Kárpáti Hiradó, 1928. augusztus (5. évfolyam, 117-132. szám)

1928-08-02 / 117. szám

KÁRPÁTI HIRADÓ___________ A cseh Iparospárt Munkácson nem tud gyökeret verni A cseh iparospárt vasárnap orszá­gos­­ gyűlést tartott Beregszászban, amelyen megejtették a vezetőségi vá­lasztásokat. A gyűlésen a szónokok hangoztatták az iparosság és kereske­­dőség sérelmeit, követelték, hogy az állam a közmunkákat a jövőben itteni iparosokkal készíttesse, végül követel­ték az államnyomdák megszüntetését. Hogy a „lojális" követelésekre a cen­tralisták nem sokat adnak, azt már bebizonyították eddig is s minden jel arra mutat, hogy Kreislerék kísérlete Podk Rus összes városában ép úgy össze fog omlani, mint Podk. Rus kereskedelmi centrumában, Munkácson ahol az őslakó kereskedők és iparo­sok már átláttak a megosztó cseh politika ravasz szövevényein, mert nap­ról napra egyre jobban érzik az eg­­zisztencia-pusztító, kíméletlen „adó­politika“ terheit. Korszakalkotó a horvátok mai titkos ü­lése Zágráb. A zágrábi Rjecs szerint annak a titkos ülésnek, amelyet ma tart a Radics-demokrata koalíció a horvát szábor termében, korszakalkotó jelentősége lesz. A titkos ülés parallel folyik le a belgrádi szkupstina ülésé­vel, mely a legutóbbi véres esemé­nyekkel foglalkozik. Korosec csütör­tökön fejti ki a kormányprogramot.­­ Radics István állapotában tegnap je­lentékeny rosszabbodás állott be, or­vosai valószínűleg bécsi specialistákat hivatnak le hozzá s betiltották neki a látogatók fogadását. Radics láza 38,5, érvelése 130 volt. Elsiklott a Bukarast—buda­pesti expressz Budapest. Tapio­ szelénél egy éles kanyarulatban kiugrott a bukaresti gyors 4 utolsó kocsija, köztük az ét­kező kocsi. A kocsik szerencsére nem borultak fel s így csupán néhány utas­nak tört be a zökkenéstől a feje. Az utasokat átszállították az első kocsiba s a vonat ki nem siklott része 48 perc­nyi késés után folytathatta útját. A kisiklást vagy síntörés vagy a pályajaví­­tás következtében meglazult talaj okozta. Leprás betegeket engedtek szabadon Romániában. Bukarest, aug. 1. Sargeaneci város leprás­ kórházából több beteg megszö­kött. A vizsgálat megáll­apitotta, hogy a felügyelők a bélpoklosokat botokkal ütötték-verték, a személyzet egyáltalán nem ügyelt fel rájuk s a kórház ve­zetősége szabadságot adott a betegek­nek. — A leprások ellen kibocsátott körözőlevél óriási izgalmat keltett a lakosság körében. Szeged — a rózsák városa. Szeged, aug. 1. Szeged városának a múlt évben egy francia gyár ajánla­tot tett rózsaolaj-gyár felállítására. A tárgyalások folynak s több, mint va­lószínű, hogy rövidesen a megvalósu­lás stádiumába jut az ügy. Szegeden ez évben 500 millió ró­zsát termeltek. Vasúti karambol 12 halottal Augsburg, aug. 1. Ulm-Augsburg között egy gyorsított személyvonat hibás váltóállítás következtében bele­szaladt egy veszteglő tehervonatba Hír szerint a karambolnak 12 halottja és 35 sebesültje van. Félkezét ízekre szaggatta a téglaprés A Munkács—Őrhegyalja között lévő Ösztreicher-féle téglagyárban súlyos kimenetelű munkás­szerencsétlenség történt kedden, a téglagyár Kristóf Mihály nevű 26 éves munkása a köveket tisztogatta a téglaprésen. Ezen művelete közben a mozgásban levő prés elkapta jobb kezét s a szó szoros értelmében ízek­re szaggatta azt. A fájdalomtól eszmé­letét vesztett munkás cafatokban lógó karját előrohanó társai segítették ki a présből. A szerencsétlenség áldozatát azonnal beszállították a kórházba, ahol sürgős operációt hajtották végre rajta.­­ Állapota rendkívül komoly. A cséplőgég borzalmasan összeroncsolta,és megskapolta egy gazdálkodó felét Kedden d. u. súlyos kimenetelű szerencsétlenség történt a Munkács melletti Dercen községben. Herskovics Mózes 45 éves derceni gazdálkodó udvarán serényen foly­tak a cséplési munkálatok. A gazda, aki személyese­n ügyelt fel a munka menetére, a cséplőgép motorjának működését akarta közelről megfigyelni Amint a motor felé hajolt, a cséplő­gép lengő szíja egy óvatlan pillanat­ban elkapta fejét s a henger közé szorította. A szerencsétlen gazda velőtrázó ordítása nyomán azonnal elállították a gépet s a borzalmasan összeroncsolt, megskalpolt fejű embert kiszabadítot­ták rémes helyzetéből. Majd az első­segély nyújtása után azonnal beszál­lították a munkácsi kórházba, ahol élet-halál között lebeg. Milyen postai alkalmazott „működött“ Csapon? A „Kárpáti Híradó” annak idején megírta, hogy Csapon letartóztatták Alois Zabludil postatisztet, aki rend­szeresen fosztogatta a kezébe kerülő postacsomagokat. A „hűséges“ posta­tisztre 2 rókabőr, 44 m. vászon­­ és 22 lepedő ellopását bizonyították rá. Zabludil természetesen tagadni pró­bált s kiderült, hogy az egyik csapi kereskedőt rábeszélte, hogy vallja azt, mintha a vásznat tőlevásárolta volna. Sőt kiderült az is, hogy Zabludil, mi­előtt Szlovenszkón beült egy őslakó­nak járó állami állásba, már kétszer volt hasonló dolgokért büntetve . Így a kassai törvényszék 5 havi börtönre ítélte. WlVWW—W—WWW——Niw—W—J—W—MW——WWW—W Munkács város 1928 évi költségvetése a vábor előtt Munkács város képviselőtestülete Nedeczey János h. polgármester el­nöklete alatt az általánosságban elfo­gadott 1928 évi költségelőirányzat el­ső fejezetét, a központi igazgatást tárgyalta le keddi ülésén. A vita. Az elnöklő polgármester a két­ szoc. párt kérelmét, amely szerint Jungbauer vybortag helyébe Szánthót hívják be a képviselőtestületbe, terjeszti elő, azait a vybor egyhangúlag elfogad. Finger főszámvevő referádája után elsőnek Vozáry teszi meg észrevéte­leit, aki az útiköltségek címén előirány­zott 10.000 koronával kapcsolatban egy már előbb tett indítványát ismétli meg, mely szerint m­ondja ki a kép­viselőtestület, hogy minden egyes utazás előzőleg jelentessék a városi tanácsnak, sürgősség esetén utólag a vábornak. A városban ng­y sokat be­szélnek a polgármester utazgatásairól. Deutsch a tanács-és bizottsági tagok tiszteletdíjának tavaly igénybevett ösz­­szegéről kér felvilágosítást s­ javasolja, miután — szerinte — egy képviselő­­testületi tag kollaudálásért 600 ók­ás számlát nyújtott be a vábor elé na­­pidíj címén — amit különben nem fo­gadtak el — a tételt napi­díjak elne­vezése alatt kezeljék. Az előadó részletesen reflektál a felszólalásokra, amely után Horovitz fejti ki véleményét. Nem veszi tudo­másul Finger azon bejelentését, hogy újabb kocsira van szükség, a lovak és kocsik tartására előirányzott 38 ezer koronát túl magasna­k találja. Finger főszámvev­ő a polgármester és alpolgármesterek tiszteletdíjával (40.000 ck.) kapcsolatban bejelenti, hogy a 4 ezer korona többletet a régi alpolgármesterek ez év január-február havi tiszteletdíja képezi. A lovak és pincepartik. Hosszas vita tárgyát képezte a lo­vak és fogatok ügye. Petrusovics kifogásolja, hogy vdd­ig a bizottságok tagjai fontos ügyek inté­zésekor csak ritkán jutnak a városi kocsikhoz, egyes közfunkcionáriusok állandóan használják, legtöbbször es­te a­­ pincepartikhoz. Dr. Szalics szerint a fogatok éjjel­nappal tur-retur a szőllőkig, vagy a Pusztakerepecig vezető utat járják a­­ családtagokkal. Az ügy sürgős ren­dezését kéri olyképen, hogy a vybor mondja ki, mely szerint a polgármes­terek és városi tisztviselők csak abban az esetben használhatják a fogatot, hia hivatalos ügyben szállanak ki. Lukács szociális szempontból szól a tárgyhoz. Kéri a képviselőtestületet, járuljon hozzá a lovak és kocsik kiadá­sához a szegény emberek temetésénél. Ehrenfeld egy modern autóbeszerzé­sét javasolja — a polgármester részére. Haberman a hivatalszolgák ruhail­letményére előirányzott 5000 korona 100 százalékos felemelését kéri. A polgármesterek szabadsága. Mielőtt az elnök szavazás alá bo­­csátaná a javaslatokat, Horovitz a pol­gármesterek szabadságának kérdését veti fel. Szerinte a főpolgármester az év */* részét szabadságon tölti, épen azért kéri,"hogy a vybor szabályozza a polgármesterek szabadságidejét. Dr. Katz helyesnek tartja Horovitz álláspontját. Szinte már az illendőség szempontjából is köteles a polgármes­ter bejelenteni a vábor előtt, hogy a képviselőtestület határozata nélkül a polgármesterek ne vehessenek igény­be szabadságot. Szavazta: az elnök ezután szavazás alá bo­csátja a költségvetés első fejezetét, amit a többség elfogadott. Vozárynak az utazások ügyében tett indítványát elfogadták, míg Deutsch javaslatát több hozzászólás után elve­tik. Dr. Szólics indítványát a vybor magáévá teszi, míg dr. Katz indítvá­nya újabb vitát eredményez. Deutsch az ügyben dr. Spiegel ügyész jogi ___________________________2 oldal véleményét kéri ki. Az ügyész szerint a polgármester szabadsági szándékát — tekintve, hogy a minisztertanács nevezte ki — csak felettes hatóságának köteles be­jelenteni. Dr. Szalics az ügyész álláspontját nem tartja helytállónak, mert a pol­gármester — miután erre vonatkozó­lag törvény nincs — nem köteles sem felettes hatóságának, sem a vy­­bornak bejelenteni szabadsági szándé­kát, de illendő tudatnia a vyborral tá­vozását. Vozáry, Fried, majd Kroó Jenő hozzászólása után Deutsch azon né­zetének ad kifejezést, hogy az illik­­nem illik fölött a képviselőtestület nem határozhat, a polgármesternek illenék előre köszönni. Illenék, de er­re határozattal nem lehet kényszerí­teni. Javasolja, tegyék át az ügyet a jogügyi bizottsághoz. Dr. Spiegel szerint a város és pol­gármester között nincsen szolgálati viszony és így tárgytalan a kérdés. Horovitz az ellen kelt ki, hogy a főpolgármester akkor megy szabad­ságra, amikor a villanytelep átadásá­ról van szó. Mantel szerint a költségvetési vita mellékvágányokra terelődött. Dr. Katz válaszában kijelenti, hogy a költségvetés tárgyalása nagymosás egyúttal, mikor is a visszaélések, sza­bálytalanságok napfényre kerülnek. Dr. Pejse elítéli, hogy a főpolgár­mester ellen a kifogásokat távollété­ben teszik meg, a helyzet ugyanaz, mint Benessel, akit mindig akkor tá­madnak, ha külföldön van... Szánthó élénk derű közepette jelenti be, hogy Petrigalla Nedeczey h. pol­gármesterrel sem tudatta távozását, mert sürgős volt a maradék birtokra utaznia, bár a városnál fontos ügyek vannak szőnyegen. Nedeczey h. polgármester megcá­folja ezt és indítványt tesz, amely szerint minden szabadságra menő pol­­­gármester a jövőben bejelenti a vá­­bornak távozását. Az indítványt, vala­mint Habermannak a ruha­illetménybe vonatkozólag tett indítványát elfogadták Vozáry a bútorok és eszközök az előre nem látható kiadások, a válasz­tási költségek, a különféle dologi ki­adások és irattár rendezése címén előr­­rányzott összegek törlését javasolja. Mondik, majd Tarján hozzászólása után dr. Katz szólal fel, aki abban az esetben hajlandó elfogadni az előre nem látható kiadások tételét, ha Fin­ger garanciát nyújt arra, hogy tava­szig beterjeszti a költségvetést fedező zárszámadást. Finger részletesen vá­laszol a felszólalásokra, egyben meg­ígéri a zárszámadás elkészítését. Kühn az autó­vételt célszerűnek tartja, mert ez a vasúti utazással szemben költségmegtakarítást jelentene. Lukács szerint a város nincsen olyan helyzetben, hogy autót vásároljon. Sokkal fontosabb a vágó­híd befedése, amelynek elmulasztása miatt a káro­sultak pert készülnek indítani a város ellen. Hosszas vita után a bútorok és esz­közök címén felvett 10 ezer ck-t 5 ezerre szállítják le, a dologi kiadások 5 ezer ck-ás tételét törlik, az előre nem látható kiadások­ összegét (50 ezer ok) 6 ezer ok-ra redukálják s a fenmaradó összeget más tétel alatt vezetik be (fakedvezmény, balesetbiztosítás), vé­gül a számoló- és írógép vételárára előirányzott összeget 8 ezerre szállít­ják le. Az ülést szerdán d. n. folytatják. Szeplőt, májfoltot, pattanást biztosan eltüntet CORSO KRÉM Mg. Ph. WEINBERGER SÁNDOR „C­o­r­s­o“ Drogériájába! Mukacevo, Masaryk­ u. 13. !

Next