszerveit a bacillusok, a meghűlés ellen. Az Alpa sósborszesz rendes használata megújítja, felélénkíti és megerősíti testét. Kérdezze meg orvosát! — Kedvezményes utazás. Az államvasút 1936 jan. 5. és 6-iki ünnepekre vasárnapi menettérti jegyeket ad ki, kedvezményes áron. Odautazni jan. 5-től 7-ig lehet, visszautazni jan. 7-én déli tizenkét óráig kell vonatra ülni. Hiába harcolnak a magyarság képviselői a magyar érdekekért, ha a cseh agrárszoc. dem képviselők mindent elgáncsolnak A kárpátaljai országos képviselőtestület legutóbbi ülésén, mely december 18-án zajlott le Ungváron, az ország 1936-ik évi költségvetését tárgyalták le. Ezen a gyűlésen ismét bebizonyosodott, hogy a cseh agrárpárt nem akarja az itteni magyar gazdaközönség javát, csupán azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarság szolgaként szavazataival kiszolgálja a párt felhizlalt urait. R. Vozáry Aladár, pártunk országos képviselője egész sor üdvösebbnél üdvösebb indítványt és javaslatot terjesztett elő, de a cseh agrár- és szociáldemokrata képviselők gerinctelenül, szolgalelkűséggel sorra leszavazták, elvetették. Pedig ezek az urak választáskor és népgyűléseken a magyarság, a gazdatársadalom nagy barátjának vallják magukat. Mikor azonban tenni kell valamit, akkor megtagadnak a magyarságtól minden támogatást. R. Vozáry ez alkalommal nagy beszédet mondott, melynek mindjárt az elején rámutatott arra, hogy a költségvetésben aránylag igen kis összeggel szerepel a földművelés, pedig ez Kárpátaljának főfoglalkozása. A legtöbb szükségletet pótadókból akarják fedezni, ígyhát 160 százalékos egyenes adó utáni pótadót és 129 százalékos hátbéradó utáni pótadót fognak ránk kivetni. Azután meg újabb kölcsönt akarnak felvenni. Maga az országos elnök mondotta, hogy a közel 2 milliós hiányt kölcsönből javasolja fedezni. Ezt Vozáry nem helyeselte, mert az ország hat éves gazdálkodása már eddig is 9 millió adósságot eredményezett. Vozárynak a szubvenciók ellen is volt kifogása, mert nem tudni hová, kiknek juttatják. Sokkal helyesebb lenne a szubvenciókra előirányzott százezreket úgy felhasználni, mint az régen az Egán—Darányi-féle hegyvidéki akció tette, melyre a ruszinok még ma is áldva emlékeznek vissza. A költségvetésben a magyarság által űzött foglalkozások, a magyarság intézményei és testületei sehol sem nyernek támogatást. A részletes vitánál R. Vozáry javasolta, hogy a »Nemzetgazdasági egyesület« 50 ezer K-ás segélyét töröljék, mert nem tudjuk, milyen célt szolgál ez az egyesület... A földművelésügyi költségvetésben 600 ezer K. a különböző szubvenciók összege, de sehol sincsen feltüntetve, hogy kik kapják, milyen célra fordítják ezt a töméntelen pénzt? Ezután a következőket mondotta R. Vozáry: — Javaslom teljes egészében törölni azt a 200.000 k-t, amely a földműves szakintézmények támogatására van felvéve, mely a dohány-, szőlőszövetség, gyümölcsszövetség intézmények adminisztrálására, titkári fizetéseire lenne bizonyára fordítva s e helyett javaslom, vegyenek fel a költségvetésben 400.000 kcs-t egy Beregszászban létesítendő magyar tannyelvű földmives gazdasági szőlőmivelési vincellérszakiskola támogatására. Feltétlenül törölni javaslom azt a 150.000 k-t, amelyet a gabonamonopólium érdekeit szolgáló gabonaraktár építésének hozzájárulására vettek fel. A gabonamonopóliumnak van éppen elég jövedelme ahhoz, hogy a kizárólag saját érdekeit szolgáló raktárakat-magtárakat a maga költségén építse fel. A háziipar, kisipar fejezetének szükséglete összesen 72.000 koronával dolgozik. Hát mit lehet ebből csinálni? Hogy lehet ebből az ipar fejlesztését előmozdítani, hogy lehet ebből a szegény tönkrement kisiparosokat és kiskereskedőket támogatni? Javaslom, hogy a tönkrement és munkanélküli iparosok, nyomorgó többgyermekes kiskereskedők támogatására legalább 200.000 kcs-t vegyenek fel a költségvetésbe, mely összeget az egyes ipartársulatoknak adják kiosztásra. Ugyanakkor javaslom, hogy töröltessék az a 20.000 korona, mely az ipartársulatok szövetségének szubvencionálására van felvéve, mert ez az intézmény sem produktív, sem szociális, sem gazdasági vonatkozású munkát nem végez. Ezenkívül még egész sor tételt bírált végig a szónok és egész sor életrevaló javaslatot terjesztett be, amik fölött Rozsypál orsz. elnök elrendelte a szavazást. Hogy ez pedig miként történik, azt az »őslakó«-ban a következőképpen olvastuk: A kérdést csak úgy teszi fel, hogy: »ki van a javaslat mellett? — s mikor azt látja, hogy csak a választott ellenzéki képviselők vannak a javaslat mellett, bízva abban, hogy az agrárszoc. dem, kinevezett többség úgyis a javaslat ellen lesz, elvetettnek jelenti ki a javaslatot. R. Vozáry javasolta: mondja ki a tartományi gyűlés, hogy a földművelésügyi, kulturális célokra és más népjóléti intézmények támogatására a költségvetésbe felvett, kiosztásra kerülő több százezer kó-ás öszszegű szubvencióknak legalább 15 százalékát a magyar kérvényezőknek, igénylőknek, intézményeknek, egyesületeknek juttatja, vagyis minimálisan annyit, amennyi a magyarságot a hivatalosan megállapított népszámlálási arányszáma szerint megilleti! (A javaslat ellen van a szoc. dem,-agrár többség, azok között a »magyar«, a magyar ruhás Hidi is!) — a költségvetésbe vétessék fel 200.000 be, melyet fordítsanak a tönkrement, munkanélküli kisiparosok, nagycsaládos ínséges kiskereskedők segélyezésére! (A javaslat ellen van az agrár-szoc. dem. többség!) — a magyar szinpártoló egyesületnek adjon a tartomány 20.000 fe támogatást! (Az agrár-szoc- dem. többség a javaslat ellen van!) — támogatására a podk ruszi magyar dalszövetségnek, mely a falu kulturéletét vezeti, emeli, adjanak 20.000 Kg-t! (Az agrár-szoc. dem. többség a javaslat ellen van. — R. Vozáry rákiabál Hidire: — »hát ilyen magyar maga? — szégyelje magát! — maguk csak a falvakban magyarok!« — Dr. Kroó támogatja R. Vozáry e javaslatát!) — a munkácsi »Szeretet református árvaháznak«, mely Podk, Rusz egyetlen árvaháza, adjon a tartomány 10.000 he támogatást! (Az agrár-szoc. dem. többség ennek a javaslatnak is mer ellene lenni! — A kommunisták, Gadzsa és Bencze, a két ruszin, mint a többit, ezt a javaslatot is támogatja. — R. Vozáry most már magából kikelve kiabál Hidire: — maga református ember?! — szégyelje magát! — nem ég a bőr a képén? — — hiszen az árvaháznak éppen egyik legelső felkaroltja egy nagydobronyi, Szanyi nevű református árvagyerek! — hát maga olyan gerinctelen, hogy fajtája árváit sem akarja segélyezni!! — na majd elmondom a falujában!«) — a beregszászi magyar internátus építésének befejezésére adassák 20.000 be.