Kárpáti Hiradó, 1926. november (3. évfolyam, 126-135. szám)

1926-11-03 / 126. szám

! . Sem ígérgetéssel, sem terror­ Talán egyedül Podk. Rusban nem expektálják azt a parlamemáris szó­­st, hogy a fontos­ab közértt ese­­nérjükre az egész sajtó képviselőit — tekintet nélkül a pártéitás a —­irmg­­r­­­ák. Itt annyira me­nek a „konszo­­ldáló“ faktorok, hogy még a párton-; üvöísnek k kiáltott, szövetkezeti moz­­galom­ ünnepélyes bb mome­­umait is csak egymás közt intézik el. Ivy csele­ked­ik hétfőn Munkácson a szövetke­zet, hitelintézet megnyitásával, ahol a a­i­vatalos személyeken kívül csak a ko­mánysajtó és az agrár expo­­nei szk­­­entek meg, nyilvánvaló jelé­ül .trnav, imgy a szövetkezeti mozga­tón elősorban a centrális,a cseh ag­rárok érdekeit van hivatva szolgálni.­ ­r­ral, sem uszítással A magát halálosan kompromit­­t, kijárásokat, verh­ovinai zsi­­ványbecsületet fórumra emelő Rozsypal-rezsim, amely alatt hi­­hetlenül elszaporodtak a nyomo- , jmság fokát jelző rablóbandák s fe~Stovább pusztit az őslakosságra „ oly káros centralizmus, soviniz­­mus a szerencsétlen, jogfosztott Podk. Rus közéletének minden terén, a jelek szerint tovább *—' marad kreturáinak nagy örömére az egész,a*'&fc|$kosság megbot-1 ránkozásártL . RoZsypa­­lukorm­ányzó, aki nyíl-­ ván még mindig nem látja, hogy balkezes és vak politikájának fő­része van az itteni viszonyok tel­jes összezilálásában, hír szerint rövidesen Prágába megy, hogy ott Podk. Rust érintő fontos prob-­­­émákról tárgyaljon. Ezekről a­ fenti problémákat megoldani akaró tárgyalásokról már 3 esztendeje olvasunk s ki tudna egyetlen fontos problémát is mutatni, ame­lyet megoldottak volna? Ki tudna rámutatni itten a konszolidáló csírájára ? Az alkormányzó urnak azon-­­ban egyet Semmiesetre sem sza­­­bad kifelejtenie prágai veferádá­­jából, hacsak kicsit is objektív akar lenni s ez : Podk. Rus ősla­kosságát az abszurd viszonyok annyira elkeserítették, hogy többé itt sem ígérgetéssel, sem terror­ral, sem fenyegetéssel nem fog tudni boldogulni egyetlen centra­lista politikai párt sem,­ sőt még az álellenzékiség sem segít a ve­lük megalakulókon ! Podk. Rus kormányzata „padok felett áll“ részére egyetlen mentsvár az Eu­rópai Egyesült Államok mielőbbi megalakítása. Európai Egyesült Államokat! A bankárok kiáltványának meg­jelenése után Amerikában siettek kijelenteni, hogy a kiáltványt tisztán európai ügynek tekintik, de Mel­on pénzügyi államtitkár azt is kijelentette, hogy Európa Havátnerfvek HolaLEGGaZDAGéBB VALASOTKP.Rusban? E)85 munkácsi speciális SZŐR«»EÁRUHÁZ nova megyeit, n , ( ak amef,,hha­ a mukacevo, masarykova (főc­ucca 32 ha '^fpommrfprriphh SZO2*SHOAFllt C? /-*f% ! c* n /\1 ^ r-templommal szemben) elsőrangú SZÜCS-legmodernebb bámujatoganoic£Őnakarok ^ Cili llSSCi­­C6£ÍlCl MŰHELY. Vásárol mindenféle n­yer­s ár úté* vásárolni? UUVI vv^uvi átvesz cserzésre,színezésre és reparálásra bör­let • 4-1' / T Timr A „Kárpáti Hitadó" Packarp. Ras •lolyaaaott őslakosságának j­o­g­a­i­é­rt kttődó, demokratikus, független polti­­tikai,gazdasági és társadalmi lap. Célja: podksrp. Ras gazdasági kulturális. Politikai felemelése a népjogok, az igazságosság jegyében Megjelenik minden szerdán, pénteken és vasárnap III. évfolyam, 126 szám. Fi^ke**»»* simon m* ghért *r. Szerda, 1926. nov. 3. Álellenzékiség* után kezdenek a tettek mezejére lépni? A „Kárpáti Hiradó“ több, mint egy év óta nagyon sokszor regisztrálta a t­­er.tralisták pock­ rusi, kárpátorott a­­prienseinek ellenzékieskedő kormány­ellenes megnyilvánu­lsa­t s mindig rá­­rru­at­unk arra a tényre, hogy lelkiig­­­meretlenség és felelőtlenség le nem­ vonni a konzekvencákat. Az egyik kormám párt, a csizi­ nép­párt ruszin kerülete mod — hir sze-; -int — érzi, hogy az áleifanzékieske- ■ déssel talajt nyerni nem lehet s állító­ j­áp a vácrehajtóbizottságz meg bízott ‘ egy 3 tagú bizottságot, hogy készítse el a nyelvtörvény végrehajtási rendelete és­ u. n. togi­niíla-törvény ellen a­ z al­kotmánybirósághoz benyújtandó feleb­bezést j­gá­zok véleménye szerint ezekben a Schotte fontos ügyekben először a L'gfi Közgazgatási Bírósághoz kellene foro­u­ni, mint az a 171 sz. törvényte­len rendelet e­stében történt. Ez a til­takozás mindenesetre jellemző az itteni abs­urd ke­r­etre, de még távolról rém a konzekvenciák teljes levonása. hmwibim pi­t«iwgaso.^rtnrrr nr, ti—thbh,, T--riMTT~nwinri Tnw*"T»* .......... "l1"11 ni—rrinr tw A ker. szoc.-ok az aktuális politi­kai és gazdasági kérdésekről Tudósítónk jeenti: Nagykaposon va­sárnap délután beszámoló gyüést tar­olt Fedor Miklós k­r. sk­c.párti neza­­zetgyülési f­épvise­l. Táraságában vol­­ak dr.­­ Freschmaini Gyula központi elitkár és Deisér­yi János szerkesztő. A képviselő a mai politikai helyzet is­­merttlése mellett rámutatott S­zoven­­­enszkó szociális bajaira. A földosztáss­­­al kapcsolatos igazságigle­nségokra és­­ maredén­birtokoktó­l végzett ég gaz­­dagnak ír mnősi­hetű manipulációkra igen alázó példákkal mutatott rá, majd a vámhatárok megszüntetését követelte ás a szociális biztonsági törvény k­szság­tals­ágait temettette Utána dr. F­eisch­mann Gyu­l a párt p­ogrammját és a mai po­ltikai helyzetet ismertette. A ke­­restényazod­a fiata pártot, mint ellen­zéki pártot mutatta be, amely azonban az aktivista politikát a nép javára haj­­a­­dó gyümö­csöztetni. De fény: János ú­t új adótörvényjavaslatot ismertetve, kimutatta, hogy az új javaslat sz­ó te­­kintetében rosszabb és súlyosabb, mint a régi. A földművesek kárait nem veszik tekintetbe az adókivetéseknél Mint értesülünk, a magyar falvak födművelőnépei közt is megkezdték az adók kíméletlen behajtását. A fal­vak né­p­ét nagyon elkeseríti az a tény, hogy az árvíz, aszály, jégverés stb. okozta károkat a pénzügyi hatóságok nem veszik tekintetbe. Barisasson a répákban az egyik nzé­gány k­ígazda tehenét is elárverezek adóban.­­ Sióval a falvakon is ugyanaz a katasztrófánig helyzet van, mint a városokban. Szocialista Locarno készül Genf, Németország, Franciaorég és Belgium szocialista pártjai közös arcó készítenek elő, mellyel támogatni h­ajt­ják a három állam kormánya részéről­­ meg­nyitott megegyezéses politikát. A támogatást egy szociális a locarnoi egyezmény alapján képzelik el. A né­met és belga szocialisták között azólő- idáció elemére is, nem szólva arról, hogy a háborús bonyodal­makat, gyúanyagot szülő és nö-;­­elő sovinizmusnak, reakciónak, áldemokráciának, pusztító szélső­ségnek csak így lehet kihúzni a­ méregfogát. Ha az államférfiakban az ál­lamférfi­ képességnek csak pa­ránya van, minden energiájukat , r SüBi&ewtfeeg ca kiaddhivatal: fefunkíw, 4. FióksiAdMMtfS«d&f Mun­kása, K/UaTégr»- V- Tdefap­­szám: 161. — Előfizetési ᣠEgy h&a 10, newredévre 30, féáérre 60, egész évre 120 csszl.-korona. Egyes tsén kca 1 esaal .-korona. — Két»aSok«t nem őrisiik meg és nem adnak vissza rXj ff** észítő tanácskozás már mégis történt Genfben s a két ország szocialista de­­egátusai Parisba utaztak, hogy a fran­cia szocial­iták csatlakozását is bizto­síts­ák. A német párt kiküldöttei a kö­­zös ér­ekezletre az angol munkáspártot is meghívták, amely a meghívást el is fogada Ei az értekezlet november elején ül össze Luxenbu­gban, ahol má­két.s tervezetet terjesztenek elő a né­met franca közeledés sikerének elő­mozdítására és kimélyítésére. A francia hadsereget az ön­magában való megsemmisülés veszedelme fenyegeti Páris. Az Echo de Parisban Barthe­­lot tábornok a francia hadsereg hely­zetéről lesújtó bírálatot tett közzé, mely a politikusokat is komolyan meggon­­do­koztatja. Most befejezett szemle út­ján tapasz­alta a tábornok, hogy a franci­a hadsereget az önmagában való megsemmisülés veszedelme fenyegeti. A tisztikar ugyan megőrizte még ön­­fe­l­dozó szellemét, és a hadsereg zö­mét mélységes rezignáció hatja át A katonák elveszhették kedvüket a szol­gálat iránt. A tisztiiskolák is mindjob­ban értéktelenednek. A szolgálatból ki­váló tisztek és altisztek pótlása e­ leg­nagyobb nehézségekbe ütközik. tá­bornok a hadseregnek ilyen rom­j­át a háborút követő erkölcsi züllésre teti vissza. A- amawm vmuuwwmLcr 'iiu "■wi'iiai—-Jtm Segítsetek a szegény árvákon ! Közlés végett kaptuk a következő felhívást: Kérelem a Podkarpatska Rutí Z-*id5 Árva­­g­yámpító Egyesület nemsokára meg­­nyitja a Munkácson nagy áldozatkész­séggel és elsősorban a „Joint“ támo­gatásáva­ felép tok árva- és ianonc­­otthont, mely­ben szegény g­yermekek — akik műhelyekben mesterséget ta­nulnak — mernek elne­vezést. Ezek az egyerület gondozása alatt álló árvák nemc­­k gyakorlati, hanem elméleti ki­képzésben is részesülnek és nagy súlyt helyez a vezetőség a nagyrészben vi­déki falvakból behozott gyermekek ta­nítására és nevelésére is, hogy m­iden tekintetben hasznos tagjai lehessenek a p­rusi társadalmi éégnek. Ez a közgazdasági szempontból is előnyöket biztosító munka megérdemli, hogy a ruszinszkói társadalom megfelelően tá­mogassa és anyagilag is járuljon hozzá saját árváinak megmentése érde­kében az intézmény fentartásához. Az árvaotthonban elhelyezendő gyer­mekek ellátását az egyesület nem ké­­pes egyedül a külföldi segélyösszegek az irtó szellemi, erkölcsi és gaz­dasági fertőből egyedül kiemelő Páneurópa mielőbbi megvalósítá­sára szentelik!

Next