Kárpáti Hiradó, 1926. március (3. évfolyam, 27-39. szám)

1926-03-03 / 27. szám

líf, évfolyam, 27 szám. Szerda 1926. március 3. EUaiftXLYCmi Fsf 8 Egy hőre 10 korona, negyedévre 30 ko­rona, félévre 60 korona, egész évre 120 korona. Egye* szám íra 1 korona. GAZDASÁGI, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Főszerkesztő: SIMON MENYHÉRT dr. Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap Szerkesztő­ség és kiadó avatal: Munkács, Biskupska (Pszopök)-is 4 Ungvár, Radváscz utca 63 szára Követni kell Nagyszőllőst A Nagyszőllős járási ipartársu­­lata az elmúlt hét folyamán kül­döttséget menesztett Prágába, hogy Englis pénzügyminiszter előtt feltárja a nagyszőllősi adó­kivetések abszurditását és or­voslást kérjen az adóhátralé­kokat tűzzel-vassal behajtani akaró pénzügyi ható­ágok sü­ketsége ellen. Engin­ pénzügy­miniszter —­ a jelentések sze­rint — táviratilag intézkedett, hogy a behajtásokat szüntessék be és megsérte, hogy az adókat revideáló bizottságba a társulat kiküldöttjeit kinevezzed. Most számunkban adtunk hírt arról, hogy Engel pénz­ügyminiszter egy én három­­eferer miliárd?« becsüli azt az összeget, amely a négy és fél milliárd adóhátralékból behajt­ható s egyidejűleg leszögeztük, hogy Podkarp, Rusban, melyet a pénzbeváltással, az őslakosok hivatalból való elbocsátásával és a gyarmat­ politikával katasz­trófáiban rövidítettek meg, van elsősorban arra szükség, hogy a adóhátralékokat a kereske­­dőségi, iparosság, földművesség, munkásság széles tömegeinek leírják, ill. általánosságban har­madára, negyedére redukálják. Englis pénzüügyminiszter szak­ember, akinek meg k­el értenie, hogy Podkarp. Rua széles tö­megeit az adóhátralékok kí­méletlen behajtásával tökéletes vagyoni romlásba, teljes kétség­­beesésbe hajszolják. A nagy­­szőllősi példát tehát Podkarp. Rus összes gazdasági testületei­nek mielőbb követniük kell, sőt össze kell fogniok képvi­­selőinknak, szenátorainknak is, hogy Podkarp, Rusban mielőbb megtörténjék az adók igazsá­gos és becsületes revíziója Kugler vezér pénzügyigazgató is, aki a régi politikus pénz­ügyminiszterek alatt nem sokat tehetett volna az abszurd vi­szonyok megváltoztatása tekin­tetében, most megmutathatja, hogy megértette az államfen­­tartás nagy követelményét és az adóalanyok elpusztítása he­lyett azok fentartásában és gyarapításában találja meg az igazi célt. Ha Pedkarp. Butáik meg* Vitai­k mélmkBt& Mnk&mánf« *4h * 'é Módosítják a nyelvrendelet kár­­pátoroszokat érintő részét? A podkarp. rusi magyarság nyelvi jogait­­ megszorítják . Az egyik ungvári ko­rmánsylap azt jelenti, hogy a kormány mód­osítani fogja a nyelvrendelet karpátoroszokat érintő részét. (A centrolistákra az egységes fel­éség mindig bail) N íjtyubb feltűnést kelthet a kor­­»114n .ak it a iürsf­. d’ , ís mely­­ben a p .uk rp. ru i m gy­­ a a* a d. tei a­­n. kor n.,­ac o* jogai m­ gc o i:UaS • eilen urna s*ov. Ez a tiltetőezus gát a látszatot kelti, hogy a kormány míg az antidemok­ratikus nyelvrendelet előnyeit is meg­irigyelte a p. rusi magyarságtól. 11 említjük meg, hogy az esküdt­szenek Visn­ovgzscy miniszter szerint P. Rushan csak jövőre kérd k meg m kö­lésüket iA a b reg/á..i­­or ve : «a k­iehezése nem aktuáis. É desie , hogy a p. ru­­­seszskában a pa-. zidvokkd kapcso­atban már me­­­r ent az t ső összeütközés Vo­­locin és Gagatka között. A p­­rusi városok államsegélye Beregszászbn­n még a képviselőtestüle i­dekészí­­tette eli a kérdést. A podkarp.­tmvi­ városok vezetői­nek prágai tanácskozása és interven­ciói a szannvni Beregszász városa állítólag­ ígértet kapott arra nézve, hogy egy millió 20. államsegélyt kap. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy az államsegély kérdései már Porchy főbíró felve­­téle s a tallies és a vybor is hatá­rozatot hozott idevonatkozólag. Egyébként Podkarp, R­­­xsindea városának égető szüksége lenne állam­segélyre, amit régen a városok nagy része kapott is, de a városok­ra még jogos járandóságaikat is csak nagynehezen, vagy egyáltalán nem kapják s csak akkor jutnak valami­hez, ha kormánybiztost vagy potyy­­bort tehet feléjük az abszo­utisztikus rezsim. Apponyi a szociális problémák teljes megértésével erkölcsi egységgé akarja forrasztani a magyar nemzetet Aponyi Albszi gróf minden ma­gyart érdeklő, mély tartalmú nyilat­kozatot tett a „Pl. Magyar Hírlap® budapesti munkatársa előtt. A nyi­lat­kozat lényege a következő: M adnyájunk óhajának kell lenni, hogy Közép-Európában a hőse meg­teremtése sikerüljön, ennek azonban a lélektani előfeltételei hiányoznak, mivel a teljes egyenlőség nincs ke­resztülvezetve a nemzetek közt, kü­lönösen a fegyverkezés terén. A területi engedmények kérdése sokkal komolyabb, semhogy illetékes körök­ből kiinduló szándék nélkül nyilat­kozhatna róla. Kellemes meglepetés volt számára a kis entente temesvári konferenciájának mérsékelt és kő­­komoly hangja. " A­áram hamisítást nagy nemzeti szerencséllenségi­ek tartja , a ma­gyar nemzet egyetemes érdeke, hogy mély elítélései kifejezésére juttassa s hogy minden tettes, bárki is le­­gyen, büntetését elnyerje. A Bethlen­­kormány távozását addig, amíg­­tisz­tán nem lát az egész kérdésben, nem sürgeti, bizonyos tisztulási folya­matot önmagától természetesnek tart. A magyar politika egy részét függő­­en kell tartani, de megvaló­­sítandó a pénzügyi és gazdasági konszolidáció. Szükséges az állam és nemzet testének megszabad­ítása minden oly szervezettől, mely nem nyújt garanciát a szigorúan törvényes működésre. Most már ezek mara­dékainak nem következmények nél­küli eltávolításáról van szó. Nem szabad letérni a konzervatívoknak a demokrácia felé vezető útról s vé­gül a szociális problémák iránti te­ltebb megértéssel minden faji,­­felekezeti vagy osztály­gyűlölet ki­küszöbölésével össze kell forrasz­tani a nemzetet valóságos erkölcsi a az*, a szájmmal ezt a kérdést már régen eliminálhattuk volna, mert az idevalók viszonyait csak mi, őslakosok látjuk s mi vagyunk abban a helyzetben, hogy becsületes és megbízható polgárok kinevezésével az adó­­bizottságokba, megadjuk az adóztatás problémáját. De az abszolutisztikus rendszer, amely­nek lapjai is már számtalanszor „követelték“ szemszúrástól a reális adópolitikát, szintén nem térhet ki a többé kevésbbé ki­elégítő megoldás keresése aló! . CHOGáljuk, hogy a Prágában nagy kegyben levő Rozsypal alkormányzó Englis pénzügy­­miniszternél egész Podk. Rusra vonatkozólag nem kísérelte meg a legsúlyosabb probléma­­­ fél­megoldását. Hagystellöit mindenesetre mie előbb követni kell! egységgé. A tarthatatlan békserződések megváltoztatását a lassan érő jobb belátástól és nem az erőszaktól kell várnunk, az elszakított magyarság nemzeti és kulturális fennmaradását biztosító jogokhoz ragaszkodni kell. Apponyi végül kijelentette, hogy nem keresi, de készen áll nagy, fon­tos, történelmi hivatásra, ha a gond­viselés erre kijelölt. A bel- és külpolitika jelentős eseményei ( össz), belpolitika nagy válságát jellemzi az a tény, hog­y Svehla miniszterelnök váratlanul megbete­gedett. A katonai szolgálati idő tekinteté­telében felmerült az az eszme, hogy a szolgálati idő 16 hónap legyen. A szlovák néppárt elkészítette kö­veteléseiről memorandumát s azt a legközelebb deputáció nyújtja át a miniszterelnöknek. A HipoHukábil* Mussolini ujabb ktroh irtása Németország ellen nem keltett nagyobb emóciót. Sokkal na­gyobb a kavarodás Lengyelország népszövetségi tanácstagsága körül, mely a jelek szerint Chamberlain­nek tárcájába kerül. Kellemes szen­zációt keltett Briandnak az a nyilat­kozata, amely szerint Franciaország és N­émetország ezután csak békésen élhetnek egymással a Európát ezután nem lehet büntetlenül lángba borí­tani. A jugoszláv-h ols­­­z szövetség erősen nem­­ellenes­ volta ma már mindenki előtt nyilvánvaló, viszont ez a szövetkezés éles ellentétek m­a­vát vetette el a­­o­­an­tani­ban. A ro­mán kormány hivatalos lapja már élesen kritizálja a szövetkezést. Tény az, hogy a Nyugat nyomására mind jobban előtérbe kerül a középeurópai Locarno kérdése , ennek súlypontja Magyarországra esik. Románia új kormányának elnöke a jelentések szerint Avaré cu­les-.. . bek „na­gy teh­etséget“ a sgee­triik kormánybiztos „sikerdús“ működését még az agrárok is meg­­sokarták. Az ungvári pártszervezet vasárnapi ülésén Zsidovszky pá­ti. titkár másfél órás, érvekben gazdag beszédében ostorozta Hrabek hibáit, amelyeket a lakosság erkölcsi és anyagi érdekei rovására sorozatosan elkövet. — Mit szólnak ehez Roz­­sgpaiék ? A magyar passaesesidesi az ellenzék élesen támadja a kormányt a bankügyben tanúsított magatar­tása miatt.

Next