Kárpáti Hiradó, 1927. október (4. évfolyam, 168-170. szám)

1927-10-26 / 168. szám

Francia nyelvű röpiratokat hozott a posta szerkesztőségünk­­imére Bécsből. A röpiratokat az emigrált macedón diákok küldték szét a világ minden napilapjához, hogy megszólaltassák a világ ébredező lelkiismeretét az elnyo­mott macedónok ügyében és ki­­harcolják egy semleges vizsgáló­­bizottságnak Jugoszláviába való kiküldését. A röpiratok szerint a szerbek ijabban az otthon levő macedón dsákokra vetették magukat, sokat elfogtak közülök s oly borzalma­san kínoztak halálra, ami minden emberi fogalmat felülmúl, az egyik szerencsétlennek szögeket­­érték a körmei alá, több diákot pedig úgy szétroncsoltak, hogy­­afarokban lógott róluk a hús. A röpirat hangja nemcsak kérő is panaszkodó, hanem energikus­­, amennyiben kibocsátói rámu­tatnak arra, hogy az égbekiáltó sérelmek orvoslásának elmulasztása esetén a Balkán, sőt egész Európá­ra lángra fog lobbanni.­­ A macedón diákok példája Mindenesetre követésre méltó: a világ közvéleményének felvilágosí­tása érdekében a podkarp­ rusi autonomista ellenzéknek is röpira­­tokba, felhívásokba kell foglalnia az őslakosság súlyos sérelmeit, az autonómia elsikkasztását és a belső küzdelmet, amelyet a centralista­­terror egyre nehezebbé tesz, ily módon kell alátámasztani életjo­gaink teljes győzelméig. Nagy földrengés. AJaCCIO. Itt hétfőn újabb súlyos földrengés pusztított. A kárt eddig még nem sikerült teljes egészében megállapítani. Kivégeztek egy szoc. dem. vezért KOVNO. a bíróság halálra ítélt egy szoc. dem. vezetőt, akit már ki is végeztek. Litvánia panaszkodik GBNF. Litvánia újabb panaszt adott be a Népszövetséghez Lengyel­­ország ellen. Romániában valami bűzlik... BUKAREST. Ionescu v. államtitkárt letartóztatták, mert propagandát űzött Károly trónörökös visszatérése érde­kében. Marx ás Stresemann bácsi útja BERLIN. Marx birodalmi kancellár és Stressmann külügyminiszter nov. 11—14 között fognak Bécsben időzni az osztrák kormánnyal való tárgya­lások érdekében. A centralisták „örvendeznek .. .1. A „Podk. Hlasy“ c. cseh soviniszta­­ lap legújabb számában azon „örven­­­­dezik“, hogy az egyetlen amerikai ruszin napilaptól, a „Den“-től meg­vonták a postai szállítás jogát. A „Den“ a Podk. Hlasy szerint uszított­­ a köztársaság ellen s nem volt két­séges, hogy szerkesztősége magyar szolgálatban állott. A Podk. Hlasy ! többször követelte, hogy a Dentől vonják meg a szállítási engedélyt és sajnálja, hogy ez csak most tör­tént meg, amikor „annyi rosszat csi­nált Podk. Rusban.“ Mi azt hisszük, rövidesen minden amerikai ruszin laptól megvonják a szállítási engedélyt, mert azok ma már teljes erővel harcolnak Podk. Rus elsikkasztott autonómiájáért. Két irányzat volt a­ zsidókkal szemben a köztársaságo­n­­ -­­ Dusek Richárd, az egyik új földes­­úr, zsupánátusi referens, jelenleg a zsidó kérdésről ír. Első cikkében el­árulja, hogy a cseh politikusok kö­zül egyesek a podk­­ruszi zsidóság teljes megnyerése, mások amellett voltak, hogy csakis a hatalomnak a zsidóság kezéből való teljes kivételé­vel védhetik meg a szláv lakosságot. Necas képviselő konstatálta, hogy a zsidó lakosság nem akart megbé­külni a Podk. Rushoz való csatolás­sal és passzív rezisztenciába kezdett. Drahony inspektor szerint a ruszin azért lett hamis és támadó, mert a zsidó korcsmáros minden lépésnél becsapta s a Podk. Rusba jövő cseh nem tud zsidó nélkül semmit venni vagy eladni. Szerintünk az itteni zsidóság ma érzi, hogy melyik irány­zat erősebb. A Daily Newsben Harris, egy ma­gyarbarát angol lord cikket írt a trianoni békeszerződés igazságtalan­ságairól, Európa legégetőbb problé­májáról. — Anglia és Magyarország között — mondotta az egyik budapesti lap tudósítójának a lord — évek óta a rokonszenv őszinte megnyilvánulása észlelhető. Magyarországnak sok ba­rátja van a legkiválóbb államférfiak és politikusok között, akik készséggel, önzetlenül állanak a magyar ügyek védelmére az igazság érdekében. Mi reméljük, hogy Magyarország vissza­kapja azokat a magyarlakta területe­ket, melyeket jogtalanul szakítottak el tőle. Rothermere lord igazságérzeté­nek megnyilvánulása nem egyedül­álló. — Chamberlain magatartása a ro­mán—magyar vitában már azért sem jelentős, mert rövidesen be kell lát­nia, hogy Románia mellett való expo­nálásával az igazságot gáncsolja el, amit minden gentleman elítél. A lord azt tanácsolja Magyarország­nak, hogy tartózkodjék a király-kér­dés felvetésétől, mert ez módot adna ellenségeinek arra, hogy Magyaror­szágot háborús készülődéssel és ha­sonló vádakkal illessék. Nyilatkozata végén kijelentette, hogy ezután is barátokat szerez Magyar­­országnak s a magyar—román birtok­vita ügyét a lordok házában is fel­veti. X'-1 Ma­yarországnak sok barátja van a legkiválóbb angol államférfiak közt. A „Lid. Noviny“ szerint a csehszlovákok készek bizonyos áldozatokra A „Ltd. Noviny“, mely köztudom­ás szerint Benes szócsöve, szenzációs vezércikket közölt a magyar kérdés­ről. A cikk lényege a következő: A ma­gyarok nem hiszik, hogy az a hely­zet, amelyet a háború elvesztése és a Habsburg-monarchia szétomlása kö­zötti közel tíz év előtt létrehozott, tar­tós és végleges. Még mindig azt hi­szik, hogy az egész valami rut­alom vagy rossz tréfa. Valamely nagyhata­lom: Oroszország vagy Olaszország talán visszaadja majd a Trianonban elveszített területeket — gondolják —­ és ezt rögtön meg tudják érteni, rög­tön feléjük tudnak orientálódni, csak a csehszlovákok felé nem. A magyarok hamis, majd valódi diplomáciai aktákkal csináltak propa­gandát maguk mellett s a magyar miniszterelnök jogos felháborodásában mondotta, hogy „most azok a béke­­szerződések érinthetetlenségének leg­­kérlelhetetlenesebb ellenségei, akin évekkel ezelőtt egész másként beszél­tek és más határokat ismertek el!“ A magyarok még mindig abban a hit- Hxerhesilőség és hlad^hina fal: Munkae»,. Püspök-ueea 4 Fióhsxerksszwség Munkács Kőrősinég-u. S3, t­elefon 161. Előfizetési á**s egg hóvá 12, negyedeape 35 felevre 70, cgesa eare 140 eshop. Egyes szám ára 70 fill. Hezipatokat nem őritunk meg ea nem adunk uissza. I NK&rpáti Híradó" Podkarp Hm «Ingnintt őslakossága* ab­jd»9A párt kűzdő, demokra' tau, függatlen politikai, gaz­­duági napilap. Célja: Podk. Sas gfuutostáigi, kulturális, po- Itikai falskiesés». Magj«l«mifo »atfi­ts péntek kivételéval anunci&m­aipi. HUNHAQji-BKREQSZASZ HUSZT. IV» évfolyam, 168 szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Simon Menyítészt dr. Szerda, 1927. okt. 26 ben vannak, hogy a másik fél beis­­meri tévedését és önként felajánl vissza mindent, vagy legalább része­ket Szt. István birodalma integritásá­nak helyreállításához. Ezzel szemben az utódállamok és Franciaország azt hitték és azt hiszik, hogy Magyarország végül is elismeri a tényeket és a békeszerződés alap­ján akar majd tárgyalni a legjobb modus vivendi­ről. A magyarok azon­ban ma nem akarnak egyébről halla­ni, mint a Kárpátok visszaadásáról s Rothermere is, aki kompakt magyar lakosságú területeket akar visszaadni, a meg nem értés áldozata, a magya­rok nem akarják a kisebbségek egyen­jogosítását, hanem uralkodni, nagyha­talommá lenni akarnak. Nincs szó ar­ról, hogy a csehszlovákok ragaszkod­janak minden talpalatnyi területhez. A csehszlovákok készek bizonyos ál­dozatokra is a határ mentén, ha ez a becsületes béke ára lenne. Bethlen megvádolta e csehszlovákokat, hogy gondolkodásuk ellenkezik a locarnoi szellemmel, de ugyanakkor csatlako­zásra hívta fel azokat, akiknek érdeke a békeszerződés megsemmisítése. Még azok is, akik hely*«p«*k­ L’r­ják 2 bé­keszerződés revízióját fLloyd George vagy Mac­Donald, kikben a magya­­rok szintén bíznak), borzongással for­dulnak el tőlük, mert úgy látszik, hogy Budapesten nem kompromisszu­mot és a lehetőségi módokat akarják, hanem destrukciót és reakciót, nem békét, hanem háborút. Német Japán gazdasági szerződés TOKIO, a japán koronatanács jó­váhagyta a német-japán gazdasági szerződést, a nyugtalan Marokkó PARIS. Marokkóban benszülöttek megtámadtak egy francia katona­cso­portot. Három legionistát meggyil­koltak. Kapkod a román kormány BUKAREST, okt. 25. A román mi­nisztertanács tegnap este kommünikét adott ki, amelyben a romániai lapok­nak megtiltja a carolista mozgalom­ról szóló híreknek és Károly román herceg Bratianu-ellenes nyilatkoza­tának közlését. Károly megkísérelte a miniszter­­elnökkel tárgyalásokba bocsátkozni. Manoliescut, a levél továbbítóját a kormány letartóztatta és átadatta a bíróságnak. A kormány elhatározta, hogy minden intézkedést megtesz az állam törvényeinek megvédésére. Károly trónörökös nyilatkozatában Bratianut hazugsággal vádolta meg, mert az ki­elentette, hogy Károly Le­ninista, Mussolinist­a és túlzó német­barát. Bratianu cenzúrája elfojtja a ro­mán közvélemény minden őszinte m­­egnyilvánulását. A kormány a Ká-

Next