Kárpáti Hiradó, 1926. szeptember (3. évfolyam, 102-111. szám)

1926-09-03 / 102. szám

2. éldal Franyo felszerelte a készülékét a vllanykapcsolóra és egy szóra felgyul­ladt a villanyégő, anélkül, hogy a csa­varéhoz hozzányúlt volna valaki. Egy másik szó kiejtése után a lámpa el­aludt. Az írógép önmagától kopogta le a másik szobában elmondott szava­­kat A készülék olyan, hogy rá lehet szeríni az ajtóra, vonstra, autóra és sok mindenre. Franyó Dezső Ameriká­ban törneteket végzett és mintha csak az E. a vegyéjszaka metéi váltak volna valóra. Franyó ajtója automatikusan feltárja, vagy ráfordítja a zárat, a tele­font önmagától megcsengeti a hívott számnál. Az autót, vonatot megállítja, vagy elindítja. A bankok vagy üzletek egyszerre megszabadulnak a kasszefúróre, vagy betörök veszedelmétől. Ha az ajtóra vagy a kasszára fel van szerelve egy Franyó-féle készülék, összekapcsolva a rendőrséggel, a fúrás vagy kalapálás első hangjára a készülék azonnal alarmírozza a rendőrségit. Hogy mi mindenre lehet majd fel­használni Franyó Dezső találmányát, az még ma elképzelhetetlen. A technika teljesen át fog alakulni, megdőlnek az eddig megdönthetet­lennek hitt törvények , és új korszak kezdődik. Amerikában rögtön fel tudták értékelni a találmány , óriási jelentőségét. Az egy millió dol­lárt megadták, azonkívül tekintélyes percente­ biztosítanék Frangónak a gyárakból kikerült cikkek után Európa és Amerika most egy új milliárdos pályafutásának kezdetén áll. Ez az új Edison mindjobban kiszorítja majd az embert a munkából, mert zseniális ké­szüléke sokkal tökéletesebben és olcsób­ban dolgozik, mint az ember. Csepára neki rontott, öklével össze­­visszaverte úgy, hogy a védtelen leány arcát elöntötte a vér. Ivánics Mária a közeli csendőrparancsnokságra mene­kült, ahová ütlegekkel lovagja is kö­vette. Csak a csendőrság ajtaja előtt sikerült a bősz szerelmest az összecső­dült tömegnek lecsendesíteni. Az erélyes lovag­­ Tud, jelenti: Ivanovics Mária alsóhi­­deg északi leány egyike ökörmezői uri­­családnél szolgált. Csepsza István ökör­mezői vagyonos legény szemet vetett a csinos leányra, komolyan udvarolni kezdett neki s többször házassági aján­latot is tett a leánynak. Ivanics Máriát szive más legényhez bukta és kereken kijelentette, hogy nem megy férjhez. A daliás Csépára kíván azonban nem tudott beletörődni a rideg elutasusba.­­ Vasárnap, augusztus 20 én délután Ökörmező Fő utcáján találkozott a ki­tartó lovag szerelmesével Megállította az utcán A leányt s kategorikusan fel­szólította, hogy jön-e hozzá feleségül Vígy sem. A leány ugyanabban a ka­tegorikus tónusban nemmel válaszolt. IASCA I.Móricz Zsigmond a párizsi fiúkról Móricz Zsigmond, a kiváló magyar író a következő érdekes sorokat írta a Boulevard de* Italleosen, Párizs korzóján hullámzó páriizi Miiről: Közönség kibereire a masszív tömeg­ben tolódik előre a járdán. — Ezek kinél katonák, francia ru­hában ... Néger!... Itt sok a néger... Finom kis el­erő nem magyaráz. —­ Igaz, —■ mondja hirtelen — mit szól a francia nőkhöz? Tágra nyílt szemmel késte az utcát. — Francia nők? — mondom, — ed­dig eszembe sem jutott, hogy vannak. A lányka csak tizenhét éves, de őszinte megbotránkozással néz rám. Legjobb esetben nem hiszi, amit mon­­dok. — Mióta van Páriában? — Tegnap reggel óta. És még nem látta meg a francia nőket? Nevet, — Milyen sötét az Utca, — mondom. — a nők mind sötét ruhában vannak. Kálnak Pesten minden nőnek fehér ka­bátja van, fehér prémmel, Isten tu­dja, Isi szedik azt a sok fehér rokolt. Da legalább is moufficat, ami Pesten a szép nyak­akon sétál... — Hja, itt folyton esik az e«Ő *,, Pártai nagy»» far*?«. Mit «leadjak sértés nélkül, nem is látni szép nőt. . Sovány magasak, vagy sovány aprók, s őrülten kifestve és pedig a tömeg va­dul s csúnyán festve, akkora szájakat s­­ oly nedvesen raknak fel, hogy az em­­­­ber iszonyodik valami közelebbi gon­­’ de­ attól.­­ Barna színek, lilák, zöldek, kékek, nagyon meg kell szokni. Nem is ele­gánsak. Valahogy úgy tűnik fel, mint- sha a kispolgári nők megőrültek volna is kimásolva vonulnak ki az utcára. I — Fess, —■ mondja a kislány — selyemkabát prémmel a vállán !... — Szeretik a prémet? — Nahát prém nélkül nem sokat matat a nő. . . Fessek, ugy­e alig lát­ni kövér nőt... Ha kövérek, otthon maradnak. Szégyennek kijönni és szed­jnek mindenfélét. Nem is nagyon egész­ségesek itt a nők... Hamar fáradnak, , kimerülnek. — Sportolás? — Most kezd kifejlődni egy kis spor­tolás. Sportolásnak nevezik, ha magas­­sarkú cipőben mentek sétálni. Az nekik sport. Igazi sport csak a magasabb osztályokban. A férfiak se. Nem sze­retnek kimenni. Inkább a kávéházban üini s alkoholt szedni... Nagyon sok­­fél­ebajban szenvednek, s szedik az orvoságot. Meg lehet gazdagodni ven­déglőn, patikán és szépítőszereken. — Jó. — Nézze csak, szmokingban a nők. [Nagyon fessék. A kislány gepi a ridikülját a egy kis cica hozzá fog mosdani. — Mutassa csak, mi van benne? Bátran és rögtön kinyitja. Van ben­ne pénztárca, cigarettatárca, kétfajta púder, világos és sötétebb, egyik az­­ arcnak, másik az orrnak. Egy parföm­­­­tartó, arcrúzs, szájrúzs, fésű és egy pici gyöngyházgukker. — Kitől kapta? — Anyuétól. De ez aztán minden­­ francia nőnek van. Nézze csak milyen ! fess, gomblyukban minden nő visel egy bontond­eret, virágot. — Élő? — Esetleg, de inkább művirág. Na­gyon divatos. — Hamis? — Itt nagyon szeretik a hamis ék­szert. Nincs értéke, de dísznek szolgál. És minden nő fűzőt visel. Már egész­­kisgyerek koruk óta fűzőt viseltetnek a lányokkal. De higiénikus fűzőt, nem is [fűző, övnek hívják. " — A kislány nézte, hogy jegyezge­­tek s finom intelligenciával szól: — De azt beteheti, hogy a francia­­sők nem sokszor fürdőnek, sőt rossz­­véleménnyel vannak az olyan nőkről, [akik sokat fürdőnek. „Micsoda lány a­­maga rokona, hogy olyan sokat für­­jö­dik?“ -- kérdezték tőlem, mikor itt volt az unokanővérem. Eltettem jegyzeteimet s belenéztem az utcába jöttek, mentek, ömlöttek a nők. Néha feltűnt egy-egy kiválóbb jelen­ség, de olyan szép nőt egész Párisban nem látttam, mint aki 1777 kilométer­re van Innen és mégis jelen van... mint szabad megmondani, hogy a feleségemre gondolok?, n * Betörést kíséreltek meg a munkácsi gimnáziumi igazgató lakásába Csütörtökre virradó éjjel ismeretlen tettesek be akartak hatolni Dragula munkácsi gimnáziumi igazgató lakásába. A rendőrség, amely a nyomozást meg­indította azon a véleményen van, hogy a betörök diákok voltak, akik valami­lyen bizonyítványokat akartak meg­szerezni. • * * Voltunk Ali Bendilnél... Nem akarja, hogy személyével foglalkoznak. Tudományát nem érti meg a tömeg. Aznap délután, mikor Ali Bendil, a mindentudó, Munkácsra érkezett, nem tudtunk bemenni hozzá, mert egy te­kintélyes munkácsi polgár drukkolt a jövendő titkaitól való félelmétől megih­letve szobájában. Csütörtökön ellenben sikerült elcsíp­nünk a mestert, akinek komor barna­ságával és fekete szakállával teljes el­lentétben van — felesége szőkesége. — Magamról nem nyilatkozom. Kell-e reklám a fő orvosnak — mondotta •— s én jöttem, hogy megkülönböztessék az emberek az igazat a hamistól. Azsáti hosszú magyarázatba kezdett, hogy mennyire nem értik meg ma még a tudósok sem a tudományát. Végül ki­fejtette, hogy egy­­ teljes jóslat, egy kisebb és egy legkisebb jóslat mennyi­be kerül. (Az árat a pénzügyigazgató­­ságra való tekintettel nem közöljük.) A jóslatról magáról csak annyit, hogy nekünk — ketten voltunk — jót mondott. Siker, gazdagság, boldogság lesz osztályrészünk késő öregségünkig! Csak — a tüdőnkre kell vigyáznunk... (I). POLIO szappan és mosópor a legfőbb mosószerek. A new-yorki felhőkarcoló kiszorítja a tengert Alsó-Manhattan a n newyorki felhő­­karcolónegyed — keskeny,fazak félszi­get. Az Üzleti építkezés természetszerű­leg az egyetlen lehetséges irányban, a levegőben felfelé volt kénytelen terjesz­kedést keresni. Ezért épültek először itt és legnagyobb számban az égbetörő épületek. Ma már azonban Also-Man­­hattan tele van felhőkarcolókkal, felfe­lé nem lehet terjeszkedni. De akkor merre? Hiszen a keskeny csúcsban vég­ződő félsziget előtt az óriási newyorkij öböl terül el? A kérdés így áltett a jövőbelátó em­­­­berek előtt már hosszú évek óta. Egy zseniális amerikai mérnök már tizenöt év­vel ezelőtt megadta rá a természetes feleletet. A tenger felé kell terjeszked­ KÁRPÁTI HÍRADÓ ni Newyorknak. Be kell tölteni a new­­yorki öbölt és egy új, minta­ Manhat­tan részére el kell hódítani a tengertől kilenc négyzet mérföldnyi területet, amely mint ingatlan óriási értéket van hivatva jelenteni, mert Manhattanhoz, a világ legdrágább teleknegyedéhez csatlakozik. Tizen­öt évvel ezelőtt az ötlet fantasz­tikus volt. Azóta azonban óriási mér­tékben emelkedtek a telekárak éppen Alsó-Manabattanban, a T. Kennard Thomson terve egyre csábítóbb spinek­ben jelentkezett. Ma a helyzet az, hogy sem mérnöki, sem pénzügyi körökben nem riadnak vissza a vállalkozástól. A mérnökök feltétlenül megoldhatónak találták a feladatot, a pénzemberek pe­dig hajlandók a szükséges négyszáz­­millió dollárt a legrövidebb időn belül folyósítani. Ingatlanszakértők szerint ez a mérnöki vállalkozás lenne a világ legnagyobb teleküzlete, mert a négy­százmillió dollár befektetéssel ötmilli­­árd dollár értékű telekhez jutna Newyork. Mi áll hát útjában a gigantikus vál­lalkozásnak? Elsősorban fontos jogügyi akadályok. A szövetségi kormány, New­york állam és Newjersey állam hozzá­járulása elengedhetetlenül szükséges. A terv megvalósítását lassú tempó­ban képzeli el Thomson, mert túl sok telek egyszerre való forgalmazása nagy megrázkódtatást jelenthetne az ingatlan­­piacon. City of New Manhattan lenne az új városrész neve. A legmodernebb igényeknek megfelelően építenek erde­­j­letes utcákat és forgalmi útvonalakat a­­ különböző járművek számára. A jövő Newyorkját így évtizedek helyett évek alatt meg lehetne valósítani ezen a teljesen szabad területen. A blúzdivat A mindjobban tért hődítő kosztüm­­divattal kapcsolatban lesz fontos prob­lémája hölgyeinknek a most oly so­káig mostoha sorsban levő blúz. Hiszen láttunk az utolsó években elég blúzt, mind egyformán kerek fazonban, de most már az új, rövidebb blúzról van szó, amelyik a Jövő divatot harangozza be. Ritkán látunk már blúzokat, melyek mélyen a derékon alul érnek és ha már ilyen hosszú modellekről van szó, úgy mindig övvel vannak leszorítva, úgyhogy az öv alatt kibukkanó rész kis „szoknyaformát mutat. Minden divatos anyagot felhasználnak a blú­zokhoz, főképpen persze selyem, Ge­orgette, china és marokkó crépet. A késimunkával díszített darabok (azsúrosak, pu­sszírozottak, hímzettek) keü­önösen divatosak és különösen a fess szmoking-kosztümhöz hordva na­gyon kedveltek is. Különösen fehér, szürke vagy világos drapp színben el­sőrangú hatásúak. Fazonjuk teljesen a fél hing után készült és egyetlen diszük a benzsúrozott, plisszírozott plasztron. A széles bőröv rendszerint élénk szín­ben van tartva, úgymint meggypiros, búzakék, közöld és a magas tetejű gros grain kalap színével egyezik meg. Ké­zimunka gombok a manzsellán diva­tosak és csinosak. Divatos és eredeti a dupla bubigal­lér, amelyik elöl egy fiszivé szélesedik ki és nagyon fiatalos. A színes befo­gónak borm­ik helyett bőrt is használ­hatunk, amikor is az egyik esik tarka, a másik aranybőr legyen. (Drapp szí­nű blúzhoz különösen ajánlhatjuk a levendulakék és arany színkeverékét, a a hatás elsőrangú lesz 11) Nagyon elegáns és egy plisszírozott szoknyával elsőrangú délutáni toilett­é kiegészíthető blúz az ingblúz fazon, amelyet a matrózgallér alól kibukkanó széles csipke különössé és eredetivé tesz. A csipkéből összeállított labdasze­­ril alsó ujjra kü­lnösen felhívjuk höl­gyeink figyelmét, ezzel a fazonnal so­kat fogunk találkozni a télen. A szür­ke a legmegfelelőbb Sain az ilyen blúz számára, a csipke meg egész világos drapp. A tarka nyomott selyem divatja olyan nagy, hogy természetesen nem áll meg a blúzoknál sem. Ízlésesen tehet ezt sima selyemmel kombinálni.

Next